Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-272

272. országos üiés január 27. 1871. 211 selő ház októberben ismét összejött, a kormány kötelességének tartotta a törvényjavaslat fölvételét szorgalmazni. A ház elé terjesztő tehát e kérését; az osztályok a törvényjavaslatot tárgyalás alá vették s elvégezvén, a központi bizottság is beadta jelentését, és most nem marad egyéb hátra, mint hogy az itt a plenumban tárgyaltatván, törvénynyé alkottassák. Itt tehát csak még az lehet a kérdés: vajon a törvényt végre lehet-e hajtani, vagy nem? Hogy négy év óta nem nyújtott alkalmat a kormány amunicipalis törvény végrehajtására mint a képviselő ur monda—ezt nem értem: mert törvényt csak akkor lehet végrehajtani, ha meg van alkotva; a négy év fölemlitése tehát fölesleges volt. Hogy rendőrségi törvényt nem nyújtott be a kormány, e tekintetben, megvallom, nem tudom, hogy lehet a kormányt vádolni: mert hiszen a törvényjavaslatok beterjesztésének bizonyos sorrendben kell történni. Előbb a törvény hatóságok rendezéséről szóló törvényt kellett megalkotni, kell végrehajtani, és csak azután lehet arról szó, hogy miképen akarjuk szervezni a rendőrséget. Hogy aláírás nélküli rendeletek mentek ki a belügyminisztériumtól, erről mitsem tudok. Legjobban tenné a t. képviselő ur, ha egy concrét esetre mutatna. Hogy nem találta a tanácsosokat a belügyminisztériumban, ez megtörténhetett : mert a tanácsosoknak más hivatásaik is vannak, s vannak olyanok, kik képviselők is; ha tehát épen olyankor kereste őket, midőn máshol voltak elfoglalva, természetes, hogy nem találta. Egyébiránt azt hiszem, ha a hivatalos órákban ment a minisztériumba, mindenesetre talált ott olyan egyéneket, kikkel az ügy érdemére nézve értekezhetett volna. Azt méltóztatott mondani, hogy a városi főispánok fizetését nem lehet az ez évi budgetbe be venni: mert a városok szervezésére ez évben gondolni sem lehet. Megvallom ezen pessimisticus nézetet nero osztom, s azt hiszem, hogy a képviselő ház munkássága oda fogja vinni a dolgot, miszerint a községi törvény, valamint a birói szervezésről szóló törvény is nem sokára meg levén alkotva, a végrehajtáshoz lehet nyúlni. Egyébbiránt a kormánynak nincs szándéka főispánokat csak azért nevezni ki, hogy azok ki legyenek nevezve; de méltóztatnak tudni, hogy a főispánoknak vannak olyan teendői, melyeket el kell végezniök, még mielőtt a törvényhatóságok tényleg megalakulnának. Hogy a kormány a főispánok kinevezésével nem siet, mutatja azon körülmény, hogy egy év óta vagy 10 főispáni szék nincs betöltve az országban. A kormány be akarja várni azon időpontot, midőn a törvények meg levén alkotva, hozzá lehet fogni a főispánok kinevezéséhez azért, hogy a törvényben nekik szabott jogokat és kötelességeket teljesíthessék. Ha ez nem sikerülne, ha a községek rendezéséről szóló törvény meg nem hozathatnék : természetes dolog, hogy nem fog állani azon szükség, hogy a főispánok kineveztessenek; miután a törvényhatóságokról szóló törvény végrehajtása nem lesz lehetséges. Azonban azt hiszem, hogy a kormány nevében kinyilatkoztathatok annyit, hogy a főispánok kinevezését csak akkor togja elővenni, ha alapos kilátás lesz arra, hogy a törvényhatóságokról szóló törvényt végre is hajthatja. Egyébiránt arra nézve, hogy a budgetbe a városi főispánok fizetései bejöjjenek, azt jegyzem meg, hogy ha az megszavaztatnék is, semmi veszedelem nem állana elő ; mert ha nem neveztetnének ki a főispánok: akkor a fizetések nem adatnak ki, s a zárszámadásba be fognának vétetni. En tehát arra vagyok bátor kérni a t. házat : méltóztassék e tételt ugy. a mint az van, megszavazni, ismételve azon nyilatkozatot, hogy a főispánok kinevezése csak akkor fogna megtörténni, ha alapos kilátás van arra, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény végrehajtható lesz. {Helyeslés.) Schwarcz Gyula : Zmeskál t. képviselő ur oly vádat emelt a kormány ellen, mely, megvallom, nem szeretném, ha egyszerűen tudomásul vétetnék. Zmeskál képviselő társam ugyanis azt mondotta, hogy a belügyminisztérium aláírás nélküli rendeleteket bocsátott a törvényhatóságokhoz. 0 ugyan nem részletezte nem concretizálta ezen vádat, de viszont a tisztelt államtitkár ur válaszában egyátalában nem látok okot a megnyugvásra. Ha egy alkotmányos országban ilyesmi történik, hogy a belügyminisztérium aláirás nélkül küld rendeletet a törvénjdiatóságoknak, és azokat ismét visszavéteti: akkor én ugy hiszem, azon országban az alkotmányosság könynyen maga illusiová válhatik, és a miniszteri felelősség könnyen megszűnik. Hogy Angliában ilyesmi nem lehetséges: arról e házban tán mindenki meg van győződve; és hogy mennyire ügyekeznek a miniszteri felelősség fogalmát körülírni, azt a legújabb alkotmány fejlődés története elégeé bizonyítja. így maguk a svédek is 1866-ban külön törvénynyel szabályozták e kérdést. Részemről megvallom, nem tudom, hogy mi való ezen vádban vagy mi nem; de én kötelességemnek tartom, mint képviselő, fölhívni tképviselő társamat, hogy e részben részletesebben és concretebben nyilatkozzék: mert én a magam részéről mint képviselő, nem vagyok képes elnézni, hogy ilyen vád per tangentem érje egy27*