Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-271

271. országos ülés január 26. 1871. 181 roljunk a másik részre. Maga a neutralitás tehát tökéletes garantiát nyújt arra nézve, hogy ily követelés a német szövetség részéről irányunkban formáltatni nem fog; aminthogy nem is formáltatott. Ezeket kívántam a t. képviselő ur interpellatiójára felelni. (Atalános helyeslés.) Sztratimirovics György : T. ház! miután nem birom eléggé a magyar nyelvet, hogy észrevételeimet a miniszterelnök ur válaszára azonnal megtehetném, kérem a t. házat, engedje meg nekem, hogy azokat holnap megtehessem. (Helyeslés). Elnök: Máttyus Arisztid képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. (Halljuk!) Máttyus Arisztid: T. képviselőház! a tegnapi ülésben a miniszterelnök költségvetésének tárgyalása alkalmával, távollétemben egy intermezzo adta magát elő, melynek, mint értesültem, — megvallom nem nagy örömömre, — tárgya én voltam. Irányi képviselő ur, habár engem meg nem nevezett, azt állította, hogy a kormány részéről a közmunkatanács egyik tagjához azon kérdés intéztetett: vajon ő nem fog-e a közmunkatanácsban opponálni ? Nem fog-e opponálni ? A mennyire én képes vagyok ezen szavait Irányi t. képviselő urnák értelmezni, ez arra volt értve, hogy t. i. a közmunkatanácsban nem fog opponálni. {Andrásy Gyula gróf közbeszól: Én nem ugy értettem!) Nem létezhetik tehát ezen szavaknak oly értelmezése, mintha atalános opponálásról lehetne szó. Miniszterelnök ur neki adott válaszában emgem megnevezett és mintegy rám hivatkozott. Megvallom, nem tartom ohajtandónak, hogy valamely képviselőnek a házon kivül tett nyilatkozata vagy tettei itt szőnyegre hozassanak vagy pláne controversia tárgyául használtassanak fel. (Helyeslés). Engedelmet kérek a t. háztól, hogy csak néhány észrevételt tegyek válaszul azon tényállásra vonatkozólag. A t. Irányi képviselő ur állítása és a miniszterelnök által ezen állításra adott válasz közt én részemről lényeges különbséget nem látok. A forma tekintetében azonban tartózkodás nélkül elismerem, hogy azon állitások, melyeket a miniszterelnök ur tett, a valóságon alapulnak. (Helyeslés.) Elnök: A központi bizottság előadója előterjesztést kivan tenni. Kubinyi Ödön a központi bizottság előadója: T. ház! Két rendbeli jelentést van szerencsém a központi bizottság részéről a t. háznak előterjeszteni. Az egyik a Szászország és Ausztria közt kötött állami vasúti szerződésre, a másik pedig a Dalmácziába vitt tűzifa vámmentességére vonatkozik. A központi bizottság e két jelentését azon alázatos kéréssel vagyok bátor benyjutani: méltóztassanak azoknak kinyomatását elrendelni és tárgyalásukra határnapot tűzni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni ós a tagok közt kiosztatni. Következik a napirend, t. i. a miniszterelnökség költségvetésének tárgyalása. Széll Kálmán jegyző : Simonyi Ernő! Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Nem tudom, a t. képviselő ur melyik pontjához kíván szólni a minisztereluökségi budgetnek, de ugy látom, hogy épen a rendelkezési alap következik a sorrendben; erre nézve bátor vagyok a t. házhoz azon kérést intézni, hogy erre vonatkozólag egy pótelőterjesztést szándékozom benyújtani, azért kérem a t. házat: méltóztassék e czim tárgyalását azon időre halasztani, midőn a pénzügyi bizottság a pótelőterjesztéssel együtt fogja azt ismét a t. ház elé terjeszteni. Elnök: Elfogadja ezt a t. ház ? (Elfogadjuk). Tehát a rendelkezési alap tárgyalása elhalasztatik. Simonyi Ernő: T. ház"? Ugy hiszem, a miniszterelnök ur mostani előadása íolytán a t. ház a tárgyalásnak csak azon részét méltóztatik elhalasztani, mely a rendelkezési alapra vonatkozik, különben pedig, a miniszterelnök ur költségvetésének tárgyalását folytatja. T. ház! A miniszterelnöki költségvetés tárgyalásánál, igen természetesen, helyén van ugy, mint minden más minisztérium költségvetésénél is, atalános bírálat alá venni a miniszterelnök ur eljárását. A miniszterelnök nem administrál, legalább igen keveset: administrálja főkép a rendelkezési alapot, melyről számolni nem tartozik; s így ez bírálat alá sem jöhet. Kritika alá jöhet tehát legfőképen azon politikának atalános iránya és vezéreszméje, melyet a kormány követett az utolsó évben. Ez azért jöhet bírálat alá, mert a miniszterelnök nem administrál egy speciális tárezát sem, ő felelős a kormányzat atalános irányaért, ő tekintetik a kormány vezéréül és a beladministratio, a törvényhozási reform terén követett irányáért őt terheli a felelősség. És így, t. ház, midőn tegnap a reformok irányára nézve fölszólalt Irányi tisztelt barátom, ugy hiszem, az a maga helyén volt: mert az atalános irányra nézve csakugyan a kormány elnökét kell felelősségre vonni. Ezen kivül, miután - az 1848-ki törvény világos rendeletének ellenére ugyan, de tettleg mégis — a miniszterelnök ur vette kezébe a külügyek vezetését is, azaz azon befolyás gyakorlását, melyet az 1867: XH. t. ez. 27. §-a áta-