Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-270
270. országos Ölés január 25. 1871. 163 el és nem pártolom. A dolog igen jól hangzik első hallásra, hogy minden intézet, a hol bizonyos ismeretek taníttatnak, a közoktatási minisztérium ressortjába tartozzék. El is fogadom ezen nézetet bizonyos határig, t. i. ameddig ezen ismeretek az elmélet terén mozognak. Ez lenne a demarcationalis vonal, melyen ha túl megyünk : nem javítunk, hanem talán inkább egy kissé rontunk. Egészen más az, t. ház! előadnfjés tanítani tudományt, ameddig azon tudomány az elméleti téren marad, s egészen más ismét képezni oly embereket, a kiknek az oktatásuk, ha tisztán csak az elméleti téren marad, félszeg és csonka marad. Ilyen például a gazdasági intézet sorsa; minden ember tudja, hogy a mai időben már gazdasági intézet csak ugy felelhet meg föladatának, ha abban a tanítás teljesen öszhangzatos, azaz, ha az elméleti ismeretek a mai ismeretek színvonalán állva, azt egyszersmind párhuzamban és nyomban követi a gazdasági vagyis gyakorlati oktatás. Oly oktatás oly szakemberek számára, kiknek föladatuk gyakorlati dolgokkal foglalkozni, a mely tisztán s csupán az elméleti téren adatnék, igen félszeg fogna lenni. En ennélfogva a gazdasági, erdészeti s bányászati intézeteket nem tartom oly iskoláknak, melyek, véleményem szerint, a közoktatási minisztérium ressortjába valók lennének, egyszerűen azért: mert ezen oktatásnak, ha igazán sikeres és termékeny akar lenni, párvonalban és egyszerre kell elméleti és gyakorlati oktatásnak lenni. Ezt a gyakorlati oktatást pedig, nézetem szerint, sokkal jobban fogják ezen intézetek adhatni és tarthatni, ha mindig azon minisztérium fölügyelete alatt állanak, a mely ugyanazon szakot képviselik. Ha a minisztériumok nincsenek e czélra kellőleg fölszerelve, ugy szereltessenek föl; de az okvetlenül szükséges, ho gy az oktatás ily intézetekben párhuzamosan legyen elméleti és gyakorlati. Ha a közoktatási minisztérium ressortjába vitetnek át ezen intézetek, akkor attól félek, hogy a gyakorlati oktatás kárt fog szenvedni. Ennélfogva a pénzügyi bizottság ezen — különben elvileg és hallásra igen jól hangzó — javaslatát, részemről, el nem fogadhatom ; hanem azt ajánlom inkább, hogy azon intézetek: melyek gyakorlati emberek kiképzésére rendeltetvék, helyeztessenek oly karba, hol csakugyan a szó teljes értelmében, gyakorlati emberek képeztethessenek ki azokban. (Helyeslés.) Deák Ferencz: Egy kérdést vagyok bátor intézni a t. pénzügyi bizottsághoz. E kérdés abból áll, hogy ezen javaslat szerint a katonai iskolák is, milyen a Ludoviceum és a honvédtiszti iskolák, mind a közoktatási minisztérium ressortjába tartozzanak? mert ezekre nézve nem vagyok tisztában. Ha igen, akkor nem fogadhatom el az indítványt; ha nem, akkor mindenesetre a dolgot előbb meg kellene vitatni. A mitől én előre tartottam, az itt bekövetkezett : hogy t. i. átalános jelentéseknél elveket fölállítani és azokat egyszerűen szavazással eldönteni, igen nehéz dolog. Sok függ attól: micsoda iskolák és mennyire tartozzanak a közoktatási minisztérium alá és mennyire nem ? Ha a ház czélszerüen akar eljárni, ezt nem a budget alkalmával,—minthogy az idei budgeten ugy sem változtatna a dolog: — hanem jövőre ex professo kellene tárgyalni ; és azt óhajtanám, hogy akkor, terjesztessék akárki részéről a ház elé indítványba foglalva:hogy, mely iskolák vonassanak a cultusminiszterium alá? mert a mint említettem, a gazdasági, bányászati s katonai iskoláknak a cultusminiszter ressortjába való vonását el nem fogadhatnám, és meg vagyok győződve, hogy ha a cultusminiszter jelen volna, ő maga sem óhajtaná ezt elfogadtatni, mert a dolog természete mást kivan. Hagyjuk el tehát most, és tárgyaljuk az ügyet külön, és tessék akkor indítványt tenni. {Helyeslés.) Széll Kálmán : A hozzám intézett kérdésre van szerencsém válaszolni, hogy a katonai intézeteket, Ludoviceumot, tiszti-iskolákat nem értette a pénzügyi bizottság és nem is érthette, azért, mert ezen intézetek az 1871 -ik évi költségvetésbe még bele foglalva nincsenek. A miket értett, azok csak azon intézetek, melyek már ezen költségvetésben benne vannak. Ilyenek nevezetesen azok, melyeket Korizmics László t. képviselő társam fölemlített: t. i. a gazdasági tanintézetek és a pénzügyminiszter ressortjába foglalt selmecz-bányai erdészeti akadémia és más hasonló intézetek. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Azt hiszem, hogy ezen kérdés nagyobb terjedelemben, mint a hogy most forog szőnyegen, vissza fog jönni ismét a t. házhoz, mikor a közszolgálat rendezéséről lesz szó, a mimeszsze nem haladhat. Én nem osztozhatom azon t. képviselő uraknak véleményében, a kik tegnap azt mondották, hogy ha a fizetéseket és a közszolgálatot addig nem rendezzük, míg a reform áll előttünk: akkor soha sem teszszük azt; mert az idő nem vár reánk, mert a mit most elvégzünk az 5 óv múlva ismét átalakítandó lesz. Ezt nem pártolhatom. Sünt certi denique fines. Egy bizonyos megállapodottság igen jól gondolható és lehet mondani, hogy az európai államok közül ki lehet mutatni azokat, melyek egy bizonyos megállapodottságot értek el, éspe dig ott is folynak a reformok ; és ki lehet mu tatni azokat, a melyekben nincs meg azon meg 21*
