Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-269
130 269. országos til(: s január 24. 1871. kormány sokkal kevesebb költséggel tartotta fön az utakat, mint a mennyit költenek jelenleg az utak föntartására, és megjegyzem, hogy azok jelenleg mégis sokkal roszabb karban vannak, mint voltak akkor. 1868-ban jöttem vissza Magyarországba, ós örömmel láttam néhol, hol államutak vannak, hogy egy más ut igen jó karban van. Most azonban ilyen vajmi kevés van; ezt a közmunka és közlekedési minisztérium budgetjének tárgyalása alkalmával részletesen elő is fogom hozni. Azt mondja a képviselő ur, hogy a bíróságok és törvényszékek rendezéséről szóló törvényjavaslatok a ház asztalán vannak, s az tehát nem a kormány hibája , hogy életbeléptetve nincsenek. Engedelmet kérek, nekem mindig az volt fogalmam a parlamentalis kormányról, hogy ő rendelkezvén a képviselőház, a törvényhozás többségével, az ő föladata beosztani a munkát, melyet ő kivan keresztülvinni a törvényhozáson. A, törvényhozás többsége az ő részén levén, könnyű volna neki keresztülvinni azt, épen ugy, mint például a múlt évben, midőn Julius hóban, a ház ezen oldaláról mutatkozott nyilvános ellenszenv és ellenmondások daczára is, a miniszterelnök ur beterjesztésére a jobb oldal megszavazta és elhatározta, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat azonnal tárgyalás alá vétessék. Mi akkor azt kívántuk, hogy halasztassék el az őszi napokra, mert az oly dolog, melyet meg kell gondolni; de a kormán}*" akarta és a jobb oldal megszavazta. Ha tehát a kormány végre akarta volna hajtani a törvényszékek rendezését: akkor talált volna időt, hogy azt már eddig keresztül vitte volna. Az én eUenvetésem erre nézve nem is ez volt; hanem az : hogy ezen törvényeket szándékosan nem akarják végrehajtani; hogy azon törvényeket, melyek Magyarország igazságszolgáltatásáról intézkednek: alárendelik a korteskedéseknek, és hogy a jövő választásokra akarják azok életbeléptetését halasztani. Erre nézve akartam volna én a kormány padjairól ellenmondást és azok kinyilatkoztását hallani, hogy igenis, életbe fogják léptetni minél előbb. De ezt nem mondják : mert nem szándékuk ezt tenni. Ezt már másfél év előtt mondtam e házban; azóta volt elég idő e törvényeket keresztülvinni és életbeléptetni. De, mint mondom, a kormány nem akarja tenni, mert saját föntartásának érdekét az igazságszolgáltatáson is fölül helyezi. A t. képviselő ur azt mondta, hogy nem volt jelen, mikor én a múlt szombaton beszéltem, és hogy ő akkor hasznosabbal volt elfoglalva. Köszönöm a bókot. En részemről sajnálom, hogy nem volt jelen: mert akkor látta volna, hogy — ámbár én mint határozott ellenfél, határozottan léptem föl a kormány és pártja ellen; —egész föllépésemben nem volt egyetlen udvariatlan szó sem. Ezeket akartam megjegyezni a t. képviselő ur előadására. Nem fogom követni Hrabár képviselő urat a katakombákba, a ki, különösen mikor a teremtés dolgairól beszél, igen sokszor sajátszerű dolgokat talál föl. Tudjuk egyszer mikép hasonlította össze a teremtést az igazságügyi miniszter müvével; vagyis, hogy ne surrogatumot említsek, az igazságügyminiszter teendőit a teremtő teendőivel, így tegnap is azt fedezte föl, hogy a katakombákban rekriminálnak. En, megvallom, erről eddig azon meggyőződésben voltam, hogy—mint a közmondás mondja: néma, mint a sir—hogy ott egy szót sem beszélnek s hallván azt, hogy az ő katakombáiban reeriminálnak— engedjék meg, hogy én őt oda — ezen recriminationalis katakombákba — nem követem. Prileszky Tádé kéjaviselő ur szemére hányta a baloldalnak, hogy sokszor igen gyengén opponál s különösen előhozta a vasúti ügyeket, hogy azokban igen gyengén opponált. Meglehet, hogy van valami abban, a mit mond. Az ember tanul a tapasztalatokból. A jobb oldal, tudtommal, eg} 7szer segitette az ellenzéket arra, hogy egyik előterjesztett vasutat megbuktatott. Ez volt a pzremysli vasút; a jobb oldalon is emeltettek szavak ellene, s a jobb oldalnak egy része a baloldallal egyesülve, ezen vasutat csakugyan megbuktatta. Igen, de mi volt ennek a következése? Az volt, hogy a jövő ülésszak alatt ezen vasút ismét behozatott, minden ellenmondás nélkül keresztülment, és pedig nem csupán ez, hanem más két vasút is hozatott be. a mely G-aliczia felé vezet; az egyik most nem sokára fog a t. ház elé kerülni, a másik is még ezen ülésszak alatt meg fog szavaztatni a jobb oldal által, minden kétségen kivül. Tehát azon segítséggel, a mit nekünk egy vasút megbuktatásában nyújtott a jobb oldal, azt nyertük, hogy egy helyett 3 galicziai vasutat fognak megszavazni; ha tehát azután nem folyamodtunk a jobb oldal segítségéhez vasutak opponálás-ánál: igen természetesnek fogja találni; mert a tapasztalás azt mutatta, hogy igen drágán fizettük meg a jobb oldal segítségét. (Derültség bal felől) Prileszky képviselő ur mondott nekünk egy adomát az 1849-ki évből, egy névtelen egyénről, a ki magát az osztrák törvényszékek előtt ugy védelmezte volna, hogy ő csak azért ment el a szélsőségekig, hogy a kormányt megbuktassa. T. ház! Ezek az acták, ha valahol léteznek, bizonyosan a mostani kormánynak rendelkezésére állanak: ha tehát megvannak ezek az acták, jöjjenek elő velők, mutassák meg, bizonyítsák be, hogy csakugyan ugy volt, mint mondják.
