Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-269
269. országos ülés 1871. január 24-kén Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. Az 1871. évi költségvetés előirányzata átalánosan tárgyaltatván, névszerinti szavazással elfogadtatik, és részletes tárgyalása megkezdetik. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Festetich György gr., Kerkapoly Károly, Szlávy József, utóbb Gorove István. Az ülés kezdődik d. e. 10 X U órakor. Elnök : Méltóztassanak a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Majláth István jegyző (olvassa a január 23-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Nem levén észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Van szerencsém bemutatni a következő kérvényeket: Szathmár-Németi város közönségének fölirata, melyben a katonaelszállásolási ügyben véleményét előterjeszti s kéri azt figyelembe vétetni. Gr. Bethlen Sándor képviselő beadja kérvényét Bethlen községének telekkönyvi bíróság fölállítása tárgyában. Mind a két kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Zsedényi Ede: T. ház! Van szerencsém Magyar- és Erdélyország orthodox zsidósága kérvényét benyújtani, {Derültség. Halljuk!) melyben arra kérik a t. házat, hogy a congressus-párt részéről benyújtott kérvény és emlékiratokat annálinkább visszautasítani méltóztassék, minthogy a kérdéses kérvény valótlan adatokra van fektetve és a congressusi statútumok netáni törvény szerüsitése a képviselőház 1870. évi márcz. 18-án a lelkiismeret oltalmára hozott egyhangú határozatát halomra döntené. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirenden levő tárgy: Zárbeszéde a kisebbségi vélemény előadójának, Simonyi Ernő képviselő urnák. Simonyi Ernő: T. ház! Midőn az átalános vita befejeztével újra bátor volnék fölkérni a t. házat azon határozati javaslat elfogadására, melyet magam s elvbarátim nevében benyújtottam: méltóztassék megengedni, hogy röviden feleljek azon ellenvetésekre, a melyek a túlsó oldalról fölhozattak. Csak kevésre fogok felelni, a mire t. i. már mások előttem nem feleltek. Mindenekelőtt a pénzügyminiszter ur néhány észrevételére kívánok válaszolni. Először is az foglaltatik azokban, hogy én az általa, a pénzügyi igazgatóságok rendezésére nézve tett intézkedéseket alkotmányelleneseknek találtam. 0 azt mondja, furcsa fogalmam lehet a kormányzásról, ha meg nem engedem azt, hogy egy miniszter a számára megszavazott pénzerőkről rendelkezzék ugy, hogy a munkaerőt onnan, a hol arra semmi szükség nincs, oda tegye át, a hol arra szükség van. Először- is megjegyzem, hogy ezen pénzügyi igazgatóságok rendezése nem volt oly egyszerű dolog; ha oly egyszerű dolog lett volna, nem látom egyátalában szükségét annak, miért folyamodott a miniszter ő fölsége helybenhagyásáért. Ha csak arról van szó, hogy egyik szobából a másikba küldessék át egy fogalmazó — azzal ő fölsógét elfoglalni és boszantani, arra valóban nincs szükség. De nem is oly egyszerű
