Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-235

78 235. országos ülés october 27. 1870. az osztályokhoz. (Fölkiáltások : A községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot.) Halász Boldizsár: T. ház! az igazságügyminiszter ur tiltakozott az ellen, hogy a ház a sorrend megállapításába bocsátkozzék, azzal indokolva nézetét: mert igen sürgős dolgok vannak. Hisz épen azért kell a sorrendet megállapítani. Két elintézendő kérdés van. Egyik az, hogy az osztályok mily sorban tárgyalják a sürgősebb törvényjavaslatokat; másik az: mely törvényjavaslatokat és mikor tárgyaltunk nyilvános ülésben. En is csak azért szólaltam föl, a mire nézve Ghyczy Kálmán képviselőtársam igen helyesen indokolta nézetét, hogy, habár keresztül is ment egyik vagy másik törvényjavaslat az osztályok tárgyalásain, és nem volna is szükséges, hogy az újonnan alakult osztályok nézetét megtudjuk : azonnal azt tárgyalás alá venni nem lehet, mert hiszen az arra vonatkozó osztály tárgyalási jelentéséről már meg is feledkeztünk; — azt tehát, hogy holnap rögtön nyilvános ülésben tárgyaljunk valamit, nem tartom helyesnek, hanem azt gondolom, hogy utasítsunk mindent újra az osztályokhoz. Fájdalom, én is oly osztálynak vagyok tagja, mely még nem alakulhatott meg, — tegnap csak 25-en voltunk összesen, ma pedig épen csak 13, — azért felhívom osztályom tagjait, hogy ülés után méltóztassanak alakulás végett összejönni: mert ha három megalakult osztály elvégzi is teendőit, a többi pedig meg sem alakult, a törvényhozás ügye előbbre nem halad. Ezeknél fogva azt tartom, hogy működjenek az osztályok; a sorrendet pedig méltóztassék a ház meg állapítani. A mi a sorrendben első helyen lesz, az ne holnapra, hanem legalább három nap múlva tűzessék ki tárgyalás végett: mert igazsága van Ghyczy Kálmán képviselőtársamnak, hogy rögtön nekimenni anélkül, hogy újra elolvassuk azt, amit hat hónappal ezelőtt tárgyaltunk, mégis csak rögtönzése volna a tárgyalásnak. Madarász József: T. képviselőház ! Azon különös helyzetben levén, hogy az igazságügyminiszter ur előadásához kell csatlakoznom, annál örömestebb ragadom meg az alkalmat a t. képviselőház figyelmét fölhini azokra nézve, amelyeket az igazságügyminiszter ur előterjesztett. Azt hallom például, hogy a községek rendezése utasittassók az osztályokhoz. Igen jól tudom, hogy a községek rendezése is okvetlenül szükséges; de ha meggondolom, hogy azok rendezése bizonyára a megyék és egyebek rendezésétől függ és addig nem teljesíthető, ismét egy oly törvényjavaslattal lennénk készen, a melynek gj^akorlati oldala nem lehetne. Vegyék azonban figyelembe a tisztelt képviselők azt, hogy az úrbéri birtokviszonyok végleges rendezése, a bérföldek, irtványok, az udvartelki birtokok, — ha a többi más hármat nem sorozom is ezeknek osztályába, — mindenesetre olyanok, melyek a képviselőháznak kiváló figyelmét igénylik, főleg akkor, mikor az igazságügyminiszter ur által is előterjesztettek. En legalább, mint képviselő, a ki az úrbéri birtokviszonyokat és az itt elősoroltakat kívánom elővétetni, óhajtanám, hogy bár egyetlen egy nap se múlnék el, mig ezek elintézetlenül vannak. Kérem tehát a képviselő házat, hogy az itt általam elősoroltakat méltóztassék előlegesen az osztályokhoz tárgyalás végett utasítani, hogy azután legalább valami olyat adhasson a képviselőház gyakorlatilag a nemzetnek, a mi egy és másik részre nézve átalában kielégítő és nemcsak olyan „nesze semmi fogd meg jól," hanem tényleg életbeléptethető. E részben tehát én az igazságügyminiszter ur által az úrbéri viszonyok, a bérföldek, irtványok, és udvartelki birtokokra nézve beadott törvényjavaslatokat kérem — az igazságügyminiszter ur véleményét magamévá téve — előlegesen az oszályokhoz utasítani ós ezt kiválólag ajánlom a t. képviselőház figyelmébe elfogadás végett. Horn Ede: Tisztelt ház! Szót emelek egy szegény elhagyatottért, a kiről, ugy látszik, még az atyja is megfeledkezett. A törvényjavaslatok lajstromában van oly törvényjavaslat, a mely már keresztül ment mind az osztályokon, mind a központi bizottságon; olyan törvényjavaslat, mely már talán két évvel ezelőtt terjesztetett a ház elé, melyet az országnak egy igen számos tagból álló osztálya várva vár, és melynek megalkotása valóban égető szükség Magyarországban: s ez az ipartörvény. Mindabból, a mit itt hallottam, az világlik ki, hogy mindazon törvényjavaslatokra nézve, melyek legelsőbben fognak tárgyaltatni, még legalább egy-két hét lesz szükséges, mig azok az osztályokon keresztül mennek és mig a központi bizottság előterjesztését azokra nézve megteheti. Azt gondolom tehát, hogy a jövő héten és tán még az azutáni héten is sürgetően tárgyalandó ügyek nem lesznek ; miért is azt vagyok bátor kérdeni a t. háztól : vajon nem lehetne-e a jövő hétre, vagy az azutánira napirendre tűzni az ipartörvény tárgyalását? Csak azt vagyok bátor még hozzátenni, hogy az ipartörvényjavaslat tárgyalása legégetőbb szükség Magyarországra, s hogy az ipar és