Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-234

234. országos ütés octobor 26. 1870, 63 szerzés, a 2 millió meglesz, nem pénzben, ha­nem dohány készletben. Továbbá 6 százezer fo­rinttal több van előirányozva sótermelésre, mert úgyszólván csak a mármarosi sóbányák azok, melyeknél eddig készletet tartottunk. Tekintve a maros-ujvári sóbányánál ez évben beállott sze­rencsétlenséget, szükségesnek látom, hogy ne csak annyi sót termeljünk a mennyi az évi szükség­letre kell, hanem igyekezzünk a bányáknál tar­tandó annyi készletet is termelni, hogy az ilyen bekövetkezhető szerencsétlenségeknél ne jöjjünk zavarba. A tűz, az igaz ritkább dolog a sóbányák­nál, de annál gyakoribb a viz ; de legyen akár az egyik akár a másik, sóban hiányt azért szen­vedni nem szabad. Azt hiszem tehát, hogy ezen 600,000 frt tökéletesen motiválva van. Ezenfö­lül 700,000 frt az államerdők és bányaüzletek fokozására van előirányozva. A lehető legörven­detesebb jelenség, ha ennyi pénzzel több kell az üzletbe: mert épen ez a föltétel, hogy az emelkedő termeléssel a jövedelem is emelkedjék, s pedig fokozott mértékben. 140,000 frtnyi többlet van előirányzatba véve a katasteri munkálatok nagyobb mérvbeni siettetésére. Valamennyien látjuk ennek szükségét, éppen azért is inditsa meg a törvényhozás e munkalatot; eddig azonban minden arán} ? on tul haladtunk ebben előre, mint például a birodalom másik felében; tehát siettetni akarván a munkála­tot, 140,000 írttal többet hoztam előirányzatba, 280,000 írttal több van felvéve az állam nyom­da felszerelésének teljes befejezésére, s üzleté­nek terjesztésére. Ez egyébiránt a bevételben tel­jesen ki van egyenlítve. Egy millió írttal több van előirányozva az utak jó karban tartására. Azt hiszem ezt is he­lyesli a t. ház. {Helyeslés.) Egy millió 300,000 forinttal van több fel­véve a posták és távirdáknak nem annyira kü­lebb terjesztésére, mint a létezők belterjesebb föl­szerelésére, pl. több huzalnak létesítésére. A hon­védség javára 6 millió rendkívüli szükség lett a múlt évben fölvéve az előirányzatban. E ro­vat épen azért egészen eltűnik, mert azon összeggel a fölszerelés már eszközölve lett. E helyett azonban a pénzügyminiszter részére ez évben még nagyobb összeg van a rendkívüliek rovatában előirányozva, a mely összeget a pénz­ügyminiszter legkisebb részben szükségei a pénz­ügyi kezelés érdekében, de annál nagyobban az államjavak kezelése terén. Magyarországnak igen nagy részét az állam magán tulajdoni joggal birja, azt hiszem, hogy a t. ház előtt nem is­meretlen e jószágoknak a magyar kormányra szánandó állapotban lett átmaradása. Azt hiszem, a t. ház méltányolni fogja a tö­rekvést, hogy az országnak emez oly igen jelenté­keny részét tevő vagyon a culturának legalább is azon színvonalára állíttassák, melyen a magán va­gyon áll. Ha az államvagyon területén a culturát azon magaslatra lehet emelni, vagy még maga­sabbra, akkor az országnak úgyszólván ti­zenötödrésze lesz fölemelve. A rendkívüli ki­adások egész füzete, úgyszólván csupa ily té­tellel van telve, melyek közül néhányat, a na­gyobbakat, talán érdemes lesz kiemelnem. (Rali­juk!) A Pesten építendő vámhivatalra és rak­tárra 700,000 frt van előirányozva. Minél las­sabban foly az építkezés, annál nagyobb lesz az intercalaris kamatokban a veszteség. Ezen kia­dás egyébiránt födözetét megtalálja később, a vámkezelési költségeknél eszközöltés eszközlendö megtakarításoknál. A minisztériumok elhelyezése czéljából a budai országház építésének folytatá­sára 200,000 frt van fölvéve. Azt hiszem ez összeg indokolva van a fővárosban uralkodó la­káshiány és a hivatalok szétszórtsága által oko­zott bajokkal. De vannak még nevezetesebb tételek, me­lyeket igen ajánlok a t. ház figyelmébe. Ilyen p. o. Selmeezbányának a magj r ar északi vasút­tal összeköttetésére 1870. évben föl nem hasz­nált 360,000 frtnyi hitelből 300,000 frt. Ilyen egy aknavasut építésére Mármaros-Szigeten 422,000 forint. Czélja az, hogy a sóbányák közvetlen ösz­szeköttetésbe hozassanak az északkeleti vasút íővonalával és ez által a viziszállitás megszün­tettéssek. Ilyen a vasúti szárnyvonal a marosuj­vári aknából a keleti vasút vonalhoz, a mi a Maroson szállítást fogná megszüntetni; az által, hogy a sószállitás nem vizén, hanem a vasúton történik, oly gazdálkodás eszközöltetik — nem a közkincstár, hanem a sót fogyasztó publikum javára — mihez fogható megtakarítást egész pénzügyi kezelésünkben nem ismerek. A legörvendesebb tények egyike lesz azért, mert a viziszállitás átalakittatik vasútira. Rokon kia­dást okoz a Diósgyőr-miskolczi vasút is, melyre a költséget a képviselőház már 1870-re is meg­szavazta, de a mely teljesen föl nem használtatott. E vasút által az ottani széntelepek és vas­művek fognak a fő vasútvonallal érintkezésbe jutni. Ilyen vasút továbbá a Govosdiától Hunya­dig vezetendő is, mely az ottani minden körülmény közt nagyon becses vasműtelepek értékesitheTÓ­sére szolgáland. Azonkívül fölvétetett a Tiszolczról Zelez­nikra a rima-murányi vasműegylettel közösen építendő mozdonyvasutra a kincstárra eső egy harmadnak fele 154,200 fttal, és ugyanezen vo-

Next

/
Thumbnails
Contents