Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-256
352 2S6- •'•szagos ülés deczember 20. 167«. és rendes. De épen abban van a baj, hogy ez már most nálunk normális, ez nálunk évről évre igy megy. Es én épen azért tagadtam meg a múlt évben az indemnytit, mert nem hittem, hogy a jelen évre rendes budgetet kapjunk, és azért tagadom meg most, mert nem hiszem, hogy a jövő évben belejövünk a rendbe : mert ez nálunk normális ehronieus baj, melyből vagy nem akarunk vagy nem tudunk kibontakozni. Elismerte Zsedényi képviselő nr, hogy igenis, hiba volt a kormánytól az elkésés; előbb kellett volna ezt tenni, előbb terjeszthette volna elő a költségvetést, előbb híhatta volna össze az országgyűlést. Mellesleg legyen mondva, erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy a költségvetés minden okmánya még most sincsen beterjesztve, most sinesmég a képviselőház tagjai közt kiosztva ; tehát azt mondja Zsedényi: igaz, ezek hibák, de mi a kormánynak csak árnyoldalait tekintjük, és nem tekintjük annak fényoldalait. Én megvallom, kíváncsian vártam, és nagy élvezetet találtam volna benne: hogyha Zsedényi képviselő ur elő fogta volna számlálni ezeket a fényoldalakat. Én azóta gondolkoztam kissé, a mennyire az idő engedte, hogy ugyan mik lehetnek ezek a fényoldalak ? Visszagondolva a kormány lételének első idejére : azt találom., hogy mindjárt létesülése után megkoronázták Magyarországban a királyt. A ifirály megesküdött a törvények megtartására, a király ezen törvényeket megtartani és mások által megtartatni igéri, és ezen Ígéretéért alkotmányos országban a kormány felelős. Azt mondja ebben, hogy az ország területi épségét meg fogja védeni. Ugyan kérem: visszaállították önök az ország területi épségét ? vajon a katonai határőrvidék vissza van csatolva Magyarországhoz? (Fölkiáltások jobb felől: Meg van már!) Mióta? Meglehet, hogy valami kétes jövőben lesz : de én a jelenről beszélek, és kérdem : vissza van-e csatolva ? A miniszter urak integetnek, hogy vissza van állítva : én igen nagy őrömmel fogom hallgatni a magyarázatot, hogy mióta és miként lett visszaállítva. — Talán visszaállították önök az ország önállását és függetlenségét, mely 18 éven át meg volt semmisítve? Én nem látom mi utón tették ezt, mert soha magyar országgyűlés más országgyűléstől, vagyis nem egytől, hanem 17 —18 országgyűléstől, — soha magyar országgyűlés más országgyűléstől nem függött. Pedig most nagyon is függünk, mert hiszen sokszor volt mondva, hogy miért nem jöttek össze a delegatiók ; azért mert 17 tartománygyülés közül egynek eszébe jutott nem választani a delegatióba: tehát nem jöttek össze. De ha mi ezen 17 országgyűlés szeszélyétől tételezzük föl alkotmányos lételünket, ha ilyen az ország önállósága és függetlensége: akkor megvallom, én más dictionariumból tanultam a magyar nyelvet; mert én ezt nem értem. En a delegatiókról nem akarok sokat beszélni, hiszen mondatott már elég: de miután a múltkor itt oly szemlátomást, oly szép, s oly, mondhatom, kézzelfogható magyarázatát hallottuk a delegatiónak—mikor a tudvalevő kölcsönvevésről volt szó, akkor ugyanis épen ezen delegatióknak főinditója és föltalálója, Pest belváros képviselője adta nekünk ezen magyarázatot;— én kérem a t. házat: méltóztassék nekem megmondani : hogy van-e módjában az országnak egy esetet megakadályozni, melyről nem mondom ugyan, hogy fog történni, de a mi megtörténhetik,—60 delegátus lévén ugyanis egyrészről, és 60 a másik részről: a kettő közül 61 okvetlenül többséget képez. Ha már most például a hadügyminiszter azt mondja azon delegátusoknak: nézzétek a közös hadseregnek számára tavaly 80 millió forint szavaztatott meg; duplázzuk meg ez összeget, tegyünk minden tételt kettesével, és az egyik felét — nekem nincs rá szükségem mint hadügyminiszternek, hanem ti vagytok 61-en én vagyok a 62-dik— osszuk föl (Derültség) magunk közt. Már most ha ilyesmi történnék —nem mondom, hogy fog történni—kérdem: van-e módja a magyar törvényhozásnak ezt megakadályozni azon törvény szerint, melyet önök hoznak? (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ha tehát ily absurdumra viszi az országot egy institutio; és ha erről azután azt mondja valaki, hogy ez a kormány fénypontja: akkor — megvallom, — az én fölfogásommal a fénypontok fölfogása meg nem egyezik. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) De ha az ország függetlensége, önállása, territoriális épsége érdekében nem csináltak semmit: talán más valamit tettek, a mi fénypontot képezne ? Ugyan kérem,— Erdély uniója kimondatott, de vajon Erdélyt visszacsatolták-e Magyarországhoz másként, mint papiroson? vajon nem kivételes állapotban kormányoztatik-emég most ^.{Közbekiáltás jobb felől: Erdély itt van!) Itt van igen, de vajon Erdélyben nincs-e ott a királyi biztos %(Derültség és helyeslés a szélső bal oldalon.) Hoztak nemzetiségi törvényt: (Halljuk!) de van-e egy nemzetiség az országban, a melyet azzal kielégítettek? Hát ez-e a fénypont? Vagy az ország anyagi érdekét mozditották-e elő? Igaz, hogy építettek sok vasutat ; de kérdem: vajon ezen vasutakat az ország érdekében, országos szempontokból, vagy helyi, és más tekintetekből épitették-e ? Alig van köztük egy, mely az ország határára megy. Az 1848. törvényhozás, mely felett pálczát törtek ma oly röviden, azon néhány nap alatt is kijelölt 6 vonalat, mely mind az ország határa felé megy ; hanem mi
