Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-232

24 232. országos ülés october 24. 1870. rem, hogy e jegyzéket kinyomatni és biztosabb tájékozbatás végett a ház tagjai közt szétosztatni méltóztassék. (Helyeslés.) Önök hazafisága és bölcsessége bizonyosan módot fog találni abban, hogy a törvényhozás ezen halmozott teendőket elvégezhesse, elintézhesse anélkül, hogy az ülésszak tartamának kiterjesztése által kénytelenek legyünk egy részről ujabb áldozatot róni a törvényhozás tagjaira, más részről pedig a végrehajtó hatalom tevékenységét végkép iriegzídbbasztani, és mivel ezen meggyőződésben van a kormány, tehát egyelőre óvakodik tanácsával vagy javaslatával e téren önök bölcseségét megelőzni akarni. De vétkes mulasztást vélne elkövetni az ország érdeke iránt, ha már ma, önök tevékenysége kezdetén, fel nem hivná önök becses figyelmét két körülményre. (Halljuk !) Első az, hogy a felolvasott sorozatban alig van egy tárgy, melynek elhalasztása az erkölcsi vagy anyagi téren káros visszahatást nem szülne. A második az, hogy mindenesetre a legszigorúbb gazdálkodás az idővel egyik nélkülözhetlen tényező arra, hogy a törvényhozás a maga föladatának megfelelni képes legyen. (Helyeslés jobb felől.) T. ház! A kormány előterjesztette programmját, hogy önök az erők alkalmazására, s az idő beosztására nézve kellő tájékozással bírjanak. Szó sincs róla, e programm nem merit ki mindent, nem meriti ki mindazt, mire az országnak szüksége van, vagy a mi kívánatos volna; sőt még azt sem, a mi a királyi trónbeszédben, melylyel ő felsége ezen országgyűlést megnyitotta, ben foglaltatik. Különösen a mi saját szakmámat illeti, önök e programúiban nem fogják találni sem a büntető törvénykönyvet, sem a büntető-eljárás szabályozását, sem végre a szóbeliség és közvetlenség rendszerét a polgári törvénykezés terén; de megnyugtatásul biztosithatom önöket, hogy mindezen codexek már befejezésükhöz közel állanak. Két okból nem terjesztem elő azokat már a jelen ülésszak folyama alatt. Első ok az, mert azoknak tárgyalása, a teendők eme halmaza mellett, ugy is a phisikai lehetetlenségek sorába tartoznék; a második pedig a,z, mert ily fontosabb, ily terjedelmesebb és a nemzet életébe mélyen benyúló törvényjavaslatoknál lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy azok előbb áthaladjanak a közvélemény s különösen a szakférfiak bírálatán. Mielőtt tehát e codexeket előterjeszteném, KÍ fogom azokat az első tervezet alakjában nyomatni, s alapos reményem van arra, hogy azokat ily alakban, már az országgyűlés jelen folyama alatt, az országgyűlés tagjai között is szétosztathatom. És ezzel annál inkább fogok sietni, hogy alkalmat nyújtsak önöknek meggyőződést szerezniük arról, hogy a kormány a hazai törvénykezés rendezésénél hódol nemcsak a tudomány elveinek, hanem a tapasztalásnak is, a midőn a büntető törvénykezés terén azon esküdtszóki rendszert fogadta el, mely a nagy és hatalmas Angliában a polgárok jogérzékének és törvénytiszteletének fejlesztésére s egyúttal a polgári és politikai szabadság védelmére oly hatályosnak bizonyult. Tagadhatlan, t. ház, hogy e programmban csak egy kis része foglaltatik azon nagy munkának, mely a jelen nemzedék vállaira nehezül, és a mely munkának lényege és czólja iránt, hála Istennek, az országban alig van eltérő nézet. E munka sem több, sem kevesebb, mint újra szervezni az államot. Mert Magyarországban mindenki érzi és tudja, hogy midőn a 48-ki törvényhozás e félig hűbéri államot az ujabb kor elveire fekteté; a midőn közkormányzatába a parlamentat ismust, polgári és politikai jog tekintetében pedig a jogegyenlőséget emelte uralkodó elvvé : akkor a régi Magyarország helyett egy a kor szellemében átalakult uj Magyarországnak vetette meg alapját. De viszont azt is érezzük és tudjuk mindnyájan, hogy azon intézmények, melyek ezen átalakult állam életműködésére okvetlenül szükségesek, a legnagyobb részben hiányzanak; azon intézmények pedig, melyeket a múltból örököltünk, majdnem kivétel nélkül a hűbéri viszonyok korából veszik eredetüket, és ennélfogva nemcsak harmóniában nincsenek, de sőt sok tekintetben a legnagyobb dissonantiában állanak épen azon elvekkel, melyeket a 48-ki törvényhozás inaugurált. A föladat, tehát az, hogy minél előbb létrehozzuk azon intézményeket, melyek nélkül az uj államélet működése nem képzelhető; a létező intézményeket pedig ezen átalakult államnak viszonyaihoz, életszükségeihez, követelményeihez képest átidomítsuk. Addig egészséges, erőteljes államéletről nálunk szó sem lehet, a mig az államot életképes organismussal el nem látjuk. Oly nagy munka ez, a melynek végrehajtásában másutt nemzedékek váltották fel egymást. Igen, de azon nemzetek átalakulási mozgalmai békésebb és nyugalmasabb időszakba estek, mig a mai kor, fájdalom, egy folytonosan háborgó tengerhez hasonlít, a melynek megdöbbentő hullámcsapásait még szilárdabb jármüvek is alig képesek kiállani. Ily komoly időben minden perez évek értékével és jelentőségével bir, és minden elszalasztott pillanat könnyen végzetessé válhatik.