Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-255
255. országot Síét deczember 19. 1870. 331 alatt kinyomatott törvényjavaslatot olyannak tekinti, melynek mielőbbi letárgyalása felette kivánatos; ennélfogva azt a legsürgősebb tárgyalást igénylő tárgyak közé sorolja." 1 Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: ön ezt csak köszönettel fogadhatom. Elnök: Következik a részletes tárgyalás. Ivacskovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1 §-át. i Majláth István központi bizottsági előadó: A központi bizottság azt kivánja, hogy az a következő szöA^eggel igazittassék ki. (Olvassa a következő szöveget.) „I. §. A földadóról szóló 1868 évi XXV. törvényczikk, valamint a földadó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve gyakorlatban levő szabályok, a következő §-ban foglalt kiegészítéssel az 1871 -ik év végéig érvényben hagyatnak." Elnök; Méltóztatnak a központi bizottságszövegezését elfogadni? (Elfogadjuk.) El van fogadva. Ivacskovits György jegyző (olvassa a 2. §-t.) Majláth István központi bizottsági előadó: A központi bizottságnak e §-ra nézve nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (FölhkütásoJc : Elfogadjuk!) Deáky Lajos : T. ház! Nem akarván a t. ház becses figyelmével visszaélni, (Halljuk!) egy rövid módosítást fogok itt javaslatba hozni. (Halljuk!) Azt méltóztatott mondani a pénzügyminiszter ur, hogy a partiumnak nem lehet panasza. Én azt gondolom, hogy sokkal nagyobb lehet e tekintetben sérelme és panasza, mint Erdély- és Magyarország összes törvényhatóságai között bármelyiknek. Ma Guthy Benő interpellatiójára azt méltóztatott válaszolni, hogy ugyanazon utasítás mellett, ugyanazon elvek szerint vitetett keresztül az ideiglenes adókataszteri munkálat Erdélyben, mint Magyarországon. Nem tagadom ezt, csak hogy azon utasítást másként foganatosították Magyarországban és másként Erdélyben, a mit miniszter ur sem fog tagadni; mert azon utasítás meghagyta, hogy az 1824-iki terményár vetessék alapul és mégis Erdélyben az 1824, 1836 és 1845. évbeli árakból csináltak propositiót, a mi az utasítással ellenkező eljárás volt, és a miből kitűnt, hogy Nagy-Váradot, a Bánságot és Erdélyt véve föl : a földjövedelem nagyobb mérvben állapíttatott meg: bár igaz, hogy Magyarországon 16%, Erdélyben csak 10% adó kulcs vétetett föl. Azonban a becslés által a földjövedelem magasabbra emeltetvén, az erdélyi adózás, melyhez tartozott a partium is, sokkal terhesebb volt a magyarországinál; de a túlságos rósz becsű, különösen az összehasonlításoknál, midőn a partium szélbeli egyes adóközségei a magyarországi helységekkel vettettek össze, mondom ez összehasonlításból rögtön kitűnt, menynyivel magasabb fokon állott a becsű Erdélyben mint Magyarországon. Ha e mellett a művelési költségeket veszszük, veszszük a föld gyengébb termő erejét, s azt, hogy Erdélyben legtöbb helyen két fordulót tartanak, felébe harmadába miveltetnek, míg Magyarországon a birtokszabályozásnál csaknem minden évben használhatóvá tétetett a föld; ha veszszük, hogy mégis a eatasteri munkálatok fölállítása alkalmával egy fordulót számítván az illető bizottság, csakis egy esztendőt vett olyannak föl, melyben heverni hagyják a földet, a másik két évet olyannak véve, mint melyből hasznot von a termelő : kitűnik, hogy az erdélyi adókivetés igazságtalanabb volt a magyarországinál ; már pedig azt hiszem, hogy sem a magyar kormánynak, sem a törvényhozásnak nem volt és nem lehetett czélja, hogy a partiumbeli lakosok a visszacsatlásért, mely termőbbé s jövedelmezőbbé a földet nem tette: nagyobb adóval terheljék, büntessék. Ezen utat igenis az idegen absolut osztrák kormány emberei tehették : de bizonyosan sem a magyar kormány, sem a magyar országgyűlés ezt évről évre tovább folytatni nem fogja, — legalább szembeszökő igaztalanság nélkül nem folytathatja. Hogy mennyire nem képesek ez emberek fölcsigázott" adójukat fizetni, azon egyetlen körülmény is mutatja , hogy Kraszna, Közép-Szolnok megyében kétannyival is több a restantia, mint a mennyi az ez évi adó. Ha valaki azt mondja, hogy a partium Magyarországhoz esatoltatván, adóját 16 % -re keli emelni, mely%-en áll a magyarországi adózás, akkor Erdély is, Magyarországhoz esatoltatván nem foghatom meg, hogy miért részesül e különös kedvezményben, melyben a partium nem részesül 1 Ezt igazságosnak nem tartom, és azért bátor vagyok módositvánj^omat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Olvas) „Módosítás az 510-ik számú törvényjavaslathoz. A 2. §. 2-ik bekezdésében „Erdélyben" szó után következő szavak toldandók : ,,s a "visszacsatolt részekben, Kraszna Közép-Szolnok, Kővár vidékben és Zarándban." Ugyanez alkalommal egy kisebbszerü, csakis egy szóból álló módositványt vagyok bátor előterjeszteni. (Olvas:) „A 2-ik §-ban „egészíttetik" helyett „módosittatik" iktatandó, a mennyiben t. i. ezen 2-ik §-ban ez van : ,,az idézett 2. §. ekként egészíttetik ki." En e kifejezést helytelennek tartom, mert az 1868: XXV. törvényczikk maga magában egész: azt nem kel42*
