Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-248
248. országos Ölés deczember 10. 1870. 24S Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. ház! Az ok, mely engemet ezen módosítás javaslatba hozására bírt, nem ismeretlen a t. ház előtt. Ismételve tétettek itt interpellatiók, emeltettek panaszok a végrehajtási költségeknek egyes esetekben túlmagas volta miatt, épen a túlsó oldalról. A miniszter nem volt képes tagadni, hogy bizony ezen esetekben a végrehajtási költségek igen nagyok; szorítkozni volt kénytelen egyszerűen arra, hogy megmagyarázza: miért kell ezeknek ily magasaknak lenni ? Távolra kellett utazni a végrehajtóknak a maguk székhelyétől, sok volt a fuvar, sok hátralékossal volt dolguk, sokat kellett lefoglalni: tehát sok lett a napidíj; mert sok időt kellett eltölteni s a végrehajtási összegek kicsinyek voltak. Ha ezen kis összegekre repartiáltatik a sok fuvar, a sok napidíj : kijő a nagy százalék. De a törvény igy rendelte, s a pénzügyminiszter igazolva volt, a szegény ember pedig terhelve volt. Ez az állapot ma. A másik esetben a pénzügyminiszter, vigasztalásul, fölhozhatott volna példát, hol nagyon kicsiny a végrehajtási költség:, p. o. az adóhivatal székhelyén néhány igen nagy hátralékos van 4—5, a kikért ki sem kell menni a végrehajtást eszközölni, vagy legfölebb a szomszédba kell menni, és ezen 4—5 hátralékosnál 80,000 frtot lehet behajtani egy nap alatt. E nyolezvanezer frtra megoszolván a végrehatási költségek, és semmi, vagy igen csekély levén a fuvar és egyéb költség, csekély levén az idő, nagyon csekély a százalék; de ez nem vigasztalás másik adózóra nézve, kinél igen nagy volt a százalék. Es az eset tényleg ugy van, hogy a költség egyformasága ellenében, ha az összeg, mely végrehajtás alá vétetett, nagy, a °/ 0 eo ip so kisebb ; ha pedig a végrehajtás alá vett összeg kicsi, ugyanazon költség aránya szerint a % természet szerint nagy. Tehát a dolog természete szerint a °/o kevésnél nagy, és nyomja a kisebb hátralékosokat. Tökéletesen igaza van Győrffy képviselő urnák, ha azt mondja, hogy a közös közteherviselés arányos és igazságos voltát meg kell óvni. En is azt tartom, meg kell óvni, meg pedig nemcsak mikor repartiáljuk az adót, nemcsak a kirovandó adók kiszabásánál; hanem akkor is, ha másképen nem lehet, kényszerrendszabályok alkalmazásánál. De a kényszer-szabályok alkalmazásának a költségeknél is arányosnak kell lenni; tehát ugyanazon százalék terhelje a nagy, mint a kis adóhátralékost az adóbehajtás czimén. A törvényjavaslat e módosítása ezt eszközli, mert: 2° „ éri az egyiket ugy, mint a másikat ; de azon modalitás, mely jelenleg fönáll, aránylag szabja meg a költséget az adó behajtásánál. És pedig, mig egyrészt félszázalék végrehajtási költségek előfordulnak, vannak, és pedig nagy számmal. 7%-osak, és a szegény ember, mert nem képes adót fizetni, még 14-szerte több költséget is fizet. En ezt nem tartom sem az igazsággal, sem a nemzet-gazdasági szempontokkal megférhetőnek, melyek a szegényt emelni, és nem nyomni tanácsolják. Ez az egyik ok, a miért bátor voltam e módosítványt javaslatba hozni. Egy másik tekintet az, hogy vajon a kincstár, az állam. többet veszélyeztet-e azon sok apróbb hátraléknál, a melyeket be kell hajtani, mert atörve'ny: törvény; és akármi csekély momentumu legyen az, de ami a kincstáré , kell, hogy behajtassák, mert tartozik vele; valamint azon másik esetben, a midőn a hátralékok milliókra mennek. Én arról vagyok meggyőződve, hogy ezen ellenvetés, a mit Győrffy képviselő ur tett, s a miről azt monda, hogy én alig fogom azt tagadásba venni: az sem tartható fön. Azt monda ugyanis, alig fogom tagadásba venni, hogy ez utón kevesebbe kerülne az adó behajtása, mint a régi utón. Kernelem, akarom hinni, és óhajtom is, hogy azon 2 — 2 % százezer forint, melyet a mi adózó népünk végrehajtási költség fejében úgyszólván a legtöbb esetben jószántából fizet, — pedig kár, hogy fizeti, mert nem. használ sem az országnak, sem másnak — hasztalan munka és időtöltés, a mit sokkal jobbra fordíthatnak ; ezen költség el fog maradni, ha csak anynyira akarnának is fizetni, mint a mennyire a mi adófizetőink bírnak. Ezt igen evidenter meg lehet mutatni. Körülbelül x / 8 , % része az összes behajtási költségeknek az árverési költség. Mit tesz ez 1 Azt, hogy nincs szükség árverésre, de szükség van zálogolásra; mert a mig ez be nem áll: nem akarnak fizetni. Tavaly 20 millió frt hátralékból alig % 0 része folyt be árverés utján. Miért ? mert az emberekben meg van, hogy mig meg nem csinálják a formaszerü zálogolást, addig nem fizetnek: ele akkor megfizetik; tehát a végrehajtás iköltségeket megtakaríthatták volna. A kötelességek iránti hit, a külföld véleménye irányunkban emeltetnék, ha az államkincstárnak ilyetén, valóban átkos bevételei megszűnnének az által, hogy a ki bír: fizetne ; és ha még sem fizetnek : kik azok, a kik 18 milliót be tudtak fizetni egyszerű zálogolás után, a szegények-e vagy a gazdagok ? Kétségkívül a gazdagok. A szegények, igen sok esetben kénytelenek voltak bevárni az árverési költségeket is, és épen azért az árverési költségek aránya nagyobb. Miért? mert sok kis összegre oszlott a költség. 31*
