Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

232 247. országos Dlés deczember 9. 1876. Jámbor Pál jegyző (olvassa Simonyi módositványát.) Elnök : Tehát elfogadja a t. ház a szer­kezetet ? (Igen! Nem.) Kérem azokat, kik a szerkezetet elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a szerkezetet. Következik a 482. számú t.-javaslat. Majláth István jegyző (olvassa a bélyeg- és illetékekről szóló t. javaslatot, valamint az állandó 'pénzügyi bizottságnak azokra vonatkozó je­lentéseit.) Mihályi Péter, a központi bizott­ság előadója: A központi bizottság a tör­vényjavaslatot átalánoságban és részleteiben is el­fogadta. Csengery Antal: T. ház! Nekem ezen törvényjavaslat első §-ára nézve csak igen kevés módosításom van. Ugyanis azt leszek bátor indít­ványozni, hogy az első § után egy uj § igtattas­sók be, a melynek szövegét most mindjárt bea­dom, hogy méltóztassanak előre is megítélhetni annak terjedelmét. (Halljuk! Halljuk!) Módositvá­nyom így szól: ,,A törvényjavaslat első §-a ezen szavai: „Az 1868: XXIII és az 1869: XVI.t. czikk­ben foglalt módosításokkal együtt ekként módosít­tassanak: „Az 1868: XXHL és az 1869: XVI t. czikkben és a jelen t. ez. következő §-ában foglalt módosításokkal"! A jelen t. ez. következő §-ában foglalt mó­dosítás pedig ebből áll: „ Az 1869: XVI. í. ez. 3 §-ában érintett tudományos, művészeti, gazda­sági, kegyeleti és jótékonysági intézetek és egye­sületek bélyeg- és illetékmentessége az azon in­tézetek és egyesületek részére tett alapítványok telekkönyvi bekebelezésére is kiterjesztetik." Méltóztatnak tudni, hogy az 1868: XXVIII-ik t. ez. 21 §-a ezeket mondja: „A tudományos, köz­oktatási, és közjótékonysági czélokra tett hagyo­mányok és adakozások illetékmentesek :" Az 1869: XVI. t. ez. 3 §-a pedig szóról szóra ezt mondja: ,,A tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti ás jótékonysági egyletek, amennyiben czéluk nem pénzbeli nyereségre van alapítva, a közhatóságok­hoz és hivatalokhoz intézendő beadványaik és irataikra nézve — a peres eljárás kivételével — bélyegmentesek.'' Ugy hiszem, t. ház, hogy már magából azon törvényből, mely az ily intézeteket hagyományok és ajándékokra nézve illetékmenteseknek nyilvání­totta, folyik, hogy azok azon esetben is illetékmen­tesek legyenek, ha alapitványaikat bekebelezés által biztosítani akarják. (Helyeslés.) Az ilyen ala­pítványok után eső százalékoknak vagy illetékek­nek ilyen intézetekre, vagy egyesületre rovása el­lenkezik a törvény azon íntentíójával, a mely ily hagyományoknak és adakozásoknak elfogadását illetékmentesnek mondja ki; de másrészről czól­iránytalan és igazságtalan ezen illetékeket ma­gukra az alapitókra róni: mert a törvényhozás uak ilynemű alapítványok létesítését inkább elő­keli mozdítani s nem megnehezíteni. (Helyeslés.) Ezek azon indokok, melyek engem módosít­va nyom tételére birtak. Ugyanezen indokok azok, melyeknél fogva a fönebbi kedvezmények biztosíttat­tak azon közmivelődési és jótékonysági egyesületek­nek, melyek, ha nem léteznének, azon czélokat, melyeket ezek teljesítenek, magának az államnak kellene teljesíteni. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék módositvá­nyomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Mindenesetre azon kérdést méltóz­tassanak előbb eldönteni: hogy átalánosságban mél­tóztatnak-e e törvényjavaslatot elfogadni? Simonyi Ernő: T. ház! Anélkül, hogy a törvényjavaslatnak részletezésébe, vagy elemeibe kívánnék bocsátkozni, én egyedül hivatkozva a t. pénzügyminiszter urnák imént mondott szavai­ra, fölszólítom a t. házat: méltóztassék vissza­utasítani azon gyanút, mintha a ház valami fon­tos törvényt megszavazna anélkül, hogy fogalma lenne róla. Ezen törvényjavaslatban az kívánta­tik: hatalmaztassék meg a pénzügyminiszter, hogy a bélyeg- és illetékek, valamint a díjak megsza­bására, mérvére és lerovási módjára nézve fonál­ló szabályokat, a törvényhozás későbbi intézkedé­séig, érvényben tarthassa. Én kérdem: van-e va­laki e házban, ki ezen szabályokat ismeri és va­laha látta volna? (íölkiáUások jobb felől: Van!) Én, t. ház, kérdezősködtem utánok az irodá­ban, hol azt mondották, hogy ezen füzet oda soha sem adatott át. Kérdeztem magán utón a miniszter urat, ki azt mondta, megvan, el fogja küldeni. Indítványt tettem iránta az osztályban, hogy az előadó a központi bizottságban azt ismét előadja : mindeddig azonban ezen szabályokat tar­talmazó füzet kezünkben nincs. Oly törvényt megszavazni már most, az al­kotmányosság negyedik évében, melyet nem is­merünk, mely nyomott árkusokra terjed: úgy hi­szem, sem a ház méltóságához, sem az ügyvezetés komolyságához nem illik. Én tehát, mint mondom, hivatkozva magának a pénzügyminiszter urnák a házhoz intézett föl­szólalására, kérem a t. házat, hogy ezen törvény­javaslatot meg ne szavazza. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: T. ház! A kérdéses szabályok gyűjte­ménye, tudtomra, még 1869. évben a t. képviselő urak között kiosztatott; többen velem együtt birják, én megkaptam, mint egyszerű képviselő, s ha a t. képviselő ur nem kapta meg: azért a felelősséget bizonynyal magamra nem vállalhatom. Én, mint egyszerű képviselő, kinek mostan

Next

/
Thumbnails
Contents