Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

•• 247. országos Illés hol azok ennél is korábban terjesztetnének be, bizonyára nem tud mondani. Ha. a kormány elmulasztotta volna a zárszámadások beterjesztését, azért méltán érhetné vád. Az 1868-iki zárszámadás be van terjesztve, az 1869-iki szinténbe lön terjesztve. (Fölkiáltás a bal oldalon : hol van ?) Reá jövök mindjárt. Az 1868-iki közkézen van, az 1869-iki pedig a napokban kerül ki a nyomatás alól. (F'ólkiáÜások bal felől : tehát még nincs meg 1) Engedelmet kérek, fiiius ante patrem nem lehet; a zárszámadást nem lehet először kinyomatni, azután megcsinálni. A ki tudja, hogy a pótkezelés april végéig tart,nera nyomatva, de irva sem fogja későn beterjesztettnek mondhatni a zárszámadást oly időben, mint azt bátor voltam beterjeszteni; és ismétlem: mondjon akár a képviselő ur, akár más bárki országot, melyben a zárszámadás előbb terjesztetnék be írásban, nem nyomatásban, mint nálunk, és meghajlok előtte. Mindenki ismeri a nyomdai calámításokat, melyekről én époly kevéssé tehetek, mint bárki más. Már pedig a zárszámadásokban számok játszván a főszerepet, azok revisiói, correcturija igen sok időt és gondot kivan, mely ha nem fordittatik reá, az egész munka nem ér semmit; mert tele lesz hibákkal. A mi képviselő urnák azon kifogását illeti, hogy ezen magát leélt és mindenkép rósz adórendszer ma újra sanctionáltatik: ezzel nem mondott újságot. Ezt mindnyájan tudjuk, s magam is megfosztottam volna őt ellenkező hitétől, ha azzal bírt volna. De, mint monda, nem is hitte, hogy ezen adórendszer a legközelebbijövőben meg lesz változtatva — Nincs szükség azon okoskodásra, melylyel képviselő ur élt, annak bebizonyitására, hogy a legközelebbi jövőben az adórendszer megváltoztatását nem reményelhetjük. Ezt magam is bátor voltam megmondani, — sajnálom, ha figyelmét kikerülte, — akkor, midőn a catasterre vonatkozó t.javaslatot benyújtottam. Megmondottam akkor, hogy az ott javaslottak keresztülvitelét az adóreform előföltételének tekintem. Lehet, hogy a képviselő ur más véleményben van, de hiszem, hogy a képviselő ház igazat fog nekem adni, és el fogja ismerni: hogy revideált cataster nélkül adóreformot Magyarországban sem okszerűen kezdeményezni, sem keresztülvinni nem lehet. (Fölkiáltások lal felől: az indirekt adókra nézve!) Engedelmet kérek, az indirekt adók helyességének is egyik föltétele az, hogy súlyukat tekintve, arányban álljanak a direkt adókkal. Már pedig azt merem állitani, hogy ma a földadóval az indirekt adókat nem lehet arányosítani, miután egyik ember földje deczember 9. 1870. 219 után fizet 10%, a másik 30%-ot; Már most az indirekt adókat melyikkel hozzuk arányba? a 10%-tel, vagy a 30%-tel ? A mi kellő arányban áll az egyik ember földadójával, az a leghelytelenebb arányban áll a másik emberével: mindenekelőtt tehát: — mint bátor voltam említeni — ezen alapadót kell magával kiegyenlítetté tenni, mire iimét a cataster revisiója mulhatlan előföltétel. Azután lehet csak ezen kiegyenlített alapadóva] a többit arányosítani; de mig ez előföltétel mes? nincs, addig nem lehet hozzá sem kezdeni. Hogy ezen előföltétel meg nincs, arról én nem tehetek; én az első lépést kivataloskodásom első évében megtettem; méltóztassék annak idején siettetni a törvény meghozását, s a kormány üdvözölni fogja azon időt, midőn az előföltétel meglesz, és hozzá lehet fogni a reformmunkához. A t. képviselő ur megjegyzé, hogy a czukor-adót nem lehet reformálni, daczára azon égető szükségnek, a melynek bebizonyitására hivatalbeli elődöm egyik nyilatkozatából hozott idézetet, a mely szerint ez ág, épen az adórendszer miatt nem versenyezhet a birodalom túlfelén levő gyárakkal; nem lehet pedig reformálni azért, mert a túlfól beleegyezését kell kikérnünk : a nélkül nem tehetünk semmit. Nem szándékozom hosszasan felelni azon invectivákra, melyeket képviselő ur ez alkalomból az ország függetlenségére nézve, azon körülmény folytán tőn, hogy a túlsó fél beleegyezését is ki kell kérnünk. Minden független nemzet megköti kezeit szerződések által. Mi is megkötöttük, mivel nagyobb bajnak tartottuk a közbenső vámvonalat, melyet, ha fölállítani nem akarunk, okvetlenül szükséges, hogy az ilynemű adótörvények egyöntetűek legyenek innen és túl. Választás van tehát vagy a közbeeső vámvonal fölállítása, vagy pedig egy vámterület elfogadása között, mely utóbbi esetben egyértelmű eljárást kell követnünk a túlféllel, a melynek elhatározásaira nekünk ugyan várnunk kell: de melynek szintúgy kell a mi elhatározásainkra várakoznia. Nem mi függünk tehát attól a féltől, hanem függünk kölcsönösen egymástól, mint a szerződő felek széles e világon mindenütt függnek egymástól. (Jobb felől helyeslés!) Egyébként bátor leszek fölkérni a t. képviselő urat, hogy ha máskor érv gyanánt méltóztatik idézetet hozni föl, adótörvényekre vonatkozólag, s azokat irányomban akarja érvényesíteni, ugy legyen kegyes idézni én tőlem: mert mástól vett idézeteket én magam irányában érvül annál kevésbbé fogadhatok el; mert éppen a jelen esetben oly szerencsétlenül idézett, hogy tőlem magamtól, elődöm nyilatkozatával homlokegyenest ellentétes nézetet idézhetett volna. 28*