Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

•• 247. országos Illés hol azok ennél is korábban terjesztetnének be, bi­zonyára nem tud mondani. Ha. a kormány elmulasztotta volna a zár­számadások beterjesztését, azért méltán érhetné vád. Az 1868-iki zárszámadás be van terjesztve, az 1869-iki szinténbe lön terjesztve. (Fölkiáltás a bal oldalon : hol van ?) Reá jövök mindjárt. Az 1868-iki közkézen van, az 1869-iki pedig a napokban kerül ki a nyomatás alól. (F'ólkiáÜások bal felől : tehát még nincs meg 1) En­gedelmet kérek, fiiius ante patrem nem lehet; a zárszámadást nem lehet először kinyomatni, azután megcsinálni. A ki tudja, hogy a pótke­zelés april végéig tart,nera nyomatva, de irva sem fogja későn beterjesztettnek mondhatni a zárszám­adást oly időben, mint azt bátor voltam beterjesz­teni; és ismétlem: mondjon akár a képviselő ur, akár más bárki országot, melyben a zárszámadás előbb terjesztetnék be írásban, nem nyomatás­ban, mint nálunk, és meghajlok előtte. Min­denki ismeri a nyomdai calámításokat, melyek­ről én époly kevéssé tehetek, mint bárki más. Már pedig a zárszámadásokban számok játszván a főszerepet, azok revisiói, correcturija igen sok időt és gondot kivan, mely ha nem fordittatik reá, az egész munka nem ér semmit; mert tele lesz hibákkal. A mi képviselő urnák azon kifogását illeti, hogy ezen magát leélt és mindenkép rósz adó­rendszer ma újra sanctionáltatik: ezzel nem mondott újságot. Ezt mindnyájan tudjuk, s ma­gam is megfosztottam volna őt ellenkező hité­től, ha azzal bírt volna. De, mint monda, nem is hitte, hogy ezen adórendszer a legköze­lebbijövőben meg lesz változtatva — Nincs szükség azon okoskodásra, melylyel képviselő ur élt, annak bebizonyitására, hogy a legközelebbi jövőben az adórendszer megváltoztatását nem reményelhetjük. Ezt magam is bátor voltam megmondani, — sajnálom, ha figyelmét kikerülte, — akkor, midőn a catasterre vonatkozó t.javas­latot benyújtottam. Megmondottam akkor, hogy az ott javaslottak keresztülvitelét az adóre­form előföltételének tekintem. Lehet, hogy a képviselő ur más vélemény­ben van, de hiszem, hogy a képviselő ház iga­zat fog nekem adni, és el fogja ismerni: hogy revideált cataster nélkül adóreformot Magyaror­szágban sem okszerűen kezdeményezni, sem ke­resztülvinni nem lehet. (Fölkiáltások lal felől: az indirekt adókra nézve!) Engedelmet kérek, az indirekt adók helyességének is egyik föltétele az, hogy súlyukat tekintve, arányban álljanak a direkt adókkal. Már pedig azt merem állitani, hogy ma a földadóval az indirekt adókat nem lehet arányosítani, miután egyik ember földje deczember 9. 1870. 219 után fizet 10%, a másik 30%-ot; Már most az indirekt adókat melyikkel hozzuk arányba? a 10%-tel, vagy a 30%-tel ? A mi kellő arány­ban áll az egyik ember földadójával, az a leg­helytelenebb arányban áll a másik emberével: mindenekelőtt tehát: — mint bátor voltam em­líteni — ezen alapadót kell magával kiegyenlítetté tenni, mire iimét a cataster revisiója mulhat­lan előföltétel. Azután lehet csak ezen kiegyen­lített alapadóva] a többit arányosítani; de mig ez előföltétel mes? nincs, addig nem lehet hoz­zá sem kezdeni. Hogy ezen előföltétel meg nincs, arról én nem tehetek; én az első lépést kiva­taloskodásom első évében megtettem; méltóztas­sék annak idején siettetni a törvény meghozá­sát, s a kormány üdvözölni fogja azon időt, mi­dőn az előföltétel meglesz, és hozzá lehet fogni a reformmunkához. A t. képviselő ur megjegyzé, hogy a czu­kor-adót nem lehet reformálni, daczára azon égető szükségnek, a melynek bebizonyitására hi­vatalbeli elődöm egyik nyilatkozatából hozott idézetet, a mely szerint ez ág, épen az adórend­szer miatt nem versenyezhet a birodalom túlfe­lén levő gyárakkal; nem lehet pedig reformálni azért, mert a túlfól beleegyezését kell kikérnünk : a nélkül nem tehetünk semmit. Nem szándékozom hosszasan felelni azon invectivákra, melyeket képviselő ur ez alkalom­ból az ország függetlenségére nézve, azon körül­mény folytán tőn, hogy a túlsó fél beleegyezését is ki kell kérnünk. Minden független nemzet megköti kezeit szerződések által. Mi is megkötöttük, mi­vel nagyobb bajnak tartottuk a közbenső vám­vonalat, melyet, ha fölállítani nem akarunk, ok­vetlenül szükséges, hogy az ilynemű adótörvé­nyek egyöntetűek legyenek innen és túl. Válasz­tás van tehát vagy a közbeeső vámvonal fölállí­tása, vagy pedig egy vámterület elfogadása kö­zött, mely utóbbi esetben egyértelmű eljárást kell követnünk a túlféllel, a melynek elhatáro­zásaira nekünk ugyan várnunk kell: de melynek szintúgy kell a mi elhatározásainkra várakoznia. Nem mi függünk tehát attól a féltől, hanem függünk kölcsönösen egymástól, mint a szerződő felek széles e világon mindenütt függnek egymás­tól. (Jobb felől helyeslés!) Egyébként bátor leszek fölkérni a t. képvi­selő urat, hogy ha máskor érv gyanánt méltóz­tatik idézetet hozni föl, adótörvényekre vonat­kozólag, s azokat irányomban akarja érvényesí­teni, ugy legyen kegyes idézni én tőlem: mert mástól vett idézeteket én magam irányában ér­vül annál kevésbbé fogadhatok el; mert éppen a jelen esetben oly szerencsétlenül idézett, hogy tőlem magamtól, elődöm nyilatkozatával homlok­egyenest ellentétes nézetet idézhetett volna. 28*

Next

/
Thumbnails
Contents