Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

247. országos ülés deczember 9. 1870. 209 dásait a háznak benyújtaná, már megelőzőleg erről jelentést beterjeszszen. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. P. Szathmáry Károly: T. képviselő ház! A Szilágy-somiyói választó kerületben megválasztott országgyűlési képviselő : Bánffy Elek báró igazoló okmányát van szerencsém benyújtani. Kérem azt az igazoló bizottsághoz áttétetni. Elnök: Ezt az elnöknek kötelessége benyújtani, és indokolva kell annak lenni: miért nyújtja azt be egy másik képviselő. Kérdem tehát a képviselő urat: mi az oka annak, hogy ő nyújtja be e megbízó levelet 1 P. Szathmáry Károly: Az illető képviselő beteg. Elnök Tehát betegsége miatt nem jelenvén meg, benyújtja megbízó levelét Szathmáry Károly képviselő ur. Várady Gábor: A népoktatási-kör központi bizottságának kérvényét van szerencsém a t. háznak benyújtani, melyben azon kör a fölnőttek oktatására vonatkozó törvényjavaslatban foglalt elveket magáévá tevén, esedezik : hogy a t. képviselő ház ezen tőrvényjavaslatot tárgyalás alá venni méltóztassék. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. T. ház ! A miniszterelnök ur, ki akadályozva van jelenleg az ülésben megjelenni, fölszólított: jelenteném ki, miszerint helyette a honvédelmi minisztériumnál alkalmazott államtitkár, Hollán Ernő ur fog nevében egy interpellátióra feleletet adni. (Halljuk.) Hollán Ernő honvédelmi államtitkár; T. ház! Pozsony városa egyik t. képviselője, Horn Ede ur, múlt hói7-én interpellatiót intézett a honvédelmi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrhoz, az általa kiküldött és jelenben is működő ujonczozási fölülvizsgálati bizottság ügyében, mire a miniszter urnák megbízásából van szerencsém a következőket válaszolni. Mióta a véd erőről szóló 1868 ; XL-ik törvényczikk életbelépett, azóta az országban mindössze két ujonczo7ásunk volt: az első 1869-re szólott, mely alkalommal öt korosztály lett fölhíva, az ujonczozás maga augustus I5-étől szeptember végéig lett végrehajtva. A másik ujonczozás 1870-re szólott és három korosztály fölhívása mellett rendes időben január 15-től márczius 15-ig lett végrehajtva. Már az első alkalommal az eljárásban több hiány és hiba merült föl, melyeknél fogva miniszter ur szükségét látta annak , hogy saját közegei által meggyőződést szerezzen magának és szigorúan megvizsgáltassa: vajon a törvény minden rendeletében pontosan IKPV. H. SAI1Ó 1844 XI. teljesítve volt-e, vagy mi lehetett annak oka, hogy egyes sorozó járásokban az ujonczozás eredménye átalában kielégítő nem volt ? Az első alkalommal a vizsgálat elmaradt, azon okból, mert az egymásra gyorsan következő ujonczozások arra elegendő időt nem engedtek. De még inkább fölmerült annak szükségessége, hogy a miniszter hasonió intézkedést rendeljen el az idei ujonczozás eredménye folytán, mert számos olyan ujonczozási járás volt, melyekben nemcsak egyetlen honvéd sem állíttatott ki, sőt a rendes sorhadijutalék sem lett fedezve; holott más járásokban, a teljesen fedezett sorhadi- és póttartalóki jutalókon kívül igen sok helyen több honvéd is állíttatott ki, pedig a had-jutaléknak sorozó járásonkinti kivetésénél az egész országban mindenütt egyenlő elvek ós ugyanazon egy számtani művelet szerint, a törvényhatóságok által készített összeírás s az eddig tapasztalt ujonczállitási képesség szolgált alapul. A miniszter ennélfogva elrendelte, hogy egy ujonczozási miniszteri fölülvizsgáló bizottság küldessék ki. Meg kell azonban jegyeznem azt, hogy az interpelláló képviselő ur állításával ellenkezőleg, ezen bizottság hatásköre nem terjedt ki mindazokra, kik az utolsó három évi ujonczozás alkalmával fölhívott korosztályokban állottak, s kik, mint alkalmatlanok, elbocsáttattak. Ezen bizottság, utasításához képest, csak azokat tartozott újból megvizsgálni, kik az idei —1870-ki—ujonczozás alkalmával, hadkötelesek voltak; tehát 1850ben — 1849-ben— vagy 1848-ban születtek, smint állítólag alkalmatlanok elbocsáttattak. Sőt ezen fölülvizsgálat sem terjeszkedett ki az egész országra, hanem csupán azon törvényhatóságokra s azon ujonczozási járásokra, melyekben az eredmény szerfölött rosznak mutatkozott. Meg kell továbbá jegyeznem azt is, hogy a miniszternek ezen intézkedése senkire nézve meglepő nem lehetett: mert a közönség figyelmét már f. é. október 15-én fölhívta a hivatalos Budapesti-közlöny 235-ik számában arra : hogyha az ezen évi ujonczozás eredménye ismét a várakozáson alul maradna, vagy rosznak bizonyulna : utólag kiigazítás fog megrendeltetni. A mi tehát az interpelláló képviselő urnák 1-ső kérdését illeti : vajon volt-e tudomása a miniszternek azon fölülvizsgálati bizottság kiküldéséről ? erre azt felelem, hogy igenis volt; mert maga rendelte el annak alakítását és kiküldetését. A mi a második kérdést illeti: vajon a miniszter azon intézkedésében melyik törvényczikkre támaszkodott? van szerencsém válaszolni, hogy támaszkodott a törvénynek azon rendeletére, mely őt nemcsak az 1868. XL. t. czikknek, de igenis az 1869 : XV. t. czikknek végrehajtá27