Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-242
194 2 * 2- országos Dlés november 24. 1870. Dániel, Török Sándor (göm.), Török Sándor (sopr.), Trefort Ágoston, Turcsányi Ede, Tury Sámuel, Tomasics József Uhlarik János, Urbanovszky Ernő, Urházy György, Ürményi Miksa, Wáchter Friyyes, Vay Béla br., Wahrmann Mór, Várady János, Virkner Lajos, Wodianer Albert br., Wodianer Béla, Zeyk József Zeyk Károly, Zichy Ferraris Viktor gr., Zichy Manó gr., Zichy Nándor gr., Zweier Frigyes, Antalffy Károly, Ányos István, Barcsay Ákos, Barcsay Kálmán, Bay Ferencz, Bánffy Albert br., Bánffy János br., Bánó József, Benedek Gyula, Benkő József, Berde Mózes, Berényi Ferencz gr., Bethlen János gr., Bezerédj László, Binder Lajos, Bittó István, Bogdán Vincze, Bohus Zsigmond, Boros Pál, Bömches Frigyes, Brogyányi Vincze, Buday Sándor, Bujanovics Sándor, Buttler Sándor gr., Buzinkay Pál. Távol voltak: Csanády Sándor, Csernovics Péter, Gaar János, Dániel Pál, Drottleff Tamás, Eötvös József br., Eszterházy Pál gr., Forgách Antal gr., Földváry Miklós, Fodróczy Sándor, Harkányi Károly, Házmán Ferencz, Hevessy Bertalan, Hollán Ernő, Horváth János, Horváth Sándor, Hrabár Manó, Hervoics István, Horváth Péter, Jurka Bazü, Justh Kálmán, Jellachich Kázmér, Kaldrovics Andor, Kazinczy István, Kállay Emánuel, Kende Kanut, Klapka György, Klobusitzky Ágoston, Kun János, Keresztury Eduárd, Kraljevics Benő, Kraljevics Miroshv, Kugler István, Kuhinka Ferencz, Madarász József, Majláth István, Maniu Aurél, Melasz Vilmos, Mikó Imre gr., Miletics Szvetozár, Mocsonyi Antal, Mocsonyi György, Mocsonyi Jenő, Mocsonyi Sándor, Muzslay Sándor, MaÜer Miksa, Nagy János Ocskay Rudolf, Oláh Miklós, Papp József, Patay István, Paulini Tóth Vilmos, Perényi Zsigmond br., Petrik Gyula, Péchy Tamás, Parcsetics Sándor, Rédey István gr., Momán Sándor, Salamon Lajos, Schreiber Frigyes. Siskovics Tamás, Stanesku Imre, Simics Ignácz, Sulyok Eduárd, Szende Béla, Szluha Benedek, Stratimirovics György, Szunyogh Albert, Szüllő Géza, Tanárky Gedeon, Theil István, Thury Gergely, Tisza László, Varró Sámuel, Vass Sámuel gr., Vay Mihály gr., Vagner Frigyes, Vályi János, Vesselényi József br., Vitulay József, Vay Ádám gr., Vendéghy Gábor, Vukotinovics Lajos, Vukovics István, Zalay István, Zichy Jenő gr., Zichy József id. gr., Zmeskál Zoltán, Zsámbokréthy József, Zuvich József, Aczél Péter, Almássy Sándor, Andrásy Gyula gr., Babes Vincze, Benedikty Albert, Betegh Kelemen, Bethlen Sándor gr., Boér János, Bogdánovics Vilibáld, Borlea Zsigmond, Bömches Gyula, Brezovay László, Buttyán László, Batagliarini Pál, Bedekovics Kálmán. Bujanovics Sándor jegyző: 429 igazolt képviselő közül igennel szavazott 133, nemmel 187. Elnök nem szavazott, távol volt 105. Tehát Zsedényi indítványát a tiszt, ház nem fogadta el. Következik Wahrmann Mórnak határozati javaslata. Ivácskovits György jegyző (újra fölolvassa Wahrmann Mór inditványát.) Elnök: Elfogadja a t. ház a most olvasott indítványt: igen vagy nem? Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, fölkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Napirenden levő 2-dik tárgy a Győrffy képviselő ur által beterjesztett indítvány. Méltóztassék fölolvasni. Ivácskovits György (olvassa Győrffy Gyula indítványát.) Győrffy Gyula : T. ház! Körülbelől egy éve múlt, hogy az osztályok befejezték tárgyalásaikat a kormány által beterjesztett ipar törvényjavaslat felett. Az egyik osztály, — ha jól emlékszem a VIII., — már akkor indítványba hozta, hogy ezen törvényjavaslat egy külön szakbizottságnak adassék ki, véleményadás végett. De ezen véleményével a központi bizottságban kisebbségben levén, a részletes tárgyalásba nem bocsátkozott; mert a törvényjavaslatot több lényeges hibájánál fogva kijavithatlannak vélte. Mellesleg és csak jellemzésül legyen mondva, ezen nézetet párt külömbség nélkül bámulatos egyetértéssel osztotta az összes magyar napi sajtónak minden tekintélyes orgánuma. A többségben levő osztályok előadói azonban egész buzgósággal hozzáfogtak a kijavítás munkájához. De csakhamar átlátták, hogy e nehéz hivatás teljesítésére az osztályoktól nyert utasítások nem elégségesek; és ezért, miként a központi bizottság jelentésében olvassuk, szakértőket hallgattak ki; nevezetesen meghallgatta a központi bizottság: a buda-pesti ipar ós kereskedelmi kamara küldötteit, több buda-pesti gyártulajdonost és gyárvezetőt, a munkás-egylet képviselőit, és figyelembe vette több szabad királyi város iparosai kérvényét. Ezen vélemények alapján a központi bizottság az eredeti törvényjavaslatot lényegesen átalakította, és azt nagy részben meg is változtatta. De nemcsak az osztályok előadói változtatták meg az eredeti törvényjavaslatot, nemcsak a központi bizottság állapított meg oly szabályokat, melyek az osztályok elé terjesztve nem levén, azok által megvitathatok sem voltak; hanem maga az előterjesztő miniszter ur is, javaslatának egy tekintélyes részét, miként ezt a központi bizottság jelentéséből olvassuk, nevezetesen a 21. 22. 23. 24. 73. 76. szakaszoka visszavonta, és azoknak helyét a központi bi zotts ágban egészen más, uj szövegezéssel pótolta
