Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-241
188 241. országos ülés november 23 1370. indokolva és elismerve van. Így tehát ezen két veszélyt határozati javaslatom nem foglalja magában. Ghyczy Kálmán t. képviselő ur szintén két veszélyt talál. Azt mondta, hogy határozati javaslatom hallgatag elismerte, hogy ez közös kölcsön. (Nagy zaj.) Ez, nézetem szerint, indítványomban nem foglaltatik; sőt határozottan az van mondva, hog^" a közös pénzügyminiszter, csakis a magyar kormány megbízásából Magyarországot illetőleg eszközölte azt. így ezen határozati javaslatban épen különbség van téve a közös kölcsön és a szóban levő kölcsön között. A másik az, midőn azt mondta, hogy Wahrmann határozati javaslatában tagadja Magyarországnak azon jogát, hogy a magyar kormány a magyarországgyülés előtt felelős. Ezt nem tagadom sehol sem indítványommal ; sőt ellenkezőleg én e kérdésben tökéletesen egyetértek Ghyczy Kálmán t. képviselő úrral. A magyar kormány felelős befolyásaért, melyet ily ügyekre gyakorol, a magyar országgyűlésnek; hanem csak akkor, hogyha a delegatio, mely az országgyűlésnek kifolyása, és meh r a törvény értelmében, az országyülést a többi országok irányában képviseli: hogyha, mondom, a delegatio az indemnityt meg nem adja, hogyha a delegatio azt mondja, hogy a közös miniszter roszat követett el, a d elegatióknak a közös minisztérium I felelős : akkor az országgyűlés azt mondhatja, hogy vád alá helyezi a magyar minisztert befolyásáért, melyet ez ügyre gyakorolt. De hogyha a delegatio elismerte, indokoltnak találta a közös minisztérium eljárását: akkor a magyar miniszter befolyása oly ügyekben történt, mely a közös ügyek körébe, és igy a delegatio elé tartozik. (Nagy zaj ! Elnök csenget.) Nekem van időm, j megvárom: mig csend lesz. Hogyha a delegatio ezen kiadásnak jogogosuitságát el nem ismerte: akkor a magyar or szággyülés előtt felelős a magyar kormány; mert az csak itt vonathatik felelőségre, a közös kormány pedig csak a delegatióban vonathatik felelősségre. Ha a delegatio a közös minisztérium eljárását helyeselte, akkor bizonyosan az országgyűlés nem fogja magát ellentétbe helyezni saját kifolyásával, azon bizottsággal, melyet utasítás nélkül kiküldött, hogy a közös ügyekben határozzon, melyeket egyoldalulag nem szabad, nem lehet elintézni. Vajon helyes, czélszerü-e a delegatio intézménye? ez nem a mai kérdés tárgya; hanem a tény megvan, a törvény megvan; és ezen törvény nemcsak törvény, hanem nemzetközi szerződés köztünk és ő fölsége többi országai és tartományai között, melyet egyik fél önkénye szerint sem lehet módosítani, vagy megváltoztatni. Nem tagadom az ellenzék azon törekvésének jogosultságát, hogy ezen törvényt megváltoztatni, javítani, vag} r más által pótoltatni kívánja ; de mindaddig, rnig f ön áll: ezen törvény értelmében lehet csak eljárni. (Eláll!) Egy személyes észrevételt kell még tennem Simonyi Ernő t. barátom ellenében, ki azt monda, hogy én azt állítottam volna, hogy a delegatio határoz mindig a kölcsönről. 0 engem félreértett: ón azt nem a kölcsönről mondtam; hanem a költségről, és ez lényeges különbség. Tisza Kálmán képviselő ur megtámadása ellenében, Hoffmann Pál képviselő társam argumentatióját tökéletesen magamévá teszem, és azt mondom, hagy a delegatio határoz : vajon valamely kiadás, mely eléje kerül, közös-e vagy nem? Erre nézve praecedens is van. A múlt delegatio alkalmával ugyanis határozat hozatott a Lloyd ügyében, miért nem történt akkor ezen fölszólalás, melyet Tisza Kálmán képviselő társam emiitett ? Talán csak azért nem, mert akkor közös bevételi, nem kiadási tételről volt szó? De ezt lovagiasságáról nem tételezem föl. Ha van felszólalásnak helye, ezt a bevételi tételnél sem lehetett volna mellőzni. Ismételve ajánlom elfogadás végett határozati javaslatomat, (helyeslés jobb felől.) Irányi Dániel: T. ház! (Nagy zaj I Fölkiáhások : Holnap! Ma !) Arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy végbeszédemet holnap terjeszthessem elő. {Helyeslés hal felől. Ellenmondás jobb felől.) Ezt annyival inkább kérhetem indiscretio nélkül, mert holnap ugy is ülést kell tartani, a névszerinti szavazás végett. (FölMáltások jobb felől: Még ma!) Kérem az elnök urat, méltóztassék megkérdezni a házat. (Zaj.) Elnök : T. ház! Gyakran fölmerül azon kérdés : hog} T valamely tárgyalást végstadiumában megszakítsunk-ö vagy nem ? de erre nézve nincs határozat. Miután azonban a házszabályok azt mondják, hogy az elnök a ház többségének akarata szerint nyitja meg, s zárja be az ülést, kérdem a t. házat : kívánja-e most, midőn csak egy szónok van hátra, a tárgyalást megszakítani ? (Zaj.) Deák Ferencz : T. ház! (Zaj! Halljuk!) I Azt hallottam, hogy húszan kértek névszerinti szavazást ; a szabályok szerint húszan kérhetik azt is, hogy a szavazás (A szélső bal felől: Meg van !) holnapra halasztassék. Ha kérték, sokkal egyszerűbb, ha a zárbeszédet is holnapra halasztjuk. (Éljenzés. Nagy zaj!) Elnök: Az ülés tehát holnap 10 órakor fog tartatni. (Zaj. A ház oszló félben van.) Ugyan kérem ott a képviselő urakat, legyenek csendben,