Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-240
]gg 240. országos illés kedések jogkörét? talán azért, hogy a törvény tarthatlanságát bizonyítsuk! Én értem annak szükségét, hogy a törvény hiányai fölmutattassanak akkor, midőn annak megváltoztatásáról van szó; de nem értem azt, hogy a törvény hibás magyarázatában keressünk okot tulajdonképen a törvónynyel ellenkező intézkedésre: ily eljárásban én, legalább magam részéről, helyes politikát nem látok. Hitelünknek vagy legalább kormányunk hitelének semmiesetre sem vált előnyére ezen kérdésnek idő előtti fölvétele; nem vált előnyére az, hogy ezen kérdés oly hosszasan, oly nehézkesen oldatik meg általunk. A kormány intézkedésének erélyét mindenesetre zsibbasztotta azon féltékenység, níelylyelat. ellenzék ezen kérdés eldöntését késleltetni látszik. En is féltem a szabadságot, féltem a nemzet vagyonát; azonban értem, érzem a felelősség elvének horderejét: ez ad nekem bátorságot a bizalomra. En nem akarom a törvényt ferde magyarázat által használhatlanná, a minisztereket megszorítás által az intézkedésekre képtelenné tenni. En nem akarom elitélni a miniszter cselekvését akkor, mikor az ország érdekében jár el; én nem akarom a miniszter intézkedésére rásütni a törvénytelenség bélyegét, mint azt Irányi t, képviselő társunk tenné: én nem akarom azt tenni, mert ha eltérés történt is, annak indokolását magában a törvényben és annak a viszonyokhoz való alkalmazásában vélem találni. En tehát tudomásul veszem az interpellatióra adott választ, és azt hiszem, hogy helyesebben cselekszem, mint azok, kik nagy hangú szavakat ejtenek az ország érdekében, és nem gondoskodnak, a törvény tekintetbe vételével, az ország biztonságáról. (Helyeslés johlról.) Pártolom Wahrmann indítványát. Németh Albert; T. ház! Azt hiszem, hogy nem fogok ellenkezni a tanácskozás rendjével, ha mindenekelőtt Zsedényi t. képviselő társamnak köszönetet mondok azért, hogy eme csinos tűzijátékhoz az anyagot szolgáltatta, (Derültség.) és ugy látszik, hogy szolgáltatta épen a Bécsből már utón levő lajthántúli delegátus uraknak leérkezése ünnepélyére. Hogy tűzijátéknak neveztem az egész tréfát, azt hiszem, hogy correct a kifejezés, mert a tűzijátéknak természete az, hogy magasra emelkedik, átvilágítja bizonyos ideig a láthatárt, azután egy nagyot puffan, és elenyészik anélkül, hogy valakit megsebzene. (Derültség.) A miniszterelnök ur igen szereti a jó élezeket, én azt hiszem, hogy ez jó volt, és azért még egyszer ismételni fogom. Hogy correct volt a kifejezésem, hogy ez tűzijáték volt, mert annak js az a természete, hogy magasra emelkedik, átnovember 22. 1870. világítja bizonyos ideig a láthatárt, azután egy nagyot puffan és elenyészik a nélkül, hogy valakit sebezni képes volna. S ez körülbelül sorsa a Zsedényi t. képviselő ur interpellatiója által fölidézett jelen tárgyalásnak. De annak a delegatiónak, minthogy már róla szót tettem, mondhatom, ugyan jó dolga van, ma jó napra virradott. Legelőször is a miniszterelaök ur a külügyi politikai interpellatióra vonatkozó feleletében azt mondja, hogy bocsásson meg ő neki a t. ház, ő ezekre a dolgokra nem kivan felelni, hanem felelni fog a delegatiókban. (Ellenmondások johlról.) Azt mondja a t. pénzügyminiszter ur Zsedényi képviselő urnák szombaton adott válaszában: a delegatiók fognak ítélni a felett, hogy helyes volt-e, hogy többet adtunk ki a megszavazott összegnél. Megint a delegatio. És a képviselő háznak nem marad egyéb, mint az egyszerű keserves kötelesség, a kiadott összeget registrálni, belajstromozni. Most Szeniczey barátom előáll s azt mondja: a delegatio az illetékes fórum a jelen tárgy megvitatására s nem a képviselőház. Majd ha a delegatión keresztül szűretett ezen tárgy, akkor lesz az országgyűlésnek törvény szerint föladatában a felett határozni, hogy jól tette-e a kormány, hogy a törvényhozás intézkedésének idejéig a fedezetről illetéktelenül gondoskodott? Én, t. ház! valóban megszomorodott kebellel veszem a jelen nyilatkozatokat: mert hiszen Magyarország államéletéből itt-ott marad már valami, és a delegatiónak oda adtuk magunkat testestől lelkestől. Nem azért szóllalok föl most, hogy ingeráljam magamat ezen kérdésbe, melyet, örülök, hogy Zsedényi képviselőtársain sérelmének tekinthetek, szemben azon párttal', melynek ő egyik buzgó tagja; hanem azért szóllalok föl azon tisztességes figyelő állásból, melyet itt elfoglalni szerencsém van: mert kötelességünk minden alkalommal meghúzni a vészharangot önök feje fölött (Derültség.) és illetékes kézzel rámutatni azon sérelmekre, melyeket önök nemcsak az ország régi törvényein, hanem a saját maguk által alkotott törvényeken is minduntalan ejtenek. Ez föladata az ellenzéknek, és ezzel karöltve járok Szeniczey képviselő társammal, ki az imént szükségesnek látta, habár a delegatiót jelölte ki illetékes fórumnak, mégis fölszólalni azért, hogy a közvéleményt tisztába hozzuk. Tisztába hozzuk a közvéleményt mi itt ezen oldalon, nem szeretnék szerepet cserélni és kiérdemelni azon tisztábavaló hozatalt, mely ezen interpellatióra adott feleletnek egyszerű tudomásul vétele által ébresztetik a hazában. En, t. ház! a kormány ezen eljárása felett roszalást kifejezni nem kívánok; dehogy fejezem
