Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-240
138 240. országos Dlét november 22. 1870. 6. §-ában adott fölhatalmazáson alapulván, mindenesetre minden bíróságra nézve az országban kötelező volt ugy, hogy a birák ezen rendeletnek engedelmeskedni tartoztak. És valóban megvallom, hogy azon körben, a hol megfordultam, tudomásom is lett arról, hogy a biróságok ezen kimutatásokat az igazságügyminiszterhez fölterj esztették. Igen nagy szolgálatot tettek volna ezen kimutatások a bizottságnak, azért, mert ezen rendelethez valami 30 kimutatási minta mellékeltetvén, azoknak csak első két minta kimutatása is teljes fölvilágosítást nyújtott volna az iránt, hogy azon évben mennyi ügydarab jött az iktatói hivatalba, mennyi intéztetett el, hány maradt elintézetlenül, mennyi intéztetett el a törvényszék előtt ülésben és mennyi ülésen kivül, mennyi volt rendes, mennyi summás, mennyi örökösödési, mennyi telekkönyvi. Meglepetésemre azonban a t. igazságügyminiszter ur a bizottságban ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy nála más adatok, más kimutatások, mint az 1868-ik éviek nem léteznek, s a kivánt 1869-ik évi kimutatásokat ő elő nem terjesztheti. A bizottság az alkotmányos miniszter szavainak hitelt adván, nem sürgette tovább az adatokat, s indítványomat elejtette. Én fölhasználom most ez alkalmat először arra, hogy a t. igazságügyminiszter urnák alkalmat nyújtsak, hogy ha netalán meggyőződött arról, hogy tévedésben volt akkor, s hogy azon állítást, melyet a bizottságban ünnepélyesen tett, most megmásíthatja, s ha netalán vannak adatai, ezeket a bizottságnak elöterjeszsze; ha pedig, miut némely részről hallottam, — voltak egyes biróságok, melyek nem engedelmeskedtek a rendeletnek, — szintén szóba hozassék azon mód: miként kell az engedetlen biróságok ellen eljárni, melyek törvényen alapuló rendeletnek nem engedelmeskednek. Ezen okokból bátorkodom a következő interpellatiót terjeszteni elő, melyet fölolvastatni kérek. Széll Kálmán (olvassa Dietrich Ignácz interpellatióját. „Interpellatio az igazságügyminiszterhez, beadja Dietrich Ignácz. Miután az igazságügyminiszter 1869. évi aprilhó 29-én kelt, s az 1868. évi LIV-ik törvényczikk 6-ik §-ában nyert fölhatalmazáson alapuló rendeletének 6-ik §-ában minden bíróságot arra kötelezett, hogy minden év kezdetén, az elmúlt évben előfordult ügyekről kimutatást készítsen, s azt legfölebb januárhó végéig az igazságügyminiszterhez felterjeszsze, s különösen meghagyta, hogy az elnök gondoskodjék, hogy az e czélból szükséges adatok ez óv, vagyis még az 1869-ik év folyamában összegyűjtessenek. Miután biztos tudomásom van arról, hogy a bíróságoktól ily kimutatások fölterjesztve lőnek: Mégis a tisztelt igyazságűgyminiszter ur az első folyamodásu biróságok számának és székhelyeinek meghatározása végett kiküldött 25 tagú bizottság elé csupán egy, az 1868. évi ügyforgalomra vonatkozó, s puszta igtatói számokat tartalmazó hasznavehetetlen kimutatást terjesztett elő, és midőn az 1869. évi kimutatás kéretett, ünnepélyesen oda nyilatkozott, hogy azt nem birja, s ennél fogva elő nem terjesztheti; Kérdést intézek tehát az t. igazságügyminiszter úrhoz: Megmarad-e azon állítása mellett, melyet a 25-ös bizottság ülésében ünnepélyesen tett, t. i., hogy a közlött 1868-ik évi ügykimutatásán kivül más adatokkal nem "bír. s így az 1869. évi ügykimutatásokat elő nem terjesztheti? Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Ez interpellatiora kötelességemnek tartom azt válaszolni, hogy mindazon adatokat, melyeket a 25-ös bizottság a törvényszékek számának meghatározása végett, tőlem kivánt, a mennyiben azok rendelkezésemre állottak, előadtam. Ha más adatokat kívánna még a 25-ős bizottság, de nem annak egyes tagja, hanem maga a bizottság, melyek talán pótlólag szerzendők meg, akár törvényszékektől, akár más minisztériumoktól — mert nálam más adatok csakugyan nincsenek, hanem talán más minisztériumoknál lehetnek — igenis a 25-ös bizottság határozata folytán kötelességemnek tartanám azokat beszerezni; de megkérném a 25-ös bizottságot, hogy azon adatoknak miségét pontosan állapítsa meg, mert különben magamat tájékozni képes nem volnék. Dietrich Ignácz: Ha a t. miniszter ur a zajban jobban vigyázott volna, interpellatióm tartalmára. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Vigyáztam. Dietrich Ignácz: Meg méltóztatott volna érteni, hogy az egy kérdésből áll: abból, hogy megmarad-e a miniszter ur azon ünnepélyes nyilatkozata mellett, hogy hozzá az 1869-ki kimutatások nem küldettek föl. Én nekem biztos adataim vannak az iránt, hogy igenis, fölterjesztettek, s hogy ezen adatok birtokában vannak, erről biztos tudomásom van. De megengedi a t. miniszter ur, hogy még akkor is, ha nem volna még tudomása ezekről, nem elégedhetném meg ezen felelettel; mert hivatkozom azon rendeletre, melyet kibocsátni méltóztatott, és mely kötelező erővel bír, mert a törvény alapján bocsáttatott ki, melyben azt mondja : hogy a jövő év január elején, legfölebb vé-
