Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-238

] j 2 238> országos ülés november 17. 1870. a többi hatalmasságoknak áll-e kötelességükben e szerződést föntartani, vagy nem: ha pedig igen, szükségesnek látják-e a szerződést a maga ren­des utján revisio alá venni ? Ez, t. ház, volt az eddigi szokás az euró­pai diplomatia eljárásában és ha ezen szokás önhatalmilag egyik hatalmasság által megszeget­nék, nem szükség hosszasan magyaráznom, hogy ez Európát véghetlen bonyadalmakba dönthetné; hogy minden szerződésnek véget fogna ez által vetni; mert igen természetes, hogy a szerződés csak addig érvényes, mig valaki azt meg akarja tartani. Ezen tárgy iránt, mely igen komoly és nagyfontoságu: kívánok a kormánytól fölvilágo­sítást először az iránt, hogy valók-e ezen hirek és másodszor, ha valók, van-e a párisi békét aláirt s biztosított hatalmak közt egyetértés és megállapodás azon működésre nézve, melyet a főimondás irányában követni akarnak ! E szerint T. há r '. az interpellatio igy hangzik: „Interpellatio a miniszterelnök úrhoz. Való-e azon átalánosan elterjedt hir, hogy az orosz császári kormány a magas Portához intézett jegyzékben kijelentette volna, miszerint a czár ő fölsége az 1856-iki párisi békekötés, illetetőleg szerződés kötelezettségeit, a mennyiben azok föl­sógi jogait a Fekete tengeren korlátozzák, magá­ra nézve kötelezőknek többé nem ismeri; és hogy az orosz kormány a párisi szerződés egyik lényeges pontjának ily módoni fölmondását mindazon ha­talmakkal tudatta volna, kik a szerződést aláir­tak és biztosították? Ha való ezen hir, hajlandó-e a kormány a párisi szerződésnek ily módon történt fölmon­dásába belenyugodni ? És ha nem hajlandó a kormány ezen szer­ződésnek rendes utoni átvizsgálásába beleegyezni: van-e a kormánynak alapos reménye, hogy a párisi szerződést aláiró s biztosító hatalmak között egyetértés és közös megállapodás fog létre jönni azon eljárásra nézve, mely az említett mó­don történt szerződési fölmondás irányában kö­vetendő?" Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. Győrffy Gyula: T. ház! Az ipartörvény­javaslatra vonatkozólag van szerencsém a ház­szabályok értelmében indítványt írásban benyúj­tani ; melyre az ügy fontossága tekintetéből be­cses figyelmét kérvén; az indokokat, miután azok Írásban vannak előterjesztve szóval elősorolni nem kívánom, hanem egyszerűen fölolvasom indítvá­nyomat. {Olvassa a következő indítványt:) Tekintetbe véve, hogy az ipar- és kereske­delmi miniszter által előterjesztett ipartörvény­javaslatot a központi bizottság, szakértők meg­hallgatása folytán annyira megváltoztatta,hogy az általa átalakított törvényjavaslat nemcsak a kor­mány javaslatától lényegesen eltérő, hanem több oly nevezetes elvet is foglal magában, melyek az osztályok elé terjesztve nem levén, általok meg­vitathatok sem voltak. Tekintetbe véve, hogy miután a képviselőház előre láthatólag a f. évben ezen tőrvényjavasla­tot tárgyalni alig fogja s igy lía ennek bővebb tanulmányozásával egy bizottság megbizatik, idő­veszteséggel egyátalában nem járna, sőt a meny­nyiben az eszmék tisztáztatnának, a tárgyalásnak megrövidítését is eredményezné. Tekintetbe véve továbbá a tárgy fontossá­gát és végre A házszabályok 111, §-át, melynek értelmé­ben a ház bármely tárgynak tüzetes tanulmá­nyozása és véleményes jelentés készítése végett külön bizottságokat választhat, Indítványozom: Válaszszon a ház egy 15 tagból álló bizott­ságot, oly ezélból, hogy az ipar- és kereskedelmi miniszter által benyújtott ipartörvényjavaslatot, a központi bizottságnak jelentésével együtt tü­zetesen tanulmányozván és a házszabályok 116. §-a értelmében szakértőket is meghallgatván, vé­leményes jelentést terjeszszen elő. Kérem ezen indítványt kinyomatni, és De­hogy ezeu nagyfontosságú ügyben sok időt ve­szítsünk, ennek fölvételi idejét a legközelebbi ülések egyikére kitűzni. Elnök : Ki fog nyomatni és azon ülésben, melyben ennek megtörténtét leszek szerencsés jelenthetni, a t. ház föl vagy föl nem vétele iránt fog határozni. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! A házsza­bályokra hivatkozva, kérek a háztól szót. Simonyi Ernő képv. társam két kérdést in­tézvén a kormányhoz, előadásának elején a ház­szabályokat akként érinté, a mint én részemről, — habár igen sokban örülök egyetérteni t. képv. társammal, e részbeni értelmezését el nem fo­gadhatván, nem akarom, hogy elmúljék a gyű­lések e mai napja is a nélkül, hogy arra nézve legalább észrevétel ne tétessék. Ugy nyilatko­zott, — legalább mintegy úgy nyilatkozott— t. barátom, mintha a házszabályok megtiltanák, vagy megszorítanák, vagy nem engednék a ház fi­gyelmét az európai fontosságú viszonyokra for­dítva, azokat tanácskozás tárgyául tenni. (Föíkiáltás: Nem azt mondta !) Hozzá tettem, hogy ily formán nyilatkozott, és ha majd mél­tóztatnak megolvasni a gyorsírók jegyzetei sze­rint készült naplót, ki fog tűnni, hogy valami ilyest mondott. Ö tehát ez okból tanácsosabb­nak tartotta csakis interpellatio utján érni ezt el. Egyébiránt t. barátomnak saját előadása meggyőzhette őt arról, mit én óhajtok kifejezni,

Next

/
Thumbnails
Contents