Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

210. országot Diás füiiits 15.1870. 49 káros az, hogy nálunk a legnagyobb többség a jogi pályára, a kereskedelmi, ipar és technikai pályára pedig vajmi kevesen lépnek. {Tetszés hal /dől.) Természetes, t. ház, hogy egyátalában nem veszem és nem vehetem rósz néven, hogy a t. képviselő urnák arról tudomása nem lévén, hozzám e kérdést intézte. Senkitől nem, de tőle annál kevésbé vehetem rósz néven, hogy nem volt tudomása e felszólalásomról, mert hisz ő mév akkor nem a politikai pályán foglalkozott, hanem ha jól emlékszem az osztrák császári hadsereg egyik ezredében szolgált. (Derültség bal felölj Különben t. ház, meg kell őszintén vallanom, hogy az igen t. képviselő ur a politikai és államtudományok terén két nagy fölfedezést tett. (Halljuk!) Az egyik fölfedezés az : hogy a feudalismus fő jellemvonása az, hogy azok, kik a feudalismus mellett jogokat akarnak gyakorolni, e jogokat csakis polgártársaik választása és bizalma folytán gyakorolják, hogy azonban a szabadelvüség az, mely kizárva a választást születés-jogokat állapit meg. Mert ő azt mondja hogy én a feudális vármegyét akarom és épen azért nem fogadja azt el, de elfogadja a minisztérium szabadelvű vármegyéjét. Már ha az a vármegye, a mint én akarom feudális, csak azért lehet az, mert az ő fölfedezése szerint, a mint mondám a — feudalismust jelzi az, hogy senki jogot máskép, mint polgártársai megbízásából nem gyakorolhat. (Derültség.) A másik hasonlóképen nevezetes fölfedezés a bureaucratiára vonatkozik. Ugyanis mi a különbség köztünk! Én és azok, kik> velem egy nézetben vannak, azt akarják, hogy minden tisztviselő választassák, választassák pedig három évre, s a kezelő-személyzet is ne állandósittassék. A kormány javaslata szerint a választás 6 évre történnék, sok hivatalra kinevezés történnék, a kezelő személyzet pedig állandósittatnék. Midőn ez igy van, és a t. képviselő ur mégis azt mondja: hogy én akarom a megyei bureaucratismust, mely nekem kedvencz gyermekem, az ő fölfedezése szerint megint a bureaueratismus az, ha a tisztviselők választatnak, még pedig lehető legrövidebb időre, és az a nembureaucratismus, hogy ha a tisztviselők állandósittatnak. Azt gondolom, hogy Európában mindazok, kik e tárgyakkal foglalkoznak, e fölfedezés fölött nagyon meg lesznek lépetve, és én igen kérem az akadémia t. elnökét, siessen ezt a magyar név dicsőségére közhírré tenni. (Derültség bal felől.) Különben mindamellett is nem mondok le azon reményről, hogy az igen t. makoviczai képKÉPV. H. NAPLÓ. 1844 xviselő ur (Derültség) meg fog győződni arról, hogy lehet a törvényhatóságot szabadelvűségböl szeretni és lehet szabadelvű törvényhatóság ! 0 azt monda ugyanis, hogy akkor fogja elhinni, hogy szabadelvüség a törvényhatóságok i jogkörét szeretni, ha meg fogjuk mutatni az alispáni széken az orosz pap fiát, és a megyei koródákban a szegény beteg izraelita nut.|A képviselő ur előadása után azt kell következtetnem, hogy csakugyan azon megyében, melyet az igen t. képviselő ur ismer — és a jobb oldal he' lyesléséből kiindulva, melylyel ezen szavakat kisérte, egyátalában, azon megyékben, hol a t. jobboldal van többségben, — csakugyan ugy áll a dolog, hogy az orosz pap fia az alispáni széken és a szegény izraelita beteg hu a koródában mint valami nagy esemény tűnik föl. (Derültség.) Sajnálatos, nem hittem volna, de önöknek nyilatkozatából azt kell hinnem, hogy csakugyan ugy van ; hanem ott, hol azon reactionarius bal oldal van többségben, ott ugyan, — legalább Bihar vármegyéért jótállok, — az nem nagy esemény ; mert én felmutathatom, be kell vallanom, nem ugyan az orosz pap fiát, mert ott orosz pap nincs, hanem felmutathatom Bihar vármegye egyik alispáni székén egy román földművesnek a fiát, (Tetszés) fölmutathatok főszolgabírót, szolgabírót, esküdteket, törvényszéki ülnököket, mindössze ha emlékezetem nem csal, 16-ot, csak haI marjában, — mert több is van, — kik részint görög egyesült, részint görög nem egyesült lelkészeknek és földműveseknek a fiai; felmutathatok tehát nemcsak egy alispánt mint földművesnek a fiát, hanem a megyei tisztikar minden ágában részint lelkészeknek, részint földműveseknek fiait. (Élénk helyeslés bal felől.) A mi a szegény zsidógyermeket illeti, ismét azon helyzetben vagyok, hogy egy ily szegény izraelita gyermeket nem mutathatok; de a kit egy meggyőzne, több talán még inkább meg fog győzni, és én hitelesen mondhatom, hogy 1868-banBihar megye koródájában: 96 1869-ben 93 és 1870. jul. ö-kéig 41 izraelita beteg volt. Reménylem tehát, hogy az igen t. képviselő ur el fogja ismerni, hogy — ott legalább hol a baloldal van többségben — a megyék szabadelvűek. (Élénk helyeslés bal felől. Mozgás jobb felől.) Az igen t. belügyminiszter ur legelőször is előadta, hogy ő maga is külön törvényben szándékozott a városokról intézkedni; de elállott attól: mert látta, hogy maguk a városok közt is igen nagy külömbség van, és ezért ugy véli, hogy a jogkörre nézve leghelyesebb lesz ezen törvényben intézkedni róluk is, a belszervezeti intézkedést pedig a statutarius jognak hagyni föl. Ezt Tóth Vilmos államtitkár ur is említette 7