Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-224
346 224. ortzágos Üiésjtflisís SO. IS70. Végül a harmadik pontban azt kérdi: „Ha valók ezen határozatok, s a kormánynak van rólok tudomása, tett-e a miniszter ur's minemű intézkedéseket az iránt, hogy a jövő őszszel midőn a remélhető nagyobb mérvű gabonakivitel folytán az országban nagyobb pénzforgalomra lesz szükség, az országos ipar s kereskedés érdekei pénzhiánya végett kárt ne valljanak. Miután az első pont alatt tett kérdést illetőleg az ott tolmáesolt helyzetet valónak kell ismernem; miután a második pont alatt, ha nincs is megtagadva, de legalább felfüggesztve a kedvező intézkedés a bank részéről a túlsó félen levő pénztárait illetőleg : természetesen kötelességemnek tartottam a gondoskodást és ezen gondoskodás folytán azon helyzetben vagyok — és gondolom, ez egyúttal felelet lehet legalább egy részben Horn képviselő ur kérdéseire, — hogy biztosithatom a t. házat, és illetőleg a mennyiben megnyugtatásul szolgál, megmondhatom : hogy arról, miszerint a bank magyarországi dotatiói a miatt, hogy állása rendezetlen, megszorittassanak, a mi ha nem is volt elrendelve, a lehetőség határain kivül nem esik, többé nem lehet szó; hanem a magyarországi fiókok dotatiói azok részére biztositvák mindazon ideig, mig lehetséges lesz a bankkérdést átalában ezen törvényhozásnál véglegesen rendezni, mi eljöttnek tekintendő azon időben, mikor azon országos bizottság, mely országgyülésileg kiküldve lőn, e tekintetben a maga jelentését megteendi. A mi a szaporítást illeti, arról is meg vagyok győződve, hogy aligha fogok csalódni azon reményemben, azon kilátásban, miszerint, ha a bank készletei szaporodnak, arányban a szükség mérvéhez képest, a további dotatiótól nem lesz idegen szemben azon kifejezéssel, melyet a temesvári „Llo3 7 d K társulat irányában használt : hogy t. i. mindaddig üzlet dotatióba nem bocsátkoznék, épen azért mert közös érdekünk ezen kérdést lehető leghamarább tisztázni, nem lehet a banknak is érdekében és nem lehet, hogy érdekében állónak tekintse, azon időig: mig meg nem teendi mindazt, mit ereje megenged, és mit a szükség itt kivan. És megnyugvással mondhatom, hogy azon rideg magatartás, mely azt mondja : mig ez vagy az meg nem történik, nem fogok emelésbe bocsátkozni: ma már nem létezik többé. Egyébiránt gondoskodtan azonkívül is, hogy a mennyiben a szükség mérvei egész határáig a bank — eszközeinek hiányában, tehát nem azon közjogi scrupulus tekintetéből, hanem eszközök hiányában — nem tudna elegendő mérvben az itteni szükségletnek segélyére lenni, legalább részben a kormány részéről is történhessék valami, és ezt biztos kilátásba helyezhetem. (Élénk helyeslés.) Horn Ede: Eli smerem, t. ház, hogy a mostani helyzet, a^ mostani perez semmiképen sem volna kedvező a bankkérdés megoldására nézve, tehát e tekintetben elismerem, hogy nem lehet most semmitse tenni; sajnos azonban, hogy eddig halasztatott a bank ügyének megoldása, s amint a miniszter ur mondotta, a banque enquette munkálkodása sincs bevégezve; addig pedig a bankkal alkudozásba bocsátkozni nem lehet. E tekintetben sajnálatomat kifejezve, elismerem mégis hogy legalább megnyugtató az, hogy a kormány megtette azon lépéseket, melyek szükségesek voltak arra. hogy legalább uj megszorítás ne legyen Magyarországban; másrészt, ámbár elvben ellene vagyok a kormány interventiojának, pénzügyi tekintetben elismerem, hogy a mostani rendkívüli helyzetben és ha van a kormánynak pénze, mindenesetre jó lesz, ha segítségére jön az iparnak és 'a kereskedelemnek. E tekintetben tehát elfogadom a nagyon t. pénzügyér ur feleletét, természetesen fentartván magunknak, ogy — mint a miniszter ur maga is monda. — mihelyt elérkezett azon idő, hogy a bankkérdés megoldásához hozzá lehet fogni, hozzászólhassunk. Irányi Dániel: T. ház! Simonyi Ernő tisztelt barátom, ki betegség miatt távol van, még pedig engedelemmel, engem bizott meg, hog} r az interpellatiójára nyerendő válaszra észrevételeit tegyem meg. Ha tehát a t. ház megengedi, ón néhány szóval azonnal hozzá is szólok. (Halljuk!) Én is megelégedéssel hallottam a tisztelt miniszter úrtól, hogy mindazt, a mi a jelen viszonyok közt hatalmában állott, megtette; azonban engedje meg a t. miniszter ur, hogy egyúttal arra kérjem, hogy azon intézkedéseket, melyeket kilátásba tett akkorra, midőn az enquette bizottságának jelentése előttünk lesz, szintén siettetni fogja : mert az ujabbi tapasztalatok is arról kell, hogy meggyőzzenek minden magyart, miszerint a bécsi osztrák banktól egyátalában nem lehet reményleni, hogy a hazai ipart, a hazai kereskedelmet előmozdítsa. Jelenleg is épen olyan helyzetben van. hogy legjobb akarata mellett sem elégséges annak megfelelni, és így nem marad egyéb hátra, mint a hazának pénzügyi tekintetben függetlenitóséről mielőbb és komolyan gondoskodni. Ily értelemben tehát én is megnyugvással hallottam a pénzügyminiszter ur feleletét. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter; A kérdés természeténél fogva olyan, hogy meg fog nekem a t. képviselőház bocsátani, ha az idő előhaladottsága daczára is nem hagyom észrevétel nélkül az előttem szólott t. képviselő ur által mondottakat. (Halljuk!) Én nem tartom jónak, ha átalában bármely irány, addig mig a tárgy megbeszéltetik, jeleztetik. Elfogadom, hogy kötelesség siettetni azon
