Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-209

28 209. országos ülés Julius 14. '870. szász democratikus institutiókkal tartotta, fon ma­gát, midőn Magyarországban még magyar sem volt, ezen Erdély számára szükségesek ezen aristo­craticus intézmények? Mintha nem Erdélyben lettek volna a legdemocratikusabb institutiók. Ma mindent Erdélyért kell tenni, azért, mert némely vármegyében többségben vannak a románok. Én nem értem, de nem hallgathatom el, hogy a szá­szok részéről mondják : Maradjon meg a régi és a székely, kinek sohasem volt kinevezett fő­ispánja, hanem mindig választott, és kinek nem volt joga candidálni, most a székely adja föl jo­gát? Azt mondják, hogy adtak eleget a széke­lyeknek^ adtak pálinkát, adtak kis üstöt. Én megmondom nyiltan, hogy ha én itt lettem volna akkor, én nem fogadtam volna el, hogy a szé­kelyt kis üsttel, pálinkával elégítsék ki. Csak azt nem értem, hogy oly okos emberek, mint a szászok, ha megkapták — a circumspectusok -— a magukét, hogyan beszélhetnek ugy: Én meg­tartom az enyimet, a tietek meg menjen a töb­bivel ! Ezt nem tartom okosságnak, és valóban kívántam volna, ha a circumspeetus szász kép­viselők ezt ne tették volna. Én a románoknak tömjénezője sohasem voltam, hanem azt még sem fogadhatom el. hogy azért, mert Erdélyben néhány megyében a románság többségben van, behozassák a virilis szavazat, hogy ez által a magyar elemnek használjunk és a románokat háttérbe szorítsák. Én magam sem szoktam pár­tolás alá venni a románokat akkor, mikor a törvényen túl mennek kívánalmaik, hanem a mit nekik a törvény biztosit, azt meg kell nekik adni. Hol lesz az ő nemzeti egyenjogúságuk ér­vényesítve, ha nem a megyében? Eddig meg­volt ez, most azonban egyszerre félni kezdünk tőle. En felszólítom az erdélyi képviselőket: az igaz, itt Pesten eltelik az idő; hanem vigyázza­nak, nehogy a vidéken őket mondják ezen tör­vény okozóinak. Én 1847-ben, mikor azt mond­ták, hogy lázítják a népet, megmondtam, hogy forradalom szélén állunk. Akkor kinevettek, és azt mondták, hogy mily humanistikus ember ez! Es keserves volt az eredmény. Nem magamért szólok, hanem azért, mert ezen törvény Erdélyt kedvezőtlen színben tünteti elő. Nem mondom én, hogy nem kell centrali­satio, ha nálunk szükséges a centralisatio, és ha a kormány egyszersmind felfelé is elég erős leszen: akkor ám legyen centralisatio. De ha veszélyben lesz a haza, és ha ezen minisztérium lelép, a mi nem lehetetlen, hol fog akkor menedéket találni az alkotmányosság? Ez az, amitől félünk. Ne mondják nekünk, hogy ezen törvénynyel szer­vezik a megyét, hanem mondják ki egyszerűen, hogy: nem kell megye. De ne öltöztessék ezen régi intézményt álarczba, ne helyezzék ezen régi intézményt gyámság alá. Öljék meg, de ne tegyék nevetségessé. (Élénk helyeslés a bal oldalán.) Annyival tartozunk, ha másért nem, legalább kegyeletből. De ez ki nem vihető. Meg­mondom röviden miért? Most összeül a bizottság, és azt fogja mondani mint például Marosszékben, 18,000-re megy a domestiea és 48,000 forintra a költség; legelő­ször is tehát azt fogja mondani, hogy fizessük az adót. Higyék meg, kötéllel nem fognak fogni bizottsági tagot. Ha az uj rendet azzal kezdjük, hogy mindjárt legalább is 30,000 írt adót ró­janak a székre, méltóztatnak elhinni, hogy es inpraeticus lesz : mert, például Marosszékben nem fognak kapni embert, és nem hogy a virilis sza­vazatot gyakorolnák, de minden ember eltagad­ja még virilitását is. (Élénk derültség, helyeslés bal felől.) Azt fogják mondani otthon: hiszen nem is titok, nem volt pénze a kormánynak, te­nát kitaláltak egy uj módot az adó bivethete'sére, a közösügyekre ugy is elkelt a pénz, itthon nincs pénz, azért uj adót kell kivetni. Csak­hogy kérem: ne teg} r ék ezen uj adónemet a megyei szervezet neve alá, hanem mondják meg, hogy uj adót akarnak kivetni. Ha pártérdekből teszik ezt, akkor igazuk van és okosan tesznek, ha azon hat évre, nely­re a tisztviselőség választatik, és a mely idő blatt két követválasztás lehet, pártjukat biztositják ezen az utón is. Ez pártérdekből vadóbar. jó tactica lehet, nem is tagadom, hogy jól jár az eszök; de rajtunk tul nem jár: (DerülMég.) mert mi látjuk az eredményt és a következmé­nyeket. Eötvös b. cultusminiszter ö exellenfiájához lett volna egy pár szóm. Ma hogy a nagy mdeg megszűnt, s egy kis eső volt, szerencsénk volt egy pár miniszterhez, már most nincsenek itt. Ö excellentiája azt mondta ugyanis, hogj a legsúlyosabb időkben a Rákóczy és Eocskayak ide­jében nem volt megyei élet. Csudálatos, hogy maga a magyar tudományos társaság ehnke, maga a história is, minden de minden, ellenünk fordul. Azt lehet mondani, hogy Mátyás korában nem volt parlamentális élet; de azt nem lehet mondani, hogy megyei élet nem volt: mert épeu a megyék kormányoztak azon időben, maguk ál­lították ki a zászlóaljakat a háborúban, onnan a csatatérről kormányoszták az országot. (Ugy van! bal felől.) Erre számos adat. számos documentum van. Es mikor Budán a török ült, mégis ma­gyar kormány volt, mert itthon voltak a me­gyék. Ha önök valami okosabbat tudnának ki­találni, (Derültség bal felől.) bizony senki sem lesz ellene; de ne kövessenek el merényletet —

Next

/
Thumbnails
Contents