Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-224

224. országos ülés Julius 30. IS70. 339 1870-ik évre megszavazott öt millió forintnyi póthitelről/ Elnök: Elfogadja a t. ház a törvényjavaslat ezimét 1 (Elfogadjuk.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át.) Szögyényi László előadó: A központi bizottság a törvényjavaslat 1. §-át irályi tekintetből a következőleg szerkesztette : „A honvédség hiányzó fölszerelésének kiegészitésáre a honvédelmi miniszternek 5 millió frt erejéig póthitel nyittatik." Horn Ede: A bal oldal is elfogadta az ujonczok behívásáról szóló tőrvényjavaslatot átalánossagban és részleteiben, elfogadta átalánosságban ezen 2-ik törvényjavaslatot is, és el fogja fogadni minden egyes részleteibea is; magától értetik tehát, hogy nem ezen §. ellen akarok szólani, hanem az alkalmazásra van egy rövid megjegyzésem, és ez arra vonatkozik, hogy a nagyon t. kormány 5 millió forintot kér 60,000 ujonez fölszerelésére. Azt óhajtjuk, hogy ezen fölszerelés alkalmával a kormány ne kövesse azon utat és módot, melyet ugy a múlt, mint ezen évben a 80,000 ujonez fölszerelésénél követtek, hogy ne adja át a fölszerelést monopólium utján egy vagy két nagy társulatnak, hanem verseny utján adja át az egész hazai ipar és kereskedelemnek. {Helyeslés hal felől.) Ismeretes dolog, t. ház, hogy a múlt évben február 16-ikán hirdetmény bocsátatott ki, mely fölszólítja a haza minden iparosát, hogy versenyezzenek a fölszerelés érdekében; ennek daczára a gyakorlatban mégis az történt, hogy majd az egész fölszerelés egyetlenegy nagy társulatnak adatik át, és nem épen a legeorr ectebb módon: mert ismeretes szintén az is, hogy habár minden versenyről azt hitték, hogy egy évre iratik ki a fölszerelés, azután mégis 5 évre adatott ki egy nagy társulatnak ; pedig azt.mindenki átlátja, hogy sokkal könnyebben és kedvezőbb föltételek mellett veszik át, ha 5 évre mintha 1 évre adatik ki. Beeriminálni nem akarok e perezben, csak a jövőre szólok és e tekintetben legyen szabad véleményemet néhány szóval indokolnom. Történt ugyanis [Zaj : Jobb felől ellenmondásoh.) Elnök: Bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy most a törvény részleteit tárgyaljuk és a fölszerelés módja nincs tárgyalás alatt : ez lehet külön indítvány tárgya; de ide nem tartozik. Horn Ede: Ki kell jelentenem, hogy semmiképen nincs szándékomban, ebből igy szólván, azon föltevésre adni alkalmat, hogy mi ezt a szakaszt csak akkor szavazzuk meg, ha a kormány ezt vagy azt megígéri; hanem csak a kor mány figyelmébe akarjuk ezt ajánlani, és ezen figyelmeztetés, — azt gondolom — egy kis indokokövetel. Az törtónt a múlt évben, hogy mivel Cislajthániában — nem kutatom most azt , hogj

r mi okból történt, de ugy történt, — egyetlenegy nagy iparosnak adták az egész fölszerelést, tehát Magyarországban is jónak látták ez utat követni ? Én azt gondolom, hogy ezen ut nem vezet czélhoz, és — semmiképen nem akarom e perezben vitatni a versenynek átalános előnyét, hanem csak azt akarom fölemlíteni, először : hogy ha az mondatik a kormány részéről — és tegnap azt hallottam a III. osztályban — ha az mondatik a kormány részéről, hogy egyetlenegy nagy iparos részéről sokkal jobb fölszerelést lehet várni, mint ha több kis iparosnak adatik át. (Mozgás a jobb oldalon. Folkiáltások : A dologra!) Nem akarom hosszasabban indokolni, de azt mindenki tudja, hogy ha a kormány ugy szólván az egész iparhoz fordul, sokkal inkább találhat kielégítést, mint egyes, bár nagy iparosnál; más részről azt akarom még kiemelni, hogy ezen válságos perezben, mikor az ipar és kereskedelem oly rósz helyzetben van, nagyon érdekében van a hazai iparosnak annyit adni, a mennyit csak lehet. Egyébiránt ezzel csak figyelmeztetni akartam a kormányt, semmi egyebet. (Helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter s T. képviselőház ! A t. ház tanúságot fog tenni arról, hogy a most fölvetett kérdés ezen házban nem újság, hogy a kormány által a múltban követett eljárás a t. ház helyeslését volt szerencsés utólag épen támadások ellenében is kinyerni. A figyelmeztetés, melyet a t. képviselő ur a hazai ipar érdekében tőn, későn jött és tagadom, hogy a kormány tavali eljárása olyan {lett volna, mint a minőnek mondja at. képviselő ur, t. i. megfelelő a túlsó fél részéről követett azon eljárásnak, mely mellett egy nagy vállalkozónak adatott át a fölszerelés; tagadom, hogy a mi kormányunk követni akarta volna azon eljárást. Osztozom a t. képviselő urnák azon nézetében, hogy amaz eljárás nem helyes; de azt az itteni kormány nem volt hajlandó követni és csak a két rendbeli fölhívást kell a képviselő urnák megolvasni, hogy belássa, miszerint mind az nem áll, a mit most elmondott. (Jobb felől: Tetszés, derültség.) Azon fölhívásban, melylyel a vállalkozók bekivántatnak a közös hadügyminiszter részéről, tudniillik az mondatott: ,,Az egész sereg minden szükséglete, minden fajában;" azon fölhívásban pedig, melyet az itteni honvédelmi miniszter kibocsátott az mondatott: Egyes czikkek 43*