Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-224

224. országos, Dlés július 30. 1870. 337 törvényjavaslat elfogadásához szavazatommal járuljak. Tisza Kálmán; A jelen pillanatban részemről nem szándékozom polémiába bocsátkozni, sem egy, sem más irányban: (Halljuk!) mert ha ezt tenném, több dolog mondatott itt el, a mi ellen tiltakoznom kellene, épugy egyik, mint a másik oldalon. Sokkal ezélszerübbnek találom, semhogy polémiába bocsátkozzam, ha egyszerűen röviden indokolni fogom, hogy én részemről miért fogadom el ezen törvényjavaslatot ugy, a mint az benyajtatott. (Halljuk!) En, t. ház, elfogadom ezen törvényjavaslatot ugy, a mint az benyújtva van, azért, mert 1-ör nem látom, hogy az oly mérvű lenne, a melynél fogva már a fegyveres semlegesség veszélyébe vonatnánk. Mert én legalább azt, ha akkor, -midőn egész Európában mindenki gondoskodik saját biztonságáról, egy állam nem tesz egyebet, mint, hogy rendes béke idejóni hadseregének oly állapotba való helyezéséről gondoskodik, hogy ha mégis a veszély bekövetkezik, az ország védetlen ne legyen, ezt én a fegyveres semlegességgel öszszezavarhatónak nem tartom. (Helyeslés.) Elfogadom továbbá azért is, mert én ugyan elégedetlen vagyok, nem titok, hisz megmondtam elégszer, azon viszonynyal, melyben épen a hadseregre vonatkozólag is állunk; én azon viszonyt jónak nem tartom, de rosznak tartom, sőt még arról is meg vagyok győződve, hogy ha azon viszony ugy rendeztetett volna, mint általam óhajtatott, ha lenne valóban magyar hadseregünk, sokkal kevesebb aggodalommal kellene szembe mennünk a jövendővel, mint most. De ha erről meg is vagyok győződve, mindamellett azt tartom, hogy ha egy rendszert rosznak tartok is, nem szabad, — miután a jó rendszert életbe léptetni nincs hatalmamban — megtagadni ezen rendszer szerint is azt, a mi az ország megvédésére szükséges. (Helyeslés.) Mert ha az ország megvédetik, a rósz rendszert ki lehet javítani, de ha az ország elveszett, akkor arról többé szó nem lehet. (Élénk helyeslés.) Ezen nézetek azok, a melyeknél fogva, t. ház, én e törvényjavaslatot megszavazom. Végezetül még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Keglevich képviselőtársam és barátom egyátalában nem szándékozott sem a minisztériumot, vagy a többséget solidaritásba helyezni azon lapok nyilatkozataival, a melyeket fölemiitett, sem pedig azon lapok irányában, isten tudja, milyen pressióra hivni' föl a házat: ő csak egyedül constatálni akarta, hogy maga részéről azon irányt veszélyesnek tartja, és hogy ezen irány számára nem volna hajlandó semmit megszavazni. Ennek megjegyzése után, miként előbb is mondám, én ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapKÉPV. H. NAPLÓ 18f| X jául épugy, mint részleteiben az általam elmondott indokoknál fogva elfogadom. (Helyeslés.) Pulszky Ferencz: T. ház! (Szavazzunk!) Eláll!) Igen röviden megjegyzem azt, hogy van Európában két állam, melyeknek semlegessége tractatusok által van biztosítva: Svájcz és Belgium, és mindakettő fegyverrel tartja íöl semlegességét, hogy az eshetőségek készületlenül ne találják. Én részemről ellene vagyok a fegyveres semlegességnek, és meggyőződésem az, hogy a mi egyetlen politikánk csak az lehet, hogy a semlegességet tökéletesen megtartsuk; de azt, hogy ne legyünk felfegyverkezve semmikép, hogy még csak a békeállapotot se tartsuk főn, azt egyátalában elfogadni nem lehet: mert épen ez által adunk provocatiót arra, hogy reánk törjenek. Egy franczia iró azt mondja: Clouverner c'est prévoir. Kormányozni annyit tesz, mint előre látni. Én ugy látom, hogy a mi kormányunk ezt megértette, előre látta a dolgokat: mert maga a honvédség szervezése mutatja, hogy előre látta azon esélyeket, melyeknek előbb utóbb be kell következni. Azt hiszem, hogy most is kötelességét teljesítette, midőn ezen törvényjavaslatot benyújtotta. Azért annak elfogadását ajánlom. (Helyeslés. Szavazzunk!) Csiky Sándor : Hogy én e tekintetben mily nézetben legyek, azt már a t. ház előtt kijelenteni szerencsés voltam, mikép a semlegességhez teljes mórtékben ragaszkodom. Éhez képest én semmi olyas tényt, a mely ürügyül szolgálhatna akármily kormánynak arra, hogy bennünket a semlegességi állásból a harcztérre zavarjon, hazánk helyzetére nézve tanácsosnak nem tartok. Éhez képest, t. ház, azon törvénynek, mely az ujonezok oz évre való kiállítását elrendeli, megváltoztatását ezen szempontból kiindulva, helyén lenni nem találom. Éhez képest ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el sem fogadhatom. Azonban, azt hallottam, t. ház, megemlíteni, miként azáltjal, hogy ha előbb behívatnak az ujonezok, mint a törvény azt elrendeli, az idegen hatalmak ellen provocatióra okot szolgáltató tényt nem követünk el. Én azonban, t. ház, azt hiszem, hogy ez is indokul vagy ürügyül szolgálhat ara, hogy a szomszéd hatalmak látván fegyverkezésünket, azon véleményre jőjenek, mikép irányukban ellenséges állást akarunk elfoglalni. Egyébként nem találom, hogy hazánk csakugyan védtelenül maradna, ha ezen törvényjavaslatot el nem fogadjuk, a mint ezt előttem egy képviselőtársam említette, ki a tárgyalás alatt levő törvényt elfogadta. — Hát ninesen 800,000 fegyverben álló katonánk? (Derültség) nincs 80,000 honvédünk? Igaz ugyan, t. ház, hogy azon honvédség nincs ugy fölszerelve mint ,t •>