Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-219

319 ortzigoi fiiéi jnlina 26. 18TO. 307 ez őszszegek a foganatba veendő újítások által tettleg igénybe fognak vétetni, a pénzügyi bi­zottság megszavaztatni ajánlja. Megyjegyzi végül a bizottság, hogy a költ­ségvetésben használt e czim „budai József-mű­egyetem" helyett egyszerűen „József-műegyetem" tétessék. Szontagh Pál (gömöri) központi bi­zottsági előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház a második pont alatti költségszaporitást a József műegye­temre, a bizottságok véleménye szerint? (Elfo­gadjuk.) Tehát elfog'adtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa;) Harmadszor. A Ill-ik ezimnek 22-ik rovota alatt előirányzott tanitó-képezdei költségekre nézve a pénzügyi bizottság azon véleményben van, hogy az első pont alatt a benlakásra előirányzott 50,000 forint nem volna megszava­zandó és pedig azért, mivel az ifjak czélbavetfc beulakásának az illető intézetekben rendsze­resítése a népoktatási törvény tényleges megvál­toztatása lenne. Szontagh Pál (gömöri) központi bizottsági előadó: A központi bizottság ellenkező nézetben van ezen pontra nézve és ajánlja annak elfogadását, nem ugyan azon ezim alatt, a mint a póthitel kimutatásban fordul elő, hanem a következő ezimen: „5 tanitóképezdében a tanulóknak szállás­pénzzel (vagy ingyen szállással) ellátására egyen­kint 10,000 írtjával . . . 50,000 frt, mert, habár a népoktatási törvény a nő­képezdéktől megkülönböztetéssel, a tanitókópez­dékre nézve ez intézkedést nem parancsolja, a központi osztály ennek behozatala által a tör­vény megváltoztatását még nem látja, sőt ellen­kezőleg hivatkozván a miniszteri indokolásra azt hiszi, hogy akarván a czélt, akarni kell az esz­közöket is, épen az által lehetne a népoktatási törvénynek e részben kivánt eredménye leginkább biztositható, azért ez összeget szükségesnek itéli ós a fön megigazított ezimen, mely a benlakást is nyilt kérdésül hagyja, megszava­zaudónak tartja." Tisza Kálmán: T. ház! En ezen pont­ra nézve a pénzügyi bizottság véleményét rész­ben elfogadom, részben nem fogadom el; elfo­gadom annyiban a mennyiben a benlakásra szavazni meg összeget midőn az a törvénnyel valósággal ellenkezik, nem lehet. Midőn az 1868 : fXXVIII. törvény készült, meg lett vitatva a benlakás czélszerü vagy ezélsze­rütlen volta, és azon bizottság jelentése folytán, mely akkor kiküldve volt, az országgyűlés elha­tározta, hogy benlakás a finőveldékben és fita­nodákban ne legyen; most tehát pénzt szavazni meg arra, hogy mégis ben lakjanak a növendé­kek, mit a törvényhozás nem akar, — meggyőző­désem szerint egyátalában nem lehet, mert az; mellékutakon megrontása lenne a törvénynek. A felett: paedagogikai tekintetben helyes-e, vagy nem, hogy a tanulók ben lakjanak, vitat­kozni nem akarok; de egyébiránt azt tartom, tisz­tában kell lenni erre nézve mindnyájunknak, és ez egy az, hogy ha valamely törvénynek rendelkezé­sét akár a miniszter, akár a ház bármely tagja nem tartaná helyesnek, ha más intézkedést tar­tana jónak, akkor nem a költségvetés megsza­vazása alkalmával mellesleg kell megváltoztatni, hanem a törvény illető pontjának módosítása iránt kell a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni. Annyiban tehát, hogy az 50 ezer forintot a java­solt ezimen megszavazni nem lehet, tökéletesen egyetértek a pénzügyi bizottsággal; azonban az 50 ezer forintot a tanítói képezdék szükségle­tére megszavazni részemről szándékozom ós szük­ségesnek is tartom, és azt is hiszem, hogy a czél, hogy a tanitókópezdékben a tanulás a sze­gény ifjúságnak megkőnyittessék, a törvénynek minden megszegése nélkül, magának a törvény­nek értelmében épen oly jól elérethetik : mert azon tanulóra, a ki a tanitóképezdében akar tanulni, tökéletesen mindegy, sőt talán mond­hatjuk, nem mindegy, de jobb, ha ösztöndíj utján oly helyzetbe tétetik, hogy szállást fizetni tud­jon, mint ha benlakás adatik neki. Hivatkozva tehát a törvénynek 93-ik $-ára, mely kimondja: „Mindegyik kópezdében több szegény, szorgalmas, jó magaviseletű tanuló helyett a köztartásra az intézet fizeti be a kellő dijat;" továbbá, hogy „szegény, szorgalmas és jó magaviseletű növendé­kek közül többen ösztöndíjban is részesittetnek* óhajtom, hogy ezen 50,000 forint szavaztassék meg oly _iódon, hogy az 1870-ik évi költség­vetésben megszavazott 5 fiképezdének, az 1868: XXXVIII. törvény 93-ik §-ában kijelölt czélokra egyenkint 10,000, összesen 50,000 forint adassék. Ily módon megtartjuk a törvényt és a mind­nyájunk által óhajtott czélnak, hogy a tanitó képezdék felvirágoztatása elősegittessék, épugy eleget teszünk, mert az ösztöndijak által képe­sítve lesznek a szegény ifjak, kik a maguk ere­jén szállást nem tudnak fizetni, hogy szállást fizethessenek. Óhajtom tehát, az 50,000 forintot megszavazni; de nem a bizottság által ajánlott ezimen, mely ugyan nem mondja ki egyenesen, hogy a törvénynyel ellenkező czélra kell, hanem nyilt kérdésnek akarja hagyatni, hogy a tör­vény ellen lehet az összeget fordítani. Ezen ezi­men el nem fogadom, és ajánlom az én saját, most felolvasott módositványom szerint az 50,000 forint megszavazását. (Helyeslés.) 39*

Next

/
Thumbnails
Contents