Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-219

300 219. országos ülés Julius 26. 1870. t ek igénybe, hogy az 1868-ban megszavazott 1 00 ezer frtnyi póthitel annyira ki lett merítve, hogy belőle 1868-ban a Zala és Somogyban alkalmazott katonaság pótdijai sem voltak fedezhetők. Minthogy pedig a Tiszavidéken is szükséges, a királyi biztos működésének fentartása, ha a kivánt czélt, hogy a Tiszavidéken a közesend, a vagyon, a személybiztonság tökéletesen helyreállíttassák, elérni akarjuk: indokolását a belügyminisztérium által kivánt 162.000 frtnyi póthitel magában ezen körülményben találja fel. A pénzügyi bizottság ezen okból ajánlja is a t. háznak a póthitel elfogadását, annál is inkább, mert a belügyminiszter ezen póthitelt saját felelősségére kivánja megszavaztatni, és annak idejében a zárszámadásban fog arról a t. háznak számolni. A központi bizottság ezen véleményhez hozzá járulván, a 162,000 frtnyi póthitelösszeg megszavazását a t. háznak ajánlja, a törvényjavaslat szövegére nézve pedig hozzájárul a központi bizottság a pénzügyi bizottság által helyesebben szerkesztett szöveghez. Ajánlom átalánosságban elfogadás végett a t. háznak. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik az imént fölolvasott törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? Elfogadja a t. ház a központi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) A t. ház tehát megszavazza az 162 ezer frtnyi rendkívüli póthitelt. Szögyény László a központi bizottsági előadója (olvassa a törvényjavaslatnak a központi bizottság szövegezése szerinti 1. §-át.) A központi bizottság az 1. §-ra nézve csak azon módosítást teszi, miszerint a 6-ik sorban sajtóhibából előforduló ezen szavak helyett „és szavaztatik és állapittatik meg," teendők: „állapittatik és szavaztatik meg." (Olvassa a 2. és 3. §-kat.) Szontagh Pál (csanádi:) T. ház! Nem lehet szándékomban, sem föladatomban, hogy a kért póthitel ellen átalánosságban nyilatkozzam; azonban szükségesnek tartom mégis némi adatokat szolgáltatni a t. háznak az iránt, hogy minő furcsa benyomást tesz az, ha akkor, midőn 200 millió adót fizet ezen ország és 800 ezer katonához adja a maga contingensét, és az ország egyes részeiben a közcsend időközben megháborittatik, rögtön póthitelért kénytelen a belügyminiszter folyamodni. A másik, mit fölhozni kívánok, és a mi a situatio illustrálására szintén szükséges, az, a mi a napokban egy kormánynézetű lapban közöltetett, hogy a szegedi rablók szökésénél mintegy conni vontiával váldoltatik az ottani katonai hatóság. Eu tehát azt látom, hogy talán épen ezen conniventiánál és a katonaságnak, a közös hadseregnek, vagy helyesebben szólva, parancsnokainak rósz szándékánál fogva szükséges az, hogy a mi kormányunk kénytelen legyen daczára annak, hogy 200 milló adót kér és kap, daczára annak, hogy 800 ezer katonához kéri és kapja a contiugenst, mégis időközönkint ily kisszerű eszközhöz folyamodni. Ezt a situatio illustrálására és a magam nézeteinek constatálására kinyilatkoztatván, egyébiránt átalánosságban, kénytelenségből hozzá járulok a törvényjavaslathoz. (Helyeslés bal felöl.) Csiky Sándor: T. ház! Én megvallom, ezen törvényjavaslat megolvasásánái az indokolást figyelembe vévén, nem tudom lelkiismeretemet megnyugtatni a fölött, hogy ezen törvényjavaslatot csak átalánosságban is elfogadhassam. Két ok van, a miért én e törvényjavaslat elfogadásához nem járulhatok: egyik az, hogy itt királyi biztos van említve, ki több megyére kiterjesztett teljhatalommal működik, azon állítólagos oknál fogva, hogy azon megyékben rablások és a személy ós vagyonbátorságnak ellankasztása merülnek föl. T. ház! vajon már azért, hogy itt vagy ott visszaélések követtetnek el, lopás vagy rablás fordul elő, rögtön rendkívüli eszközhöz kell-e nyúlni? Hiszen, mióta a magyar haza áll, de egyebütt is —mert az emberek seholsem egyformák, és nincs oly mivelt állam a világon, hol minden ember egyaránt csak jót tegyen, mindig törvényes utón járjon, s éhez képest, embertársának soha kárt ne tegyen — megtették ezt és meg fogják tenni örökké, mig emberek lesznek. De, t. ház, az a kérdés : vajon annak a rosznak elhárítása, és a tolvajságnak rablásoknak minél gyérebben történendő előfordulhatása, vagy, hogyha előfordul, az illetőknek érdemök szerinti megbüntetése végett hát rendkívüli eszközökhöz kell-e mindjárt folyamodni? Ha a királyi biztos, akár hova küldetik az országban, ott ostromállapot áll be : mert a kir. biztos teljhatalmú működése nem a törvények által parancsolt útnak követését hordja méhében, és hogyha van olyan ember, a ki a törvényeket szemei előtt eljárásában tartani nem köteles, hanem még teljhatalommal van fölruházva, nem rendkívüli és ostromállapotban való helyzet-e ez? En tehát, t. ház, ostrom állapotot, én kir. biztosságot nem akarok, mert soha el nem ismerhetem, hogy ott. hol parlamenti felelős kormány létezik, kir. biztost lehessen küldeni, — ezt nem lehet öszhangzásba hozni a parlamentalis kormánynyal és nem az alkotmányos törvényekkel. En, t. ház, csak azért szólalok először föl, az az első okom : mert meg nem tudom maga-