Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-218

218. wsságos ftiés Julius 23. 1870. 285 ügyvédek közül választani A megyékben megengedem, hogy ez eset ritkábban áll elő, de ott is bizonyos esetekben e törvény talán épen azon embert, kit a közönség kivánt, és alkalmasnak hitt volna, tartóztatni fogja, hogy ez állomást elfogadja. (Helyeslés.) Ezen practicus okokon kivül vannak theoreticus aggályaim is ez ellen. Tudniillik azt hiszem, hogy ugy, mint parlamentalis kormány alatt a központi kormányzatnál a kormány vezetőire nézve fő és majdnem egyedüli kelléknek tekintetik H többségnek birt bizalma, ugy én azt hiszem, hogy a megyékben is, melyek politikai területek, mindenek előtt főkellék, hogy az, ki a megye élére állíttatik, választás utján birja valóban az osztatlan bizalmat. Igen helytelen állapot lesz az, hogy azon ember, ki a többség bizalmát birja, hivatalából kitétetik, s az, ki a kisebbség embere, bele esik a hivatalba. Méltóztassanak meggondolni e visszás helyzetet, és legyenek kegyesek elfogadni módositványomat, mely csak abban állana, hogy a második bekezdés következő szavai: „Az alispánra, polgármesterre, jegyzőkre" kihagyassanak és helyökbe e szavak tétessenek: a „főjegyzőre" és stb. Tóth Vilmos államtitkár: Miután az alispán, polgármester jövőre bíráskodási hatalommal nem bir, én részemről a kormánv névében e módosítást elfogadom. (Helyeslés. Elnök: Elfogadj 3i cl t. ház e módosítással a 67-ik szakaszt? (Elfogadjuk!) Tehát a 67. szakasz Ürményi módosításával elíogadtatik. Perczel Béla közp. előadó: T. ház! A központi bizottság a törvényjavaslattól eltérő módosítással járul a t. ház elé. Ott, a hol nagyobb testület van hivatva több hivatal betöltésére, sőt egész tiszti kar megválasztására, a tapasztalás mutatta ki annak szükségét, hogy a választások kijelölés mellett történjenek, hogy először a választásokat megóvja egyoldalú iránytól, másrészről, hogy a választások ne legyenek szétágazók, következőleg eredmény nélküliek. A kijelölésnek a választásnál való alkalmazása gyakoroltatott már hazánkban ez ideig is, különösen gyakoroltatott a törvényhatóságban, habár különböző módon. De minthogy különösen a megyékben a főispán eandidationalis joga nem volt eléggé szabatosan megállapítva, ennek joggyakorlatából keletkeztek azon számos sérelmek és orvoslások, melyek a megyékben előfordulnak; következőleg elkerülhetetlenül szükséges, hogy egyrészről ezen jognak gyakorlata pontosan és szabatosan állapittasék meg. de más részről hogy az ugy állapittassék meg. miszerint általa a választás iílusoriussá ne váljék. Ezen szempontok azok, melyek a központi bizottságot azon módosítás előterjesztésében vezérelték, melyet a 88-ik § szövege magában foglal: mert azt hiszem, hogy annálfogva, hogy a választók oly nevezetes részt vehetnek a kijelölési bizottságban és hogy a fő| ispán a kijelölési bizottságnak egyedül esak elnöke j lesz, a választók véleményének érvényesítése í ezen módosítás által tökéletesen biztosítva van. 1 Bátor vagyok tehát a t. háznak a 68-ik §-t, ' ugy, a mint azt a központi bizottság szövegezte, ajánlani. (Elfogadjuk.) Szaplonczay József: T. ház! A mit én a szabad választásra nézve, hogy az iílusoriussá ne váljék, óhajtok, az, hogy azon kör, melyben a választás történjék, legyen minél tágasabb. Ha figyelembe veszem azt, a mit épen most mondott a t. előadó ur, és azon javaslatot, melyet a központi bizottság részéről előadott, megvallom, nem tudok magammal eléggé tisztába jönni, hogy vajon ezen változás, mely a javaslaton történik, a választók érdekében, vagy pedig a kijelölő főispán érdekében történik-e ? mert aligha történik a választók érdekében. Ha veszem azon kijelölési bizottságot, melyet a főispán által ugyancsak kinevezendő 3 tag tökéletesen pótol, ós ugy mint egyedül teljhatalmú, fenmaradt a főispán: — akkor ugy hiszem, hogy a választók érdekében nem történik e változás. De nem történhetik, kivált oly megyékben, a hol több nemzetiség van: mert ezen hármas szám oly kevés, hogy az igényeket semmi tekintetben nem elégíti ki. Hanem hinnem kell, hogy történik valósággal a képviselő főispán érdekében, mert a főispán, ha egyedül teszi a kijelölést, akkor legalább felelős a közvéleménynek; most pedig hatalmaskodásait, a nepotismus, kedvezmény körül elkövetett visszaéléseit tökéletesen fedezi ezen szűk körű bizottság és mindenki fog hivatkozni a eandidationalis bizottságra, mondván : nem én tettem, hanem tette a bizottság; pedig a bizottság azt jelölte ki, akit a főispán akar. Én tehát ennek ellenében bátor vagyok a t. háznak módosítást élőt erjeszteni, (Halljuk!) a módosításban benne foglaltatik, miszerint én is óhajtom azt, hogy kijelölés történjék, de óhajtom, hogy a kijelölés történjék főkép azok befoI lyásával, kik egyszersmind választök is, hogy t. i. ! azoknak joga ne váljék iílusoriussá-. Én módoI sitványomban azt ajánlom, hogy válaszszonabizottj ság a restauratiót megelőző közgyűlésen a vár[ megyék kiterjedéséhez képest, szükség esetében 20 tagot. Ezen 10 vagy 20 tagnak elnöke leend, a eanditationalis működésben a főispán. Én itt sem akarom a főispánt oly háttérbe szorítani, hogy ne érvényesíthesse jogát, de nem akarom a többséget sem jogában megrövidíteni, hanem óhajtom azt, hogy ha ezen kijelölés az összes kijelőlendőkre nézve nem létesülhetne közmegegyezéssel, azon esetben egyik fél joga sem legyen