Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-217
266 21?. országos ülés Julius 23. 1870. állítandó kormányi közeg elnevezése is főispán legyen. Az elsőre vonatkozólag tiszteletteljes véleményem az, hogy kellőleg van indokolva azon körülmény által, hogy a felelős kormány a városokban épugy, mint egyéb törvényhatóságokban jövőre minden képviselet nélkül nem maradhat. Elfogadom e részét az 52-ik §-nak először a kormányzat érdeke szempontjából ; elfogadom másodszor maguknak a városoknak érdeke szempontjából is, a mennyiben meg vagyok győződve arról, hogy ezen intézkedés alapján jövőre városaink legalább több fontosabb érvek tekintetében felfelé nyomatékos állást nyevendnek. CMozgás és ellenmondás hal felöl.) A törvényjavaslat e szakaszának másik pontjára nézve, mint az imént jeleztem, nem vagyok a t kormány törvényjavaslatával egy véleményben, és azért e tekintetben módositványt leszek bátor előterjeszteni. Módositványom jelesen oda irányul, hogy először: kimondassák határozottan azon elv, hogy a megj r e főispánja egyidejűleg az illető város területén főispáni tisztet nem viselhet ; másodszor : hogy részemről kívánatosnak tartanám, habár nem helyezek rá nagy sufyt, hogy ha a városok élére állítandó kormányközeg elnevezése nem főispán, hanem valami megfelelő helyesebb czim lenne. A módositványnak első részére vonatkozólag tiszteletteljes nézetem az, hogy a miniszteri törvényjavaslatba foglalt azon eszmét, hogy a megyének főispánja egyszersmind a vá,ros területén főispáni tisztet viselhet, el nem fogadom azért, mert a megyei és városi, egymástól igen sok tekintetben lényegesen elütő természetű törvényhatóságoknak egy főispán alá való hekyezése igen sok ii-áiyban magának az administratio ügyvitele helyes voltának rovására történnék. Nem fogadom továbbá el azért, mert a városnak és a megyének külön-külön érdekei ezen az utón. és ily alapon egész függetlenséggel és teljességben, sokszor legalább, nem érvényesíthetők. Ellene vagyok végtére azért is. mert ugy tűnnék fel a törvényjavaslat ezen intézkedése, legalább sokak előtt, mintha a törvényhozás oda ezélozna, hogy a városok mint- az értelmiség, ipar és szorgalom, a culturélet mozgalmainak megannyi gyupontjai és a polgári, a szabadabb fejlődésnek tulajdonképeni fokhelyei egész jelentőségűk mértéke szerint a törvényhozás által nem méltányoltatnak. Figyelemmel azonban, t. ház, azon körülményre, hogy sok oly csekély népességű és terjedelmű város van hazánkban, melyeknek különkülön egy főispánt adni, vagy ott külön főispáni állomást szervezni, sem az állomásnak méltóságával, sem hazánk ,financiális viszonyaival összeegyeztethető nem volna; és tekintettel másfelől azon körülményre, hogy a városoknak mint tőrvén yha tóságoknak sok tekintetben lényegileg homogén ügyeik és érdekeik képviselésére, illetőleg a törvény által kijelölendő feladatoknak helyes megoldására több városban egyidejűleg egy főispán vagy egj ? talán másként nevezendő kormányközeg is képes eleget tenni, részemről a törvényjavaslat azon részét, a mely kimondja, hogy egy és ugyanazon főispán több városnak is lehet főispánja, elfogadom. A mi azonban módositványom második részét illeti, a melyre a mint előre voltam szerenesés bocsátani, nem helyezek nagy súlyt, e tekintetben három okból nem szeretem ezt a szót „főispán" a város élére állítandó kormányközeg elnevezésénél. Először: azért, mert á főispán „comes supremus" utóvégre comitatust feltételez; másodszor: azért, mert a hol főispán van, ott talán alispánnak is kellene lenni, és harmadszor: azért, mert a historieusnak. a jogtörténetirónak jogtörténészi érzékét némileg idegenszerüleg érinti az, hogy a városok élén álló kormányközeg főispánnak neveztessék, mely kifejezés századok óta szorosan a vármegye élén álló kormányi, iletöleg fejedelmi képviselőnek állásával volt összekötve. En azért egy más és czélszerübb elnevezést óhajtanék. Igaz, hogy ezt nehéz találni. (Bálijuk! Halljuk!) Mert az egyszerű „főpolgármester" kifejezés nem egészen elfogadható azért, mert vannak hazánkban városok, és különösen hazánk fővárosa is, mely az általa szabadon választott polgármestert főpolgármesternek nevezi. De másodszor nem szeretem egyátalában ezt a szót „polgármestei" azért, mert a XIX. század második feléijen ilyen középkori eredetű kifejezéseknek alkalmazása nézetem szerint nincs egészen helyén. A mi ezen elnevezést illeti „polgárnagy", ez már használtatik több városunkban, tudtomra Szegeden, Aradon és másutt, de ezt sem merném ajánlani. A némelyek által emlegetett .,városnagy" szintén nem egészen megfelelő azért, mert tudtomra Erdélyben vannak városok, hol a. „városnagy" czimmel bíró tisztviselő igen alsó rendű szerepet játszik ; tehát ez még kevésbbé volna alkalmazható. Ennélfogva ha,a íőispánt nem akarjuk, ha a főpolgármesteri nevet nem kívánjuk, leghelyesebb volna a ..íőpolgárnagy" szót használni. Ezeket előre bocsátva, t. ház, bátor vagyok felolvasni módositványomat, mely következő. Ha megmarad* e kifejezés „főispán", akkor a szerkezet így leend, a mint felolvasom ; ha nem,' akkor a szerint szenved változást. Tehát az 1-ső bekezdés 2-ik sorában e szavak után „megyei és" tétessék ..illetőleg a"; hogy t. i. világosan ki legyen fejezve az, hogy a megyének főispánja
