Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-217
217. országos ülés Julius 23. 1870. 247 Egyébiránt a miniszter ur elismeri, hogy nem a megyék ugyan, hanem a közszellem volt az, mely Magyarországot fentartotta. Azt kérdem a miniszter úrtól, hol volt ezen közszellem tere, ha nem a megyék? Azt méltóztatott mondani, hogy a sajtó pótolni fogja azon hatást, mit a megyék a közszellemre gyakoroltak. Azt hiszem, hogy ez igen nagy csalódás ; ha triviális hasonlattal akarnék élni, azt mondanám, hogy ez csak a levélben irott rák, a mit nehezen lehet megenni. A sajtó fekete betűi fehér papíron, és ez sohasem fogja pótolni azt, midőn az ifjú saját atyját látta a küzdtéren, és tanulta: mit tesz „izzadni és izzadás közt hősi bért aratni." Nekem ugy látszik, t. ház, hogy mi már a „nil admirari' 4 korszakát elértük: nekem ugy látszik, hogy vagy azon szomorú évek következtében, melyek közelebbről lefolytak, vagy a leendő magyar nemzeti élet előízéül, már megjelent azon korszak, melyre nem esik jól reá tekintenünk. Sorsom ugy hozta magával, hogy az ifjúság körében éltem, azzal foglalkoztam, és már ott megtaláltam elhintve azon kártékony magot, melyet a több évi centralisatio termett meg, tulajdonképen feltaláltam már azon közönyt, mely semmi magasabb, semmi nemesebb érzelmet nem táplál, ós lehet mondani a szolgaságra tett hajlandóvá. Tanuló ifjúságunk, kevesek kivételével nem a tudományért szereti már a tudományt, hanem azon közelebbi haszonért, a mit abból húzhat; ellentétben azzal, midőn a tanároknak vissza kellett a lelkesedést fojtani ifjúságunkban ma már megfordított viszonyok állnak elő. (FelMáltások : Eláll! Eláll!) Elállók a szótól. Szlávy József földmivelés-, iparés kereskedelmi miniszter: T. ház! Nem tartoztam azok közé, kik tegnap arra szavaztak, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat 43. §-ához Komárom város t. képviselője által beadott modositvány kinyomassék, és annak tárgyalása mára halasztassék ; nem azért mintha kicsinyelnék bármely modositványt, mely az általam igen tisztelt, a közigazgatás, pénzügy és törvénykezés terén annyira jártas és otthonos képviselő ur által beadatik ; nem azért, mintha azt hittem volna, hogy az általa beadott módositványhoz szó nem fér: hanem egyszerűen azért, mert meg voltam győződve, hogy a modositvány sorsa eldöntetett már akkor, midőn az átalános tárgyalás beíejezése után az előttünk fekvő törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Helyeslés jobb felől.) A 43-ik s az azzal összefüggésben levő 58. §. ugyanis nézetem szerint a törvényjavaslatnak annyira sarkpontját képezi, annyira lényeges elvet foglal magában, hogy nem képzelhetek sen- | kit, ki az átalános tárgyalás berekesztése utáne i törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, most a t. képviselő uraltál beadott modositványt elfogadhassa. (Helyeslés jobb felől.) Ez volt oka, hogy nem szavaztam a tárgyalás elhalasztására. A sarkalatos pont abban rejlik, hogy a törvényjavaslat szerint a közigazgatás vezetése az alispánra bizatik. Fontosabbnak tartom én ezt, mint bármily más pontot, mely itt a vita tárgyát képezte. Fontosabbnak azon kérdésnél, hogy vajon a városok számára külön törvény alkottassék-e vagy nem ; fontosabbnak azon kérdésnél, mely a virilis szavazatokról szól; fontosabbnak azon pontnál, mely a főispán hatáskörét szabályozza. Mert, nézetem szerint, a városok, mint ismételve előadatott, a viszonyokhoz és körülményekhez képest a nekik megadott statutarius jog által oly viszonyokat állapithatnak meg, melyek nekik megfelelnek. A virilis voks által alig fog változást szenvedni a megyei bizottmányok összes alkata : mert, mint ismételve előadatott, kétségkívül igen kevés kivétellel ugyanazon személyek lesznek a bizottmányban, a kik most vannak. (Mozgás bal felől.) A főispán hatáskörére nézve merem állítani, hogy itt többé-kevésbbé ugyanazon jogok codificáltatnak, melyek különböző vidékeken, különböző időkben, különböző egyének által néha gyakoroltattak, néha nem gyakoroltattak, néha az egyes főispánok élhetetlensége miatt elenyésztek. Ebben sem látok tehát lényeges különbséget a törvényjavaslat és a modositvány közt; hanem igenis lényeges különbséget látok abban, hogy a közigazgatás a közgyűlés kezeiből kivétetik és átadatik az alispánnak. Ennek ellenében Ghyczy Kálmán igen t. képviselő ur az általa beadatott módositványbaja azt mondja : A „közgyűlés vezeti a közigazgatást;" a törvényjavaslat pedig az 5-ik §-ban igy szól : „Az alispán vezeti a közigazgatást." Ebben rejlik a lén} 7 eges különbség. És midőn az igen t. képviselő ur módositványát beadta, szokott ékesszóllásával, éles dialecticájával, felhasználta az alkalmat arra, hogy a centralisatiót ismét megtámadja és dicsőítse az önkormányzatot. A centralisatióra a most lefolyt vita alatt, mely körülbelöl három hét óta foly, annyi mindenféle gúny, vád és kárhoztatás szóratott, és annyira dicsőítetett az önkormányzat; annyi különféle magyarázata és definitiója adatott a centralisatiónak és önkormányzatnak, hogy ha netalán akadna valaki, ki a lefolyt vitákat egyszerre végig olvasni birná, annyira megzavarodnék ítélete arra nézve, mi a centralisatio és mi az önkormányzat ? hogy kétségtelenül egykis időre volna szüksége, hogy fogalmait tisztázhassa. En nem kívánom deflnitióját adni a centralisatiónak
