Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-216

216. országos ülés Julius 22. 1870. 231 megérdemli , hogy a törvényhozás reflektáljon reá. Wodianer Béla: A szöveg el van fogadva már a t. ház által, és én azt hiszem, hogy most utólagosan változtatást tenni rajta nem lehet. (Helyeslés.) Majláth István jegyző (olvassa a 24. %-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 25. %-t.) Perczel Béla a központi bizottság előadója: A 26. §. harmadik bekezdésében egy sajtóhiba van: vég szava „képezi" helyett „képez" szó teendő. Elnök: Elfogadja a ház a 25. g-t? (Elfogadjuk! El van fogadva. Majláth István jegyző (olvassa a 26. %-t, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 27. %-t.) Pulszky Ferencz: Miután a módosítások a 20. §-ra nézve elfogadtattak, ezen §. így nem maradhat, hanem következetesen így kell hangzania : „Választó és választható a törvényhatóság minden lakója, a ki az országgyűlési képviselő választására jogosítva van;" a többi t. i. „törvényhatósági joggal" stb. kihagyandó egész a 2-ik bekezdésig. (Helyeslés.) Hogy ezen szavak kihagyandók, magában értetődik; egyébiránt, ha méltóztatik kívánni, formulázva is beadom módositványomat. (Nem szükséges! Elfogadjuk!) Elnök: Azt hiszem, elfogadja a t. ház, hogy azon szavakat egyszerűen kihúzzuk. (Helyeslés.) Stanescu Imre: A 27. §. utolsó bekezdéséből, mely ekként hangzik: „Az egyes választó kerület választóit külön-külön betűrendben a közgyűlés által kiküldött választmány állítja össze, az országos képviselők választására jogosultak utolsó névjegyzékéből" — szerintem az tűnnék ki, hogy csak azok fognak a megyerendezés alkalmával választani, kik 1869-ben mint a követválasztásra jogosultak összeirattak, t. i., kik az utolsó névjegyzékben benfoglaltatnak. Ez nézetem szerint igazságtalan: mert 1869-től — főleg, ha a rendezés csak 1871-ben fogna történni — idáig igen sok választásra jogosult fog keletkezni, s igy azokat egészen kizárni, nézetem szerint, nem volna igazságos, nem volna pedig igazságos kiváltképen az erdélyi részekre nézve. Ennélfogva nem indokolom bővebben módositványomat, hanem bátor vagyok azt egyszerűen a ház asztalára letenni, kérvén a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Majláth István jegyző (olvassa a módositványt.) Modositvány. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló tőrvényjavaslat 27-ik §-ához. „Ezen §. második bekezdésében, ezen szó után: „utolsó" tétessék: „A választási törvények szerint kiegészítendő". Elnök: Ha senkisem kíván e módosítás iránt nyilatkozni, felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház, a 27. §. második bekezdését a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk.) Tehát a második bekezdés megmarad változatlanul. Majláth István jegyző (olvassa a 28. %-t.) Perczel Béla a központi bizottság előadója: A központi bizottságnak csak azon irályi módosítása van, hogy a második bekezdés első sorából ezen szó : „azonban" kihagyandó. Elnök: Elfogadja a t. ház? {Elfogadjuk!) a 28. §. el van fogadva. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 29-ik %-t.) Perczel Béla előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház? 'Elfogadjuk!) Tehát elfoaadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 30-dik %-t. Perczel Béla előadó: Nincs észrevétel. Széll Kálmán: Ezen §. első sorában ezen szócska ,,a" kihagyandó, és e szerint a §. igy hangzanék: ,,A bizottság választás alá eső tagjainak" stb. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a '31, 32, 33 és 34-ik %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Továbbá olvassa a 35-ik §-t.) Perczel Béla előadó: „A sz. királyi város" szavak helyett teendő: „törvényhatosági joggal fölruházott" mint ez az első §-i»an tett módosításból következik. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 36. és 37-ik §§-kat,) melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. (Továbbá olvassa a 38-ik §-t, .< Perczel Béla előadó: .Nincs észrevétel. Pulszky Ferencz: T. ház! Egy megjegyzésem van. (Halljuk!) Azt hiszem, hogy ily esetekben, különösen hol apellátákról van szó, nem a legilletékesebb, nem a legjobb biró az, ki a többségnek választottja, s azért e szavak helyett : „a törvényhatósági bizottság által 6 évre választott, öt tagú bíráló választmányhoz kívánnám tenni: „a semmitőszék által az ország rendes biraiból alakítandó három tagú bírósághoz."