Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-215
215. országos ülés Julius 31. 1870. 215 hogy a kormány épen azoknál fog ellenzékre találni. Nekem tehát e tekintetben semmi félelmem sincsen a virilis szavazat miatt, és csak azért szólalok föl, hogy Erdélyt ne vádolják. Nem szólaltam volna föl, ha a virilis szavazatokat ugy nem tüntették volna fel, mintha esak Erdély megmentésére hozták volna létre. Vele ijesztik az országgyűlést, mint az anya, ki szeretett többi gyermekeit csúfabb gyermekével ijesztgeti, azt mondván nekik, hogy ha roszak lesztek, ti is olyanok lesztek mint amazok. Mi vagyunk a rettenetes példa tehát! ez ellen azonbau tiltakozom, és nem fogadhatom el azon feltevést, hogy ha valamely megyében majd azt fogják mondani, hogy abban több román van mint másutt, azért már ezen megye elveszett volna. Ez ellen — mondom — tiltakozom, és pedig azért, ne hogy azzal vádoltassunk, hogy ez csak a román nemzet kiszorítására ezéloz, mert hogy a virilis szavazat után nem fog Román bejutni a bizottmányba az tény. {Fölkiáltások jobb felől,: Az nem áll íj Hiszen tudjuk vagyoniállásukat, és azért, ha e tekintetben féltékenyek, nem lehet rósz néven venni. Én nem akarom a magyar országgyűlésen azon vádat hagyni, mintha ezen szempontból indult volna ki e törvény hozatalánál. Ennélfogva ezen szempontból, és azért, mert az intelligentia Erdélyben nem a Románoknál van, és mert épen azon urak, kik a virilis szavazat mellett szólnak, hirdették a székely földön a suffrage universellet. Egyenkint megnevezhetném, a kiktől Marosszékben és nálunk is hallottuk s nem Franeziaországban ezen szavakat: egyéni szabadság, egalité, suffrage universelle, ezzel kezdtük a franezia nyelvet tanulni. Mit félnek tehát tőlük most is. A képviselőválasztás Erdélyben ma is provisorium, ma is azzal agitálnak Erdélyben, hogy azért teszszük ezt, mert a románokat ki akarjuk szorítani. Ezért tartottam kötelességemnek felszólalni, mert lehetnek agitátorok otthon, kik azt mondhatják, hogy ezélunk egy nemzet elnyomása. De Kemény István báró ur eljárására van még egy megjegyzésem. 0 ugy szólván egy catalogust olvasott fel, mondta, hogy Makray nincs itt, Szilágyi nincs itt, és Elekes nincs itt. Már minő eljárás ez ? Azt hiszi, hogy azért nincsenek itt, mert nem akarják a virilis szavazatot 1 Én a sziveket és veséket nem vizsgálom, de nem látom helyén ezen ujjal való reámutatást, Többször történt, hogy a túlsó oldalról velünk szavazott valaki, de mi nem állottunk elő, hogy ez igy meg igy. Ez oly eljárás volt,' melyet legkevésbbé sem vártam azon lovagias és gavallér erdélyi képviselőtársainktól, kik mellett mi igen gyenge legények vagyunk. Hogy tehát ígéretemhez képet rövid legyek, csak azt jegyzem még meg, hogy én ugy, mint minden székely, azt tartom, hogy ott, hol candidatio nem volt, hol főispán nem volt. eg3 T szerre ily törvényt behozni természetellenes; mert a szász nemzetnek eddig is demoeratieus institutiői voltak, és ezek fentartattak, míg a románok ki lesznek zárva a megyékből. A szász földön is hol gazdagabbbak a románok és tehetősebbek, hol tehát bejöhetnének a bizottmányba, e törvény szerint szintén ki lesznek zárva. Legyünk méltányosak uraim, és ne adjunk fegyvert nemzetünk elleneinek kezébe. Röviden kijelentem, hogy a 20-ik §-t nem pártolom. Papp Lajos: Nekem sem volt szándékom ez ugy is hosszura nyúlt vitát még inkább nyújtani; minthogy azonban a vita folyama alatt felmerült azon állítás, hogy a virilis jog a Királyhágón túli részekre életkérdés, erkölcsi kötelességemnek tartom szavazatomat, mely ezen állítással ellenkezik, néhány szóval indokolni. Nem fogom e tekintetben Kemény István képviselő ur példáját követni, ki elősorolt három erdélyi ellenzéki képviselőt, s mintegy azt akarja sejtetni, hogy e képviselőtársaink azért vannak távol, mert tán ők is czélszerünek látják a virilis jogot. En nem sorolom elő azon jobb oldali képviselő társainkat, kik jelenleg sincsenek itt, és még kevésbbé imputalom nekik a szándékot, hogy azért vannak távol, mert a virilis jogot nem pártolják. Nekem elég volna ezen § elvetésére, hogy az ellenkezik a democratia elveivel, ellenkezik a szabadsággal, eienkezik az igazsággal, és ellenkezik a morállal. A vitának ily előrehaladt stádiumában ezen állításokat igazolni nem akarom, mert ismételnem kellene mindazt, a mit előttem szólott elvtársaim e tekintetben felhoztak ; és a mit a túlsó oldalról meg nem czáfoltak; annyit azonban kénytelen vagyok megem liteni, ha szintén az ismétlés bűnébe esném is, hogy a virilis jogot azért tartom igazságtalannak, mert az e jogokkal felruházandó egyének összege nem fizeti azon adómennyiséget, a melyet a lakosságnak másik része fizet; de még annak egyharmadát sem. sőt néhol egy tizedét sem. Ha tehát azt mondjuk, hogy, a ki több adót fizet, az több joggal bir, akkor a virilis jog nem igazolható, mert azok összege, kik ezen alapou jogosítottak, együttesen kevesebb adót fizetnek mint a lakosság többi része. Azért tartom továbbá a virilis jogot a morállal ellenkezőnek, mert meg
