Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

]g>2 214- Ofw^gos Mis jtrilus 20 1870. mielőtt ezt tenném, Majthényi képviselő urnák előadására akarok egy észrevételt tenni. Majthényi t. képviselő ur fölhozta azt, hogy a sandvichi szigeteken az ellenségnek levágott fü­lei után számitják az ott lakók szavazati jogát. Én nem tudom, szokásban van-e ez az in­diai törzseknél, de azt tudom, hogy ott a skal­pirozás van szokásban, és a skalpeonok szerint szokták elhatározni, hogy mennyi befolyása van valakinek az állam ügyeire. Ha Magyarország oly primitív állapotban volna, mint azon nemze- j tek: megengedem, ismerve Majthényi képviselő ur I lovagiasságát, hogy zsebe tele volna ily fülekkel, vagy skalpeonokkal; engedje meg azonban, hogy ! kimondjam, miszerint nem hiszem, hogy azok, ' kik ezen törvényjavaslatot védik, a többség ily j képesítésére tekintettel volnának. Azt monda továbbá Simonyi barátom, hogy jobban szeretné, ha a marhák és szamarak censu- j sara állapíttatnék a szavazat, mint a virilis jogra, j Én ugy tudom, hogy Magyarországban a szama- I rak és ökrök nincsenek adó alá vetve, ós így a i kormány alapul nem vehette föl a szamarak és ökrök censusát. (Bal felől fölkiáltások: De van !) i Azt mondja igen tisztelt Szontagh barátom, hogy a törvényjavaslatot védők annyira silány­nak tartják magát a törvényjavaslatot, hogy in-" kább hitte volna azt egy secundarius alispán művé- j nek, mint a kormányénak. Ez egyéni fölfogás, és nézetem szerint, én tiszta meggyőződésből minden J érdek nélkül ezen törvényjavaslatot, legalább ezen j átmeneti időszakra, melyre a megyéket szervez­nünk kell, jónak tartom. De ellenkezőleg engedje meg a t. képviselő ur kijelentenem, hogy azon munkálatot, melyet az ellenzék beadott, nem mondom silánynak, — mert ily praegnans kife- j jezéssel illetni nem akarok oly munkálatot, mely ! ily jeles, tisztelt férfiak közreműködésével ké­szült. — de csakugyan nagyon gyengének tartom. Fölhozták továbbá, hogy a főszámvevőszékre nézve a kormány mily perfidiával járt. el azáltal, hogy mig itt reformál jogfosztással, ott reformált jogosztással, megadva t. i. a főrendeknek a szám­vevőszéki elnökségre a szavazati jogot. Ha igy állna a dolog, a mint fölhozatott, j akkor e megjegyzést én is helyeselném, mert én is elkerülhetetlenül szükségesnek tartom a főren- j diház reformját; de ma, midőn azt még törvény ! nem szabályozza, midőn a főrendiház a törvény- | hozás egyik íőtényezójét képezi, nem lehet per­fidiával vádolni a kormányt, hogy a kérdéses törvény alkotásánál a főrendiházat mint a tör­vényhozásnak az 1848. évi törvények szerint is egyik tényezőjét, mellőzni nem akarta. — Ebben tehát perfidiát nem látok; adjanak be a tisztelt képviselő urak a főrendiház reformjára vonatko­zólag törvényjavaslatot, es én leszek az első, ki hozzájárulok. Tagadták a t. képviselő urak a pénzügymi­niszter urnák azon állítását, hogy az osztályok érdeke a suffrage universelle által nem lenne biz­tosítva. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy erre nézve — ismételten kijelentvén, hogy sérteni nem akarok, — egy példát hozzak föl. Somogy megye 8 képviselőt küld a képviselőházba, (Fölkiáltás : Nyolczat!) mondom tehát, nyolczat küld, és mégis hány ezek közül Somogy megyei? Én is azt tar­tom tehát, hogy a suffrage universelle az osztá­lyok jogos érdekeit veszélyezteti, mig ez ott, hol census van, nincs veszélyeztetve. (Fölkiáltás bal felől: Más a census.) Én részemről, t. ház, nyíltan megvallom, hogy első eszmém az volt, hogy a megyebizott­ságra nézve a szavazati jog cumulativ kettős census által szereztessék meg, de az én nézetem ér­vényesítésére nem lévén kilátásom, azon nézetet kell pártolnom, mely ahhoz legközelebb áll, és a jo­gos érdekek megvédését lehetővé teszi. Egyéb­iránt, mint már fönebb kijelentettem, nen akar­ván a vitát plaidoyer által hosszura terjeszteni, egyszerűen a központi bizottság javaslatát pár­tolom. Várady Gábor: T. képviselőház! A vi­rilis szavazatra nézve főbb vonásokban már az átalános tárgyalásnál elmondtam nézetemet, el­mondták a virilis szavazat ellen érveiket tüzete­sen t. elvbarátaim, ugy az átalános tárgyalás al­kalmával, mint ma és tegnap; én tehát ezekre visszatérni nem akarok. Különben is Pulszky kép­viselőtársam figyelmeztette a házat, különösen a többséget, hogy ily válságos pillanatokban a kor­mánynak tömör többségre van szüksége és ez a t. jobb oldalnál tetszést nyert. Ebből, t. képvise­lőház, mi következik? Az, hogy a jelen pillanat­ban az érvelés, a capaeitatiónak tere önök előtt e tárgynál el van zárva: mert hiszen a kormányt támogatniuk kell önöknek; el kell tehát fogad­niuk ezen törvényjavaslatot, el kell fogadniok e §-t is, ha szintén annak rósz voltáról, veszélyességé­ről meg volnának is győződve : mert — Pulszky képviselő ur szavai szerint—tömörülve kell állniok e kérdésben is a kormány körül. E szempontból fogom föl, t. képviselők, a vita jelen stádiumát, és hogy mégis felszólalok, azt leginkább az okozza, hogy a tegnapi napon ész­revételeket hallottam itt és pedig tekintétyes he­lyekről, melyeket megjegyzés nélkül hagynom nem lehet. A t. cultusminiszter ur azt állította, hogy a kizárólag népképviselet alapján alakult bizott­ság nem fog jól administralni; miután a jó ad­ministratio biztositéka a virilis szavazatban áll:

Next

/
Thumbnails
Contents