Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-214
214. országos ülés Julius 20.1870. 179 kétséget nem szenved — nem jót, hanem roszat eredményeznek. (Helyeslés jobb felől.) Felemlittetett még, t. ház, a szélső bal egyik szónoka által az is, hogy a virilis szavazat által az orsszággyulós az ökörnek, szamárnak és vagyonnak képviseletet akar adni. Az ő szájából ezen nem csodálkozom, miután ő határozottan tagadja, hogy a képviselőválasztási vagy átaláoan a választás és valaszthatási jog censusra alapittassék. A t. képviselő ur azonban figyelemmel lehetett volna a jelen állásra is: mert jelenleg mind a választási, mind a valaszthatási képesség is censusra van alapítva, és igy csak azok birnak szavazási és választathatási képességgel, kik a törvényben meghatározott bizonyos mennyiségű földdel, ökörrel, lóval és szamárral birnak. (Derültség jobb felől.) Ha tehát a tisztelt szónok ur beszédének következtetéséig akar menni, hogy mi következnék abból, azt az illető szónok ur és azok bölcs belátására bizom, kik előadását nevették. (Helyeslés jobbról.)' T. ház! Hogy a virilis szavazat a magyar törvényekben benne volt, erre nézve hivatkozom az 1848-ki sajtótörvényekre is. (Halljuk!) Hiszen ott is azon személyek vannak sajtóbiróságra képesítve, kik bizonyos vagyoni képességgel, 200 frt évi jövedelemmel birnak. Ha a polgárok szabadsága és vagyona fölött 200 frt jövedelemmel biró egyének bíráskodását nem látják önök veszélyesnek: akkor nem látom át, hogy jelen viszonyaink közt, midőn a közigazgatás rendezését tárgyazó törvényeink nincsenek, hogy akkor épen olyan alapon miért ne járulhatna ez ügyek elintézéséhez az, M a legnagyobb adót fizeti? Ha az esküdtszékeknél a 200 frtnyi vagyon, mint az országnak biztosítékot nyújtó képesség állapitatott meg, akkor a kormány csak helyesen cselekedett, mikor a közigazgatásnál még nagyobb censust kivánt megállapítani. Mert ha 200 frt jövedelem biztosítékot nyújt, akkor azon census, mely mellett a virilis szavazók, a megyei bizottságba léphetésre képesittettek, még sokkal nagyobb biztosítékot fog nyújtani az országnak. TJgyhiszem, a két dolog körül, melyekben a biztosíték nyújtása kívántatik, nem lehet könnyen megmondani, hogy melyik a kevésbbé fontos; mert tudjuk, hogy az eskütszékek Magyarországban épen a polgárokkal született véleménynyilvánithatás joga felett bíráskodnak ; pedig az a szabadságnak legpraegnánsabb követelménye, hogy mindenki szabadon szólhasson. Ha tehát a fölött lehet a birtok szerinti képességet a bírónál felállítani: nem látom át, hogy a közigazgatásra nézve, miért ne szolgálhatna a birtok bizonyos jogok alapjául. f Így levén a dolgok, t. ház, én a törvóny| javaslatban letett amaz elvet, — miután az j angol összeállítás módozatait ugy veszem észre, I felállítani nem akarják — kényszerűségből el| fogadom. Elfogadom azonban csak azon módosii fásokkal, melyeket Pulszky képviselőtársam in[ ditványozott: t. i. hogy azok, kik a törvényhatóságokkal anyagi tekintetből szerződésben vagy kötelezettségben állanak, a képviseletben részt ne vehessenek; mert hogy az ily állás micsoda sok ; kellemetlen bonyodalmat idézhetne elő , ezt, 1 azt hiszem, bővebben istápolnom nem kell; elég , ha hivatkozom arra, hogy a vasutak eoneessiói ! mikép szoktak itt ezen házban megadatni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Móricz Pál: T. ház! Midőn az átalános vita alkalmával a tárgyhoz hozzászólottam, azért nem érintettem ezen kérdést, hogy röviden és tárgyilagosan ez alkalommal mondjam el nézeteimet. Mielőtt azonban ezt tenném, az előttem szóló beszédére kívánok néhány megjegyzést tenni. Nem vagyok barátja annak, hogy ha a szónok a hasonlatok tételében magának nagy szabadságot enged. Méltóztassanak megengedni, nagy különbség van a közt, hogy a szónok a tárgyra vagy a személyre vonatkozólag mondja, el hasonlatát: mert ez utóbbi valóságos gorombaság. Hát ott állunk már t. ház, hogy itten specifice egyéneket megnevezve, egymásnak gorombaságokat mondjunk? {Felkiáltások jobbról: Ott! Zúgás.) Lehet egy hasonlat incorrect, ezt elismerem és akkor hibáztatom ; de nagy különbség van a közt, ha tárgyra vagy személyre vonatkozólag mondatik az el. S ha önök követelték, hogy a hasonlat elmondásakor a szónok megrovassék, époly jogosan követelhették volna, hogy a t. elnök ur azt rója meg, ki a hasonlatot specifice egyénre vitte át. (Nagy zúgás jobb felől,) Elmondottam a magam mondanivalóját, tessék beszélni, a mit tetszik. Ha concursust akarnak nyitni, én nem ellenzem, de nem tudom, ki bánja meg. (Helyeslés bal felől. Zúgás jobb felől.) Egyébiránt az előttem szólóval szerencsés vagyok egy osztályban lenni, s igy érveit már onnét ismervén, beszédére, mely mar az atalános vitából kimaradt , egészbben ' válaszolni nem kívánok. Csak azon megjegyzést teszem, hogy a felfogás lehet korlátolt, az igaz, de lehet confusus is, és zavart az, ha a, census és a virilis szavazat közt nem tudunk különbséget tenni. Mert bocsánatot kérek, a censust Európának igen sok országában látjuk, p. o. Francziaországban a júliusi forradalom alkalmával csak az birt szavazati képességgel, a ki 300 frank egyenes adót fizetett. Angolországban csak volt census; most pedig az, a ki családot képez, mind szavazati 0 9*
