Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-214
114. orííásros ülés Julius 20. 1870. 173 %:>::. egy szerves egészet létre hozni, ha a felelősségen fölül emeljük őket, ha bizalmatlanságot támasztunk irántok; hanem akkor, ha minden tekintetben arra szorítjuk őket, hogy semmit se igyekezzenek tenni, semmit, még a magán vagyonosodás küzdterón sem, a mi csak egy pillanatig is összeütközésbe hozhatná őket a közérzülettel, a nép bizalmával. Itt vannak ezen hatalmas tényezők, és ha önök a vagyonosodás, az adórendszer statisztikájára pillantanak, könnyen meggyőződhetnek arról, hogy ezen tényezők vagyonossága sok megyében máris majdnem fölbillenti a magyar társadalom históriai magvának, az úgynevezett birtokos osztálynak egész activ értékét. Es hogyha önök a köz vagyonosodás ezen nagy tényezőit nem akarják beleolvasztani a szerves egészbe, hogy őket a nép bizalmának ellenőrzése alá helyezzék, hanem meghagyják ott, a hol vannak, hogy nem is ismerve a magyar államélet ezéljait, nem is ismerve a nemzet szükségleteit, nem ismervén a nemzet szenvedését, hidegen és részvét nélkül egyedül önös érdekeiket kergettessék a hatalom árnyékába: akkor aligha felelnek meg azon missiónak, melyért már a magyar szabadéivüség Szalay Lászlónk idejében küzdött. És ha meggondolom, hogy azon férfiú, kit most a közoktatási miniszter székében látunk, feledhetlen barátja néhai Szalay Lászlónak, szintén ez eszmék mellett küzdött szellemének egész erejével: akkor csak sajnálhatom, hogy most nem lehetek oly szerencsés sem én, sem ellenzéki társaim, visszatérithetni őt azon eszméihez, melyek neki ezelőtt több évtizeddel annyi babért szereztek. En azt hiszem, uraim, hogy az administrativ teendőkre nézve egy oly bizottság, melyet önök minden qualifieatio, minden morális qualificatio nélkül fele részben ily virilis szavazatból állítanak össze, még alig lesz képes kivált Magyarországon, hol annyi a teendő, megfelelni a várakozásnak A _En részemről megvallom öszintén, nem vallom magaméinak mint tant, úgyszólván egyikét sem azon módozatoknak, melyek itt arra nézve fölhozattak, hogy önök meggyőzessenek arról, hogy czéljaikat sokkal könnyebben elérhetik a népképviseleti rendszer határain belül, elkerülve a viriiis szavazatokat. En részemről nem pártolhatom EötvöíToaro azon nézetét sem, hogy csak háromi féle választási alap lehetséges. Miután Platóra i hivatkozott ő is, kijelentem, hogy platóilag, azaz nem inductive, nem az empyrismusból kifejtve, hanem egyenesen a priori fölállított állambölcsészetre fektetni érvelésemet nem akarom. En az barátja ;dyt>s!és a szélső hal felől.) ele kétségbe vonom, hogy az átalános szavazatjogra azt lehetne mondani, mit az igen t. közoktatási miniszter ur mondott: Az átalános szavazati jog nem egy formula, mely mathematikailag előttünk áll, már az egy nagy postulatum, mely után törekedni a nemzetek meg nem szűnnek. Ez egy nagy föladvány, melyet még eddig meg nem oldottak minden országban ugy, hogy mindenkit meggyőzhetnénk annak ezélszerüsége felől. Ez egy nagy érdek, melyhez a nemzetek legnemesebb érdekei fűződnek. Uraim! az átalános szavazati jog mást jelenthet Angiiában, mást Schveiczben, mást Norvégiában, mást Magyarországban. Most nincs arról szó, hogy mi, az ellenzék, a positiv alkotás terére lépjünk, azután hatalmunkban sem áll önöket tényleges experimentatiókkal meggyőzni; de a hol tényeket, igazságokat állithatunk önök elé, uraim! azt hiszem, önök mégis lesznek oly kegyesek és be fogják vallani esetről esetre, legalább magukban, hogy tévednek. En azt gondolom, hogy az átalános szavazati jognak Magyarországon lehetnek oly föltételei, melyek nem zárván ki az elvet, Magyarországon a nép bizalmának minden teljes nyomás alól fölszabadult nyíivánulhatását helyezhetnék kilátásba, és épen akkor, midőn a bizalom férfiait ültetnék a megyei bizottságokba, gondoskodnának egyszersmind arról, hogy az administratio ellátására a kellő szakerők meglegyenek. En azt gondolom, a magam részéről legalább, hogy a választókat ugy, mint a választhatókat illetőleg községenkinti titkos szavazás mellett nincs szükség semmi különös qualificatióra, hanem ha azon egyre, melyre nézve azon meggyőződésben vagyok, hogy épen oly szükséges a titkos szavazásnál, mint a mennyire szükséges, hogy eszénél legyen, és ne legyen euratela, tutela alatt a választó. Azon egy kellékre van t. i. szűkség a Élkos szavazásnál, hogy legalább irni olvasni tudjon az, ki választójogot gyakorolni óhajt. En ismervén nemzetiségi viszonyainkat, azon szerencsétlen állapotot különösen a románoknál, ruthóneknél, tótoknál sőt a szerbeknél is, miszerint eddigi mostoha kormányaink alatt nem volt alkalmuk gyermekeiket annyira iskoláztatni, hogy a tömeg náluk irni . olvasni megtanuljon : én azon esetre , ha az átalános szavazatjog kivihető volna, megvallom, egy átmeneti kapcsot képeznék, és azt kívánnám, hogy mindazok, a kik személyiségökre nézve eddig az 1 S48-diki törvények értelmében a választójogot gyakorolták, mindazok saját személyökre nézve tartsák meg azt, habár irni, olvasni nem is tudnak; de azok a kik ezentúl fognak bejönni, választókká csak ugy jöhessenek be, hogyha irni, olvasni tudnak. Ez által a választók száma fölszaporittatnék 8—900,000-ról 1.100,000— 1.600,000-re.Es minő lendületet nyerne a népnevelés! A mi pedig magát a bizottmány összeállítását illeti, e tekintetben ugyanazon eszmét osztom, melynek kifejezést adott a bal oldalnak egyik
