Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-213
146 213. országos ülés Julius 19. 1370. rint, akár egészben választassék akár pedig fele részben virilis szavazókból álljon a megyei bizottság, a közt semmi külömbség nem levén, igy még csak látszólag sem tudnák indokolni önök, hogy hát ekkor ezen 20. §-al miért sértik ós ássák alapjában alá a népképviselet azon magasztos elvét , mely ma már a democratianak épugy elutasithatlan követelménye, mint legtöbb biztositéka a politikai szabadságnak. En ezért, t. ház, nem hihetek a képviselő ur ezen állításában, és azt hiszem, annyival inkább jogosan tehetem ezt, mert abból, mi nem rég, csak a napokban történt, hogy t. i. Pulszky képviselő ur egyik napról a másikra jónak látta nézetét e házban megválasztatni a városok kérdésében, (Derültség. Egy hang bal felől: Ez sem igaz? Pulszky Ferencz: Ez igaz: Büszkén mondom! Nagy derültség bal felől) — ugy látszik, hogy a t. képviselő ur maga sem szokta igazaknak tartani állításait. Most következik, t. ház, megvallom, eg) r sokkal mulatságosabb érv, melyet szintén méltóztattak igen számosan az általános vita alkalmával felhozni, a virilis jog mellett : az t. i., hogy ki nagyobb anyagi erővel járul az állam fentartásához. Méltányos, de sőt önök szerint jogos is — volt olyan egyes képviselő, ki ezt is állította, — hogy annak ezen virilis joga által befolyás is biztosittassék a közügyek intézésében. Már pedig, gondolják meg uraim, hogy az ember anyagi erővel az állam fentartásához rendesen kétfélekép szokott járulni: pénzzel és vérrel. Es én — ámbár tudom, hogy az embernek nem nagy becse szokott lenni, főleg ha ágj r u előtt áll — de azt hiszem, és azt gondolom, meg fogják nekem engedni, hogy például az a katona, ki talán 5 ellenséget ölt le vagy szúrt le a hazája elleni háborúban, mindenesetre el fogják ismerni önök, hogy legalább annyi anyagi erővel járul az állam föntartásához, a mennyi annyagi erővel fog járulni például Erdélyben Alsó Fehérmegyének azon bizottsági tagja, ki virilis joggal bir egyedül azért, hogy 5 frtnyi adót fizet s a bizottságban tog ülni. Es valóban, uraim, ha önöknek egyedül az anyagi erő elégséges arra, — ámbár megengedem, hogy itt nagy eonsessio történt a központi előadó részéről, mert hozzáköti, hogy irni és olvasni tudjon" (Derültség. Fölkiáltás bal felől: Intettigentia!) — de ha önöknek ezen erő elégséges arra nézve, hogy valakinek activjog adassék a közügyek intézésére, akkor, t. ház, nem látomját, hogy a nemes gróf, ki a kormány élén áll, mért nem indítványozta azt, mi a sandvichi szigetek ős lakóinál van szokásban, t. i. hogy ott mindenkinek annyi szavazata van a közügyek intézésében, a hány sajátkezüleg levágott ellenség fület föltud mutatni? (Jobb felől: De szép!) ha csak azon ok nem tartotta vissza, hogy már a sandvichi szigeteken fönáll és igy nem lett volna olyan az egész föld kerekségén magában álló intézmény, mint a mi kedves delegátiónk; (Zaj jobb felől) különben lehetetlen föltenni a miniszter úrról, hogy nem csinált volna pártjából ily füles pártot. (Nevetés bal felől. Hangos fölkiáltások jobb felől: Ez nem 'parlamentbe, ez korcsmába való. Rendre kell utasítani! Tartós zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék hangosabban szólani, hogy megérthessem szavait. Majthényi Dezső: Azt nem teszem föl, (Fölhiáltás jobb felől: Mit nem tesz föl f) mert azt nem teszem föl, hogy arra is rá nem lehetett volna venni; sokkal jobb véleménynyel vagyok a kormánypártnak erős pártfegyelméről, semhogy azt föltehetnóm. Ilyenek t. ház, azok az érvek vagy ezekhez hasonlók voltak, melyeket önök, (Fölkiáltás jobb felől: De hát mik azok az „ilyenek V) ott a túlsó oldalon fölhoztak a virilis jog mellett, a virilis szavazat ellen ; (Nevetés jobb felől. FölMáltások: Hát ellene is?) a népképviselet ellen, azon ige ellen t. ház, melyen önök is, mint én is bevallom, hogy mint kőszálon nyugszik az alkotmányos szabadságban vetett egész hitünk temploma. (Zaj jobb felől.) Igaz urak! hogy ezen igét nem elég csak tudni, ezt önök is tudják, és sokan önök közül írtak is ezen értelemben ; de hogy az üdvözítsen, hinni is kell azt, a mit nem tudnak önök. Én azonban önök daczára sem esem kétségbe a nemzet sorsa fölött; (Nevetés jobb felől. Zaj bal felől) mert azon nemzetről, mely ezen szivébe vésett igét 1848-ban vérével pecsételte meg, azon nemzetről, mely alig pár héttel ez előtt szive mélyében gyászt öltve temette el ezen igék hős védője Batthyány Lajos hamvait, nem lehet, hogy utóvégre is ne üdvözüljön és valóban szabaddá ne legyen? (Zaj jobb felől. Fölkiáltások bal felől: Igenis ugy van! Tartós zaj.) Különben nem fogom még soká igénybe venni az önök figyelmét, csak egyet akarok még felemlíteni és ezt jegyezzék meg. (Ralijuk!) A ki az istenségbe vetett hitét tagadni meri, (Hü! Hű! Nevetés jobb felől. Zaj bal felől) azt istentagadónak szokták az emberek nevezni, és épen igy az is, ki egy nemzet millióinak hitét lábbal tapodja, az nem lehet más, mint nemzettagadó. (Nevetési zaj jobb felől.) Ajánlom módositványomat a túlsó oldal figyelmébe. (Nevetés jobb felől.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a módositványt.) Módositvány a köztörvényhatóságok
