Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

213. országos ülés Julius 19. 1870. 1 gg „Tekintettel arra, hogy Magyarország érdeke a béke föntartását, s igy a jelen komoly körülmények között a teljes semlegesség megőrzését kívánja; tekintettel arra, hogy ez iránt a fegyveres semlegesség megállapítása, mely az ország anyagi erejét kimeríti, s minden oldalon c?ak ellenséget szerez, bizonyítékot nem nyújthat, s azon meggyőződéstől vezettetve, hogy a kormánynak sem a franczia kormány iránt netalán táplált rokonszenvnél; sem a németországi politikára gyakorolható befolyás visszaszerzésének vágyánál fogva semmi olyat tennie, és semmi olyanba beleegyeznie nem szabad, a mi által az ország, mint a német nemzet ellensége tűnhetnék föl, és háborúba kevertetnék; azon meggyőződéstől vezettetve végre, hogy hazafiúi bűn lenne minden oly lépés, mely saját hibánk által idézné elő azon helyzetet, a melyben többé a háborút kikerülni nem lehet, teljes tisztelettel kérdem a minisztériumot: 1-ször. Minő lépéseket tett eddig oly czélből, hogy Magyarország az előadott szempontok ellenére háborúba ne kevertessék, s hogy biztathatia-e magát azzal, hogy lépései a kívánt eredményre vezetnek ? 2-szor. Szándékozik-e egész erélylyel, s ha kell, az országgyűlés szavának is a mérlegbe vetésével továbbra is megtenni mindazt, a mi szükséges arra, hogy Magyarország teljesen semleges ma radhasson. Kérem ezen interpellatiót a minisztériummal közöltetni." Elnök : Közöltetni fog a minisztériummal. Egyéb rendkívüli előadásom nem lévén, következik a napirenden levő tárgy. Tegnap méltóztattak a 3. §-t befejezni, most következik a 4-ik, azonban még a mentelmi bizottságnak van egy jelentése. Hoffmann Pál mentelmi bizottsági előadó (olvassa a képviselőház mentelmi bizottságának jelentését Miletics Svetozár mint a „Zastava" szerkesztőjének ugyanazon lap 133. számában közlött cziklc miatt a közvádló által kért perbefoghatása iránt ; mely szerint a mentelmi bizottság véleménye oda járul, hogy a kért engedély a ház által megadassék.J Elnök: Ki fog nyomatni és annak idején a ház tagjai közt ki fog osztatni. Most következik a napirenden álld törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Széll Kálmán Jegyző (olvassa a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 4. %-át.) Perczel Béla a központi bizottság előadója : A központi bizottságnak csak azon megjegyzése van, hogy az első sorban sajtóhiba lévén, e szó előtt: „önkormányzat„ e szdcska „az* beszúrandó. Elnök: Elfogadja a ház a 4 §-t? (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Széll Kálmán jegyző (olvassa az 5 §-í.) Perczel Béla előadó: A 7-ik §. megengedi, miszerint a szabályrendeletek ellen az érdeklettek a szabályrendeletek kihirdetésétől számítandó 30 nap alatt a minisztériumhoz íolebbezhetnek; azonban, hogy ha törvényhatóságoknak megengedtetnék az, miszerint a szabályrendeleteket azonnal a kihirdetés után foganatosíthatnák, akkor a fölebbezés, mely a 7. §-ban az egyeseknek biztosítva van, illusoriussá válne'k; ennélfogva szükségeseknek tartotta a központi bizottság az eredeti szöveget aként módositani, miszerint a szabályrendeletek a törvényhatóságok által kihirdetésöktől számítandó 30 nap után hajtassanak végre. Elnök: Elfogadja a ház az 5. §-t. (Fölkiáltások: Szavazzunk!) A kik elfogadják méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 6. §-t.) Perczel Béla előadó: A központi bizotságnak e §-ra nincs észrevétele. Elnök: Kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik) A többség elfogadja Széll Kálmán jegyző! olvassa a 7. §-t Perczel Béla előadó: Nincs észrevétel. Elnök. Előadónak nincs észrevétele; mél. tóztatnak elfogadni ? (A kik elfogadják méltóztassanak fölkelni. (Több felől zaj. Fölkiáltások: A kik nem fogadják el, azok keljenek föl!) Kérem midőn nem principialis kérdések vitattatnak, ne méltóztassanak mindig szavazást kívánni. A többség a 7 §-t elfogadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 8. %-t. Perczel Béla előadó: Az 1868-ki polgári perrendtartás 16. §-a szerint az árvagyámhatóságot a jelenlegi törvényszékek gyakorolják, e hatóságot a törvény jövőre a törvényhatóságokra kívánja átruházni ; azonban ezen ügy fontosságánál fogva szükségesnek tartotta a központi bizottság, miszerint a törvényhatóságoknak ezen functiója részleteztessék; szükségesnek tartotta a részletezést annál fogva is, hogy semmi kétség se maradjon fon az iránt, miszerint a gyámhatóság a törvényhatóságokra jövőre csak administrationalis tekintetben háramolhatik, és hogy a birói teendők mint gyámok és gondnokok elmarasztalása, vagy az árvák hagyatékának tárgyalása jövőre is a törvényszékek teendői közé tartozzék. Ennél fogva tartotta szükségesnek az eredeti szöveg helyett inkább egész átalánosságban a törvényja-