Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-212
212. országos ülés Julius 18. 1870. 121 e már most, hogy jött ez a mi törvényünkbe. Azt mondja ugyanezen törvény 13. §-a: Vorstand a községekben, vorstand a városokban, vorstand a megyékben, csak azon különbséggel, hogy ezen vorstand nálunk a községben birónak, a városban polgármesternek, a megyében alispánnak neveltetik. Azt mondja, hogy ezen vorstand eljárásáért a községnek, csak a községi önállő hatáskörben tartozik felelősséggel ; vonatkozva azonban, az átruházott hatósági körre, a kormány az egyedül, mely feleletre vonhatja. Én azt gondolom, hogy nem rágalom, ha azt mondom, hogy innen van véve fölény ege e törvényjavaslatnak, és hogy igen sokat merítettek innen a szervező urak, — be kár! hogy az angol vagy svrajczi intézményekből semmit. Azt az idézett német törvény és magyar törvényjavaslat is mondja, hogy hiszen azon városok, községek, melyek elegendő vagyonnal, képességgel birnak, törvényhatóságokká is lehetnek, de épen ugy, mint a német törvényben ezen törvényjavaslatban is az áll, hogy ezek, addig, mig az érintett tökélyt elérik, gyámság alatt maradnak, és kinek a gyámsága alatt ? Ott a Bezirks-, Gau és Kreis vertretung itt nálunk többé nem a nemesek, hanem már most a dúsgazdagok vármegyéjének gyámsága alatt. Es mi módon szervezik majd eme kis községeket itt, talán azon elv szerint, a mint az 1848-ki törvények és a nemzetnek szelleme és jelleme parancsolja? Nem, hanem a magyar törvényjavaslat ugy mint a német törvény „interessen-gruppe !£-kat állit fel. Első a nagy birtok, 2-ik az ipar és kereskedelem terén a legnagyobb adót fizetőké, 3-ik a többi városoké és mezővárosoké, 4-ik a községeké. E törvényjavaslat nem megy ugyan annyira részletekbe, hanem azt mondja, az interessen — gruppekat legjobb lesz, vágjuk ketté. Fele lesz a legtöbb adót fizetőké, fele pedig a többi canaille-é. Azok, t. i. a németek a józan észt, az igazságot mé^ is respectalták annyira, hogy azt mondják, miként a legnagyobb birtokosok, a legtöbb adótfizetők válaszszák meg a maguk képviselő tagjait, ugy a többi osztályok is a magukét, és csak azon esetben ismerték el helyességét annak, hogy szabad legyen a választás, ha ezen orsztályok valahol elő nem fordulnának. E szerint tehát e törvény valódi jogot kinek adott? Az előrehaladt civilizált osztálvnak ? Nem, kan ein azoknak, kik minden államnak a zömét tes zik, t. i. a legszegényebb résznek. Mennyivel fentebb áll e nyomorult fogalmaknál az, hogy az 1848-ki magyar törvényhozás jogot, az egész nemzet egyetemének ád. Én ezekkel, ugy hiszem, kimutattam, miként jöttünk ily zavarba, melyben vagyunk, mi szerint várat KBPV. H. NAPLÓ. 18f| X. akarunk építeni, mely megőrizzen bennünket a muszka vagy franczia ellen, és építjük e várat a levegőben, melyen hiányzik az alap; a nép. az intelhgeutia, az ipar és kereskedelem, és mindazon érdekek, melyek nemzetet civilizálttá, nagygyá, erőssé egyedül tehetnek. Midőn ez így van, a kérdés az, miért akarják önök egy törvénybe foglalni a városokat a megyékkel? En azt gondolom, a megyéket azért akarják igy szervezni, hogy aztán alkalmas tyrannusaivá legyenek a községeknek. Mik a községek nálunk? Azon testületek, melyek alig szabadultak ki a földesúri hatalom zsarnoksága alul. Most ezeket a megyék zsarnoksága alá akarják önök helyezni; de hogy a megyék valósággal zsarnokok legyenek, először olyanokká preparálják a megyéket a virilis szavazatok s a jogok legnagyobb részének nem a legbecsületesebb és bizalomra méltóbb, hanem a legdúsabb néposztály kezébe adása által. A városokat most miért akarják ezen ekkép praepáralt megyék mintájára alkotni? azért, hogy azok ki vetkeztessenek azon alakból, azon lényegből, mely lényeget már birják az 1848: XXIII-ik törvényczikkben. Ez eljárás, ha nevén nem nevezzük is azt, olyan, miszerint azt hiszem, hogy semmi gondolkozó ember, legkevésbbe' pedig fog pártoltatni azok által, kik e hazának jövőjére gondolnak. Én a többi részletekbe, mik a városokra vonatkozólag az előttem szólottak által már elmondattak, bebocsátkozni nem akarván, kijelentem ezennel, hogy én igen helytelen, de tán többet kellene mondanom, hamis eljárásnak tartom azt, hogy most egyszerre, mint , deus ex machina előállanak Pest és Buda városának egy külön törvény általi szervezésével. Némelyek azt hiszik talán, hogy ez által azok külön jogokkal fognak felruháztatni, de én félek, hogy a jogok itt összébb fognak szoríttatni, azoknál melyek más városokra e törvény által ruháztatnak. Igenis azok közé tartozom, kik a fővárosra nagy súlyt fektetnek, és én valóban megrótam e törvényjavaslatot azért is, hogy akkor, midőn községekről, városokról, megyékről rendelkezik, nem volt tekintettel a fővárosra. De ezért nem szükséges külön törvény : mert ennek a fővárosnak jogos, alkotmányos, Önkormányzati municipiuumak kell lenni, ugy mint a többinek; sőt, épen nuert főváros, még annál valamivel többuek is. Mit akarnak most a t. urak, kik e rögtönzött módositványt még a városok képviselői közül is pártolják? Azt talán, hogy midőn már eléggé gyűlöletessé tették a törvényhozás eljárását az által, hogy néhány ezer embert állítottak szembe egy 16 milliónyi egész nemzettel jog tekintetében, és azt a néhány embert gyűlöletessé tették a nemzet előtt, most Pest városát tegyék gyűlöletessé 16