Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos Dlés Julius 18.1870. volt idegen nemzetiségeket, idegen népeket az országba bevenni, hanem azért hatalmát nem használta arra soha, hogy azoknak szokásait, törvényeit tökéletesen megsemmisítse, és a magyar fajéval egybeolvaszsza. Én t. ház! nem tudom, megvallom, hogy én inkább a törvénykezési téren szereztem magamnak nagyobb tanulmányo­kat, s igy nem tudom, — hogy állambölesesség-e az, midőn valamely országban külömböző nép­fajok, külömböző intézmények, külömböző tör­vényhozás létezett, egyszerre szakítani a multak politikájával, és egyszerre egy egységes törvény­hozást létesíteni? Én, mint mondám, nem tettem oly mély tanulmányokat a politikai téren, s azért inkább a tekintélyek előtt hajlom meg, és azt gondolom, hogy azon férfiak, kik az 1848­diki törvényeket alkották, nekünk elég tekin­télyül szolgálhatnak : mert ha valamikor volt korszak Magyarországban egy bátor, nagyszerű törvényhozásra, melyet valaki szükségesnek tart, akkor volt az 1848-diki időszak az, midőn azon tör­vényhozás a multakkal valóban szakított a nélkül hogy egy törvényt alkalmazott volna mind a me­gyékre, mind a városokra, és mindazon helyek­re, melyek külön szervezettel birtak. De mit látunk az 1848-diki törvényekben 1 Azt, hogy a XVI. és XVII. t. ez. szorosan a me­gyékre vonatkozik ós abban nem az mondatik, hogy majdan, midőn a megyék rendeztetni fog­nak, hogy a többi is igy fog rendeztetni; hanem különösen ki van mondva: „a megyei szerkezet külön törvénynyel fog szerveztetni." A 20. §. a sz. kir. városokról szól. Itt is a törvény azt mondja : „addig, mig a törvény a sz. k. városokról részletesen intézkedik." Itt van a XXVII. t. ez. a Jász-Kun kerületekről, abban is az mondatik, hogy mig a törvény a Jász­Kun kerületek beíszervezetéről intézkedik. Ott van a XXXVI. t. ez. a hajdúkerületről, a mely szintén azt mondja ki, hogy: mig a törvény a hajdúkerület beszervezéséről részletesen intéz­kedik.;' Én, mondom, nem birván oly mély politi­kai bölcsességgel, az 1848. törvényhozás példáját tartom szem előtt és azt tartottam volna czél­szerünek, hogy ezen példát követve, mindezekről külön törvény alkottatott volna ; mert bizonyo­san vannak mindegyikben oly külön dolgok, melyeket figyelembe kellett volna venni: de még inkább restellem azt, hogy ezen törvényhozás­ban egy hős nemzetnek ezer éven tul tartó in­tézményeit megsemmisítik t. i. a székely széke­ket. A székelyföld mindig külön intézményekkel, külön sajátságokkal bírt, melyeket a törvény­hozás nem tartott tanácsosnak megsemmisíteni, nehogy ezen vitéz nemzet elidegenesittessék; ezt nem tartotta tanácsosnak ignorálni, és nem igyekezett azokat a magyar megyékkel egyfor­mán szervezni. A kir. városokra nézve különös gondot fordított Magyarország törvényhozása századokon át, ismételve alkottattak törvények, és mindezen törvények soha sem szóltak ugy, hogy valami jog a kir. városoktól elvétetett volna, hanem mindig a maguk jogaikban és sza­badalmaiban megerősíttettek. Igaz, hogy eredetileg a kir. városoknak jo­gai kir. adományból származtak, de később, mindazon törvények, melyek hozattak, ezen jogokat megerősítették. Xem akarok azon kér­désbe bocsátkozni: vajon a törvényhozás jogo­sítva van-e oly jogokat, melyekkel valaha vala­mely néposztály vagy város bírt, és a törvény által fel volt ruházva, jogosítva van-e ezen jo­gokat megsemmisíteni ? mert én hajlandóbb va­gyok oly magyarázatot adni, hogy a törvény­hozásnak joga mindenre kiterjed; de engedje meg a t. ház, én mindig veszélyesnek tartom azt, midőn a törvényhozás a helyett, hogy jo­gokat kiterjesztene a helyett, hogy a szabadsá­got biztosítaná, a jogokat nyirbálja, elkobozza. Én t. ház, a városoknak jogait oly szen­teknek tartom, sokkal szentebbeknek, mint akár­milyen magános jogait, melyekbe a törvényho­zás is beleavatkozhatnék; de én nem tartom az időt alkalmasnak arra, hogy most szüntettessenek meg azon jogok, hogy most lépjen fel a tör­vényhozás, mintegy a törvényhozási forradalom egy reactionarius forradalom terére. Mit mondanának önök, ha a törvényhozás kebelében valakinek eszébe jutna, egy törvényja­vaslatot terjeszteni a ház elé pl. hogy a nemes­ség eltöröltetik, hogy minden nemesi, bárói, grófi, herczegi czimer eltöröltetik 1 mit monda­nának, ha valaki törvényjavaslatot terjesztene elő, a mely azt kívánná, hogy mindazon jószá-* gok, melyek tiszta adományból származtak, vé­tessenek vissza, kivált ha még azon esetek f'ön­forognak, hogy oly czimen adatott az illetőknek, a mely magyar emberre nézve nem volna ha­zafiság, hanem a haza ellen elkövetett bün. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Mit mondanának önök ? Nem mondanák-e azt, hogy az indítványozó azt akarja, hogy a törvényhozás a forradalom terére lépjen ? És uraim, midőn önök ezt mondják, nem mond­hatjuk-e mi viszont, midőn ezen országgyűlés folyama alatt azon túlsó oldalon is a magyar nemzet azon ősi jogát, hogy biráit maga válasz­sza — elkobozták, és most folytatólag elkoboz­zák azon jogát, hogy tisztviselőit választhassa, akkor nem lépnek másra, mint a forradalom te­rére. Figyelmeztetem önöket, hogy az ország­ban ez oly közelégületlenségi nyilatkozatot, oly közelégületlenségi magaviseletet idézhet elő a,

Next

/
Thumbnails
Contents