Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

Bfés Julius 1.1870. 5g 198. országos I Midőn én is szót emelek a jelen kérdés tárgyalásánál, teszem ezt leginkább azért, mert ha valahol, ugy itt a helye, hogy minél többen tiltakozzunk ezen javaslatnak törvénynyé való emelése ellen, mely ha életbe lép, előbb vagy utóbb, de minden esetre a közszabadság elnyomására fog szolgálni Magyarországon. Ha politikailag az európai államokkal szemben oly önállók és függetlenek volnánk is, mint a minők most nem vagyunk : én még akkor sem, és azzal sem volnék megelégedve, ha nem volna meg a helyes polgári és egyéni szabadság benn az országban. A polgári és egyéni szabadságot pedig egyedül a megyei és községi helyes institntiók biztosithatják, a minőket az előttünk fekvő törvényjavaslatban föl nem találhatunk. De ha az ország helyes politikai függetlensége mellett is követelném a megyei önkormányzat épségben tartását: elkerülhetetlennek tartom azt most; sőt az önkormányzat ilynemű megcsonkításában, mint a minőt e törvényjavaslat czéloz, nemzetünk jövőjének veszélyeztetését látom; most, midőn az ország politikai önállósága semmivel sincs biztosítva; most, midőn a hatalom, a hadsereg idegen országban, idegen miniszterek kezében van, könnyelműségnek tartanám kivenni a nemzet kezéből azon egyetlen védelmi eszközt, (Ohó! jobb felől. Élénk helyeslés bal felől) melyet eddig a kiegyezkedés elől meg tudtunk menteni, mig a jöhető megtámadások ellenében biztosabb eszközökkel nem rendelkezünk. Viszonyaink között csekély önállóságunk biztosítására a jelenben, és a nemzetet megillető függetlenség kivivására a jövőben csak egy nyújthat még reményt: a megyei önkormányzat föntartása. Sajnos, hogy látnunk kell a mai nemzedéket — tékozló fiúként — elprédálni az őseink által hiven megőrzött és reánk hagyott jogokat. (Ohó! jobb felől. Ugy van! bal felől.) Mi századokon át védbástyája volt a közszabadságnak, lerontják önök a túlsó oldalon, mielőtt még a szabadságról biztosítva lennénk. Vagy ugy gondolkoznak a kormánypárton, hogy a múlt századok alatt kellett a megyei önkormányzat, hogy politikai függetlenségünket, mely mindig fenyegetve volt, megőrizhessük; de most nem kell: mert nincs politikai függetlenségünk sem ; feladtuk 1867-ben önmagunk, s miután nincs: nem is lehet az fenyegetve ? (Zajos derültség és taps bal felől.) Valóban, mélyen elszomorító helyzet. Volt egy erős várunk: Magyarország függetlensége, önállósága. 1867-ben a kárhozatos kiegyezkedés által feladtuk e várat, most átadják a várban lévő egyes erődök kulcsait is. Ez erődök a megyék. A tavalyi bírósági tőrvények által megcsonkították önök a túlsó oldalon a megyéket; a ház asztalán fekvő javaslattal megölik azokat. Azért inkább helyesebb lenne, ha a javaslatnak czime nem az volna hogy: „javaslat a megyék rendezéséről," hanem az volna, hogy: javaslat a megyék eltörléséről." így a czim tökéletesen megfelelne e javaslat tartalmának. (Ugy van ! bal felől.) A nemzet jogainak megcsonkítása, a szabadságellenes törekvések, melyek a kormányt a delegatiók és közös miniszterek megteremtése óta mindenben vezérlik, a törvényjavaslatban veres fonalként húzódnak végig. (Fölkiáltások a szélső hal felől: Feketesárga!) Mert hol ott a szabadság : a hol a megye fölött a korlátlan hatalmat főispán gyakorolja, egy főispán, ki meghunyászkodó szolgája, kreatúrája a kormánynak 1 hol ott a szabadság: hol a közgyűlés fele részben a legtöbb adófizetőkből áll? legyenek azok bár a legreactionariusabb, legnépszerütlenebb emberek is; hol ott a szabadság: hol az alkotmányosság egyik legszebb gyöngye: a szólás szabadság meg van semmisítve ? miután szóba sem lehet hozni oly tárgyat, mely előre bejelentve nem volt. Az ily megyegyülés csak komédiája az alkotmányos szabadságnak; és soha sem szolgálhat az önkormányzat biztosítására. Az 1848-ki törvények oda utasítják a minisztériumot, hogy „a megyei szerkezetnek, Magyarhon és kapcsolt részei alkotmányossági védbástyáinak, a közszabadsággal öszhangzásba hozatala tekintetéből, a megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről törvényjavaslatot terjeszszen elő." A népképviselet alapján lesz-e most a megye összeállítva, midőn a bizottmányi tagok fele részét oly emberek képezik, kiket nem a nép választott oda és kik, meglehet, épen e nép ellenére foglalnak ott helyet? Egyes embereket jogokkal felruházni csak azért, mert őket a véletlen szerencse nagy vagyonnal, sok pénzzel áldotta meg : ellenkezik az egyenlőséggel, mit mai napság alkotmányos, szabad országban megsérteni nem szabad, nem lehet. De nemcsak hogy az egyenlőség elvét verjük arczul, midőn a vagyont előjogokkal ruházzuk fel; hanem meglehet, hogy a jövő eshetőségeinél alapot rakunk most egy véres polgárháborúra. A helyett, hogy a haza polgársága között az egyenlőséget, az összetartást elősegitenők : uj válaszfalakat emelünk, uj osztályokat teremtünk, és igy az egymás iránti gyűlölség és viszálkodás magvát szórjuk el. A javaslat nemcsak a közszabadság sirját