Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-195
18 195. országos ülés június 27. 1870. vényhatóságokra vonatkozó törvényjavaslat tár- I gyalásának elhalasztása végett báró Simonyi Lajos t. képviselőtársam indítványt tett; szintén Tisza Kálmán t. képviselőtársam is határozati javaslatot nyújtott be e tárgyban. Bátor leszek én is, habár némileg eltérőleg, szintén egy határozati javaslatot tenni le e tárgyban a ház asztalára. Rövid leszek indokolásomban, nehogy azzal vádoltathassam, hogy hosszura nyúló szónoklattal időt akarok nyerni arra, hogy a közvélemény nyilvánulhasson, mert nem számithatom magamat azok közé, a kik azért akarják e törvényjavaslat tárgyalását őszig elhalasztani, hogy idő engedtessék a közvélemény tájékozásának. Elismerem, hogy az nagy fontoságu és az állam életére nagy befolyást gyakorló intézmény és épazért elvárható volt, hogy minden képviselő azt behatólag tanulmányozza; de hogy a közvélemény nyilatkozatából vegyünk magunknak tájékozást akkor, midőn már majdnem két hó óta kiosztatott, s midőn már az a sajtó utján eléggé megvitattatott ezen törvényjavaslat; továbbá akkor midőn két hó óta minden polgár- i nak elég ideje volt e fölött nyilatkozni: e nézetben, megbocsásson a t. ellenzék. — kik közé magamat sorozni szerencsém van, — nem osztozhatom.. (Zaj, nevetés a baloldalon, fölkiáltás a jobbon : Halljuk!) Nem osztozhatom e nézetben t. ház, azért sem, mert szerény nézetem szerint akkor a képviselő nevét csak mint elnevezést használhatnók ós nem az országnak a népnek valódi képviselői volnánk itt. Nagyon különösnek tetszenék nekem az, ha valahányszor egy törvényjavaslat felelős kormányunk által a ház asztalára letétetik, mi ne merjünk e tárgyhoz hozzá szólni, mig a közvélemény felette nem nyilatkozott. Miért vagyunk mi akkor itt ? En a közvéleménynek nagy tisztelője vagyok, magam is szeretem azt, hogy a közvéleményt figyelembe vegyük; de arra — azt hiszem — volt idő elég, és nem szeretnék utat egyengetni arra, mint Francziaországban, hogy a nép hátunk mögött kérdeztessék meg. Azt hiszem, hogy ezt hazánk érdekeit szivén hordó képviselő nem is akarhatja. (Madarász József közbeszól : De igen is!) Három évről három évre szól megbízatásunk; ha ez lejár : uj választásnak van helye. Azt hiszem, törvényeink elég tág tért nyitnak a nép nyilatkozására : vajon helyesli-e a kormány és az azt támogató többség eddigi eljárását, vagy sem % Ha azon párt az uj választásnál is többségben marad, akkor azon pártnak tettei a közvélemény helyeslésével találkoznak; {Helyeslés jobb felől), ha nem marad többségben : azon ' esetben azon pártból fog a kormány kineveztetni, a mely többségben lesz, azaz, a mely a közvéleményt képviseli. Ez szerintem a helyes eljárás a felelős kormányrendszer mellett és alkotmányos államban. (Zaj. Fölkiáltások : Nem a tárgyhoz tartozik!) Elnök : Kérem a t. képviselő urat, a házszabályok föntartása nekem szoros kötelességem, és ez alól senkit sem menthetek föl : méltóztassék tehát csak indítványa előadására szorítkozni. Elekes György : T. ház! Ha most nézeteimet egész terjedelmökben elő|nem adhatom, bátor leszek azokat máskor kifejteni és most határozati javaslatomnak részletes indokolásába bocsátkozom. (Derültség.) Határozati javaslatom ez : „Mondja ki a ház, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat elhalasztatik, addig, mig az 1868. XLIII. t. ez. 10. §-ának értelme szerint a király föld kihallgatva s erre nézve törvényjavaslat beterjesztve nincs. A belügyminiszter utasittatik ezt haladéktalanul elintézni s a törvényjavaslatot mihamarább a háznak beterjeszteni." T. ház! Hogy miért adom be ezen határozati javaslatot, következőleg indokolom. Azt gondolom t. ház, hogy midőn az országra nézve egy ily fontos törvényt hozunk, a mely belszervezetét egészen újjá alakítja : nem lehet szándéka a törvényhozásnak, hogy az országnak egy parányi részét kiváltságolja. Én azt hiszem, hogy midőn az 1868. XLIII. t. ez. 10. §-át a ház megszavazta : azon Íriszemben tette azt, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése előtt a Királyföld is kihallgatva lesz, mert ha hitte volna azt, hogy a Királyföld nem lesz kihallgatva, és az ebből a törvényjavaslatból kimarad, vagy ha hitte volna azt, hogy ezért a Királyföld külön kiváltságokra hiszi magát jogosítottnak, ezt bizonyosan meg nem szavazza. Tudja-e a t. ház, mily nagy kellemetlenségeknek teszszük ki magunkat, ha a Királyföld a törvényjavaslatban érintetlenül marad ! Nem akarom említeni a városokat, nem akarom említeni a székely székeket, melyeknek szintén kiváltságaik voltak, s a melyektől elveszszük a kiváltságokat . mig a Királyföldet érintetlenül hagyjuk ; hanem érintem azon veszélyt, mely az universitas megtartásából majdan előállani fog: ugyanis Erdély országban 1848. előtt századok óta igen sok kellemetlenségre adott okot a Királyföldnek azon határozott követelése, hogy az universitas jogosítva van törvényeket saját területére alkotni. (Zaj.)
