Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
202. országos ülés Julius 6. 1870. 207 már nem egyes kiváltságos osztályokat képviselvén, hanem területők összes lakosságát. Hitem szerint e védbástyák nemcsak nem szükségtelenek, sőt szükségesebbek mostani közjogunk sokat hányatott helyzetében, mint valaha. De mindezek mások által már bővebben kifejtettek ; azért átmegyek e törvényjavaslat más fogyatkozásaira. A törvényjavaslat, mint egyik képviselő és elvtársam kifejezte , egészen figyelem nélkül hagyja a helyes közigazgatásnak minden lényeges föltételét. Ezek közt például a törvényhatósági szaggatott testületek ezélszerü körvonalozását, a törvényhatósági területek és a népesség arányosítását stb, s oly annyira nélkülöz minden számítást és minden combinatiót, hogy mint ezt a t. háznak számtanilag lesz szerencsém előterjeszteni, e törvényjavaslat szerint nem kevesebb mint 60 törvényhatóság még csak meg sem alakulhat. Ellenkezik e törvényjavaslat elvileg önmagával ; mert a midőn egy részről egészen mellőzi, sőt lerontja a történeti alapot; más részről, a részletekben, egyedül korhadt privilégiumok alapján, eltekintve a változott viszonyoktól, eltekintve a jelen és jövő követelményeitől, e törvényjavaslat mondom igen számos egyes kisebb községet törvényhatósági előjoggal ruház föl, melyek, mint emlitém meg sem alakulhatnak; ellenben ezeknél minden tekintetben, mind terület, mind fekvés, mind értelmiség, mind ipar és kereskedés tekintetében sokkal elébb álló oly községeket, melyek népességre és területre nézve is némely egész törvényhatóságoknál nagyobbak, nevezetesen pedig magyar városainkat — az úgynevezett rendezett tanácsú vasokat — háttérbe szorítja. Azt monda a tisztelt belügyminiszter ur beszédében, hogy ezeknek szép hatáskört ád a törvényjavaslat. Szép hatáskört, mert ezek a 12. §. szerint a megyék központi költségeihez is kötelesek járulni s egyszersmind kötelezvék, hogy a közigazgatás ellátására magukat a szükséges tisztviselőkkel, külön árvaszékkel, orvossal mérnökkel ellássák, miért is azon költség, melylyel a megyei kiadásokhoz járulnak, rájuk nézve teljesen improductiv kiadás. De már beváltom igéretemet, és kimutatom, hogy körülbelől 60, azon törvényhatóságok közül, melyek e törvényjavaslat szerint szerveztetni terveztetnek, ennek értelmében meg sem alakulhatna. A bizottsági tagok szavát a javaslat szerint a törvényhatóságok lakosainak száma szabályozza ; vármegyében, székekben, kerületekben, vidékekben minden 50, törvényhatósággal felruházott városban minden 250 lakos után egy bizottsági tag számíttatik. A bizottság tagjainak összes száma városokban 48-nál kisebb, 400-nál több, más törvényhatóságnál 120-nál kevesebb, és 600-nál több sehol sem lehet. Már most városokban, 48-nál kevesebb nem lehet a bizottsági tagok száma. Egy tagot számit a 250 lélek után, tehát a legkevesebb, a mi fölvehető, 48 szorozva 250-el, teszen 12 ezerét; tehát mindazon városok, melyek 12,000-nél kisebb számú lakossággal birnak, ezen törvényjavaslat értelmében meg nem alakulhatnak Ennek következtében mint törvényhatóságok meg | nem alakulhatnak Euszt, mely nem adhat töb| bet, mint öt bizottsági tagot, Libetbánya csak i 7-et, Zólyom csak 8-at, Kismarton 9-et, BakaI bánya, Szentgyörgy, Kis-Szeben 12,Korpona 15, j Késmárk, Trencsén 16, Bazin, Újbánya 17, Mo1 dor 20, Bártfa 22, Zilah, Szakolcza 22, Felső! Bánya 24-et Lőcse, Kőszeg, Körmöcz, Nagybánya, Esztergám, Nagyszombat, Eperjes, Breznóbánya, Beszterczebánya — mindezek nem adhatják a kellő számot. Azért hoztam föl mindezen neveket, hogy kimutassam, miszerint ennek következtében mindezen városok képviselői, kik ezen törvényjavaslat mellett szavaznak, a maguk választó-városa törvényhatósági jogán tulajdonkép árulást követ! nek el. {Ugy van! bal felől.) Ez áll annyival inkább Erdélyben, de áll szintén a megyékben. Turóez megye összes lakossága 21,694, ez ád összesen 43 képviselőt, hiányzik még a teljes képviseletből 77 képviselő; Torna megye lakosságának száma 23,285, ez ad 46 képviselőt, hiányzik a teljes képviseletig 74; Kővár vidéke a törvény értelmében 105, a , szepesi 16 város 60, Esztergám 59, Felső-Fehér j 59, Aranyosszék 39, Naszód 108 képviselőt adna csak. A városok közül : Erdélyben Csikszerda csak 5 képviselőt adhat, Illyefalva 6, Hátszeg 7^ Vajda-Hunyad és Erzsébetváros — mely utóbb i 2 országos képviselőt küld, — csupán 10, Kolos | Szék, Oláhfalu, Abrudbánya, Vízakna, Székely| udvar , Szepsi-Sz.-György, Kézdi-Vásárhely, Bereczk, Fogaras-Vidék, Szamos-Ujvár, Szász-Régen, l Gyula-Fehérvár; mint törvényhatóságok meg ! nem alakulhatnak. Azonban talán a t. minisztérium rendelet I által, kivételt akarván tenni a törvénytől, disI pensálja ezeket a kellő számtól. De mi követkézbe \ abból ? Az hogy Ruszt városa — hogy 48 képviselője legyen —• minden 29 lélektől választ egy ; képviselőt ; mig Bihar megyében 2552, Pest ! megyében 1930 lélek ád egyet. Hol van itt a ! combinatio 1 A t miniszter urnák van egy 60