Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-202

202. országos ülés Julius 6. 1870. 207 már nem egyes kiváltságos osztályokat képvisel­vén, hanem területők összes lakosságát. Hitem szerint e védbástyák nemcsak nem szükségtelenek, sőt szükségesebbek mostani köz­jogunk sokat hányatott helyzetében, mint vala­ha. De mindezek mások által már bővebben ki­fejtettek ; azért átmegyek e törvényjavaslat más fogyatkozásaira. A törvényjavaslat, mint egyik képviselő és elvtársam kifejezte , egészen figyelem nélkül hagyja a helyes közigazgatásnak minden lénye­ges föltételét. Ezek közt például a törvényha­tósági szaggatott testületek ezélszerü körvonalo­zását, a törvényhatósági területek és a népes­ség arányosítását stb, s oly annyira nélkülöz minden számítást és minden combinatiót, hogy mint ezt a t. háznak számtanilag lesz szeren­csém előterjeszteni, e törvényjavaslat szerint nem kevesebb mint 60 törvényhatóság még csak meg sem alakulhat. Ellenkezik e törvényjavaslat elvileg önma­gával ; mert a midőn egy részről egészen mellőzi, sőt lerontja a történeti alapot; más részről, a részletekben, egyedül korhadt privilégiumok alap­ján, eltekintve a változott viszonyoktól, elte­kintve a jelen és jövő követelményeitől, e tör­vényjavaslat mondom igen számos egyes kisebb községet törvényhatósági előjoggal ruház föl, melyek, mint emlitém meg sem alakulhatnak; ellenben ezeknél minden tekintetben, mind terü­let, mind fekvés, mind értelmiség, mind ipar és kereskedés tekintetében sokkal elébb álló oly községeket, melyek népességre és területre nézve is némely egész törvényhatóságoknál nagyobbak, nevezetesen pedig magyar városainkat — az úgy­nevezett rendezett tanácsú vasokat — háttérbe szorítja. Azt monda a tisztelt belügyminiszter ur beszédében, hogy ezeknek szép hatáskört ád a törvényjavaslat. Szép hatáskört, mert ezek a 12. §. szerint a megyék központi költségeihez is kötelesek járulni s egyszersmind kötelezvék, hogy a közigazgatás ellátására magukat a szük­séges tisztviselőkkel, külön árvaszékkel, orvossal mérnökkel ellássák, miért is azon költség, mely­lyel a megyei kiadásokhoz járulnak, rájuk nézve teljesen improductiv kiadás. De már beváltom igéretemet, és kimuta­tom, hogy körülbelől 60, azon törvényhatóságok közül, melyek e törvényjavaslat szerint szervez­tetni terveztetnek, ennek értelmében meg sem alakulhatna. A bizottsági tagok szavát a javaslat sze­rint a törvényhatóságok lakosainak száma sza­bályozza ; vármegyében, székekben, kerületekben, vidékekben minden 50, törvényhatósággal felru­házott városban minden 250 lakos után egy bi­zottsági tag számíttatik. A bizottság tagjainak összes száma városokban 48-nál kisebb, 400-nál több, más törvényhatóságnál 120-nál kevesebb, és 600-nál több sehol sem lehet. Már most városokban, 48-nál kevesebb nem lehet a bizottsági tagok száma. Egy tagot szá­mit a 250 lélek után, tehát a legkevesebb, a mi fölvehető, 48 szorozva 250-el, teszen 12 eze­rét; tehát mindazon városok, melyek 12,000-nél kisebb számú lakossággal birnak, ezen törvény­javaslat értelmében meg nem alakulhatnak En­nek következtében mint törvényhatóságok meg | nem alakulhatnak Euszt, mely nem adhat töb­| bet, mint öt bizottsági tagot, Libetbánya csak i 7-et, Zólyom csak 8-at, Kismarton 9-et, Baka­I bánya, Szentgyörgy, Kis-Szeben 12,Korpona 15, j Késmárk, Trencsén 16, Bazin, Újbánya 17, Mo­1 dor 20, Bártfa 22, Zilah, Szakolcza 22, Felső­! Bánya 24-et Lőcse, Kőszeg, Körmöcz, Nagy­bánya, Esztergám, Nagyszombat, Eperjes, Brez­nóbánya, Beszterczebánya — mindezek nem ad­hatják a kellő számot. Azért hoztam föl mindezen neveket, hogy kimutassam, miszerint ennek következtében mind­ezen városok képviselői, kik ezen törvényjavas­lat mellett szavaznak, a maguk választó-városa törvényhatósági jogán tulajdonkép árulást követ­! nek el. {Ugy van! bal felől.) Ez áll annyival inkább Erdélyben, de áll szintén a megyékben. Turóez megye összes la­kossága 21,694, ez ád összesen 43 képviselőt, hiányzik még a teljes képviseletből 77 képviselő; Torna megye lakosságának száma 23,285, ez ad 46 képviselőt, hiányzik a teljes képviseletig 74; Kővár vidéke a törvény értelmében 105, a , szepesi 16 város 60, Esztergám 59, Felső-Fehér j 59, Aranyosszék 39, Naszód 108 képviselőt adna csak. A városok közül : Erdélyben Csikszerda csak 5 képviselőt adhat, Illyefalva 6, Hátszeg 7^ Vajda-Hunyad és Erzsébetváros — mely utóbb i 2 országos képviselőt küld, — csupán 10, Kolos | Szék, Oláhfalu, Abrudbánya, Vízakna, Székely­| udvar , Szepsi-Sz.-György, Kézdi-Vásárhely, Be­reczk, Fogaras-Vidék, Szamos-Ujvár, Szász-Régen, l Gyula-Fehérvár; mint törvényhatóságok meg ! nem alakulhatnak. Azonban talán a t. minisztérium rendelet I által, kivételt akarván tenni a törvénytől, dis­I pensálja ezeket a kellő számtól. De mi követkézbe \ abból ? Az hogy Ruszt városa — hogy 48 képvise­lője legyen —• minden 29 lélektől választ egy ; képviselőt ; mig Bihar megyében 2552, Pest ! megyében 1930 lélek ád egyet. Hol van itt a ! combinatio 1 A t miniszter urnák van egy 60

Next

/
Thumbnails
Contents