Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
206 202. országos Dlés Julius 6. 1870. ellenzék a negativ eritica alapján maradt és semmiféle praeticus s elfogadható indítványt tenni nem tudott, fHelyeslés a jobb oldalon.) Kinyilatkoztatom egyébiránt, hogy én leszek az első, a ki egész készséggel rászavaz a részletes vita alkalmával bármely oldalról jövő oly indítványra, mely e tekintetben is aggályaimat megszünteti. Végezetül, t. ház, legyen szabad azoknak, a kik a jobb oldalnak magatartását e kérdésben a hazára nézve visszás hatásúnak hirdetik, válaszolnom azt: hogy igenis bizonyos értelemben ezen törvényjavaslat elfogadása hátrányos hatású lesz azon hazára, melyet önök Szabolcsban és Biharban, Komáromban és Hevesben tisztelnek; (Helyeslés a jobbon.) de meg vagyok győződve ép oly erősen arról is, hogy nem lesz hátrányos azon hazára, melyet a jobboldal a megyénél és mindenénél jobban szeret: Magyarországra nézve. (Élénk helyeslés jobb felől.) Azoknak pedig, kik a jobboldalt érvékben szegénységüknek eltakarása tekintetéből gyanúsításokkal illetik, vádolják, és a 67-iki közösügyi kiegyenlítést veszik következtetéseik alapjául: legyen szabad szintén egész tisztelettel azt felelnem, hogy igenis, azon párt, mely 1867-ben a nemzetet a nemzetellenes reactio kezeiből megmentve önmagának adta vissza, (Élénk tetszés jobb felől) és Magyarország államiságát megmentette, ugyanazon párt 1870ben nem fog késni a megyei reactio ellenében megmenteni a 48-as uj Magyarország legnagyobb kincsét : a felelős kormányt és parlamentet. (Élénk éljenzés jobb felől.)] Elnök (leszáll és helyét Gajzágó Salamon foglalja el.) Bobory Károly: T. ház! A törvényhatóságok szervezése egyike a törvényhozás legfontosabb föladatainak; ezen nagy fontossága tekintetéből el nem engedhetem magamnak, hog y ezen törvényjavaslat elleni szavazatomat némile g ne indokoljam. (Halljuk!) igazat mondott báró Eötvös akkor, midőn ezen törvényjavaslat fölvétele e házban körülbelül egy hónap előtt vitattatván, azt mondotta, hogy alig van tárgy, melylyel a közvélemény évek óta e hazában inkább foglalkozott volna. Azt mondom én is, hogy alig van tárgy, és hozzáadom még azt, hogy ha van valami, a mire nézve a közvélemény magával inkább tisztában van, az nem más, mint az, hogy törvényhatóságaink a népképviselet és közszabadság alapján az 1848-ki törvények szellemében legyenek szervezve. Ennélfogva én azon nagy fontosságú föladatnak oly megoldását, a milyen a t. kormány által a ház asztalára letett törvényjavaslatban foglaltatik, nemesak hogy nem megegyezőnek, sőt inkább merőben ellenkezőnek tartom az országos közvéleménynyel, hanem még azt is mondom, hogy az a nemzet legbensőbb érzületével egyenesen ellenkezik és mélyen sérti azt. Bizonyosnak tartom ennélfogva azt is, hogy senki a hazában a nemzeti kormánytól ezen föladat megoldásának ily módját nem várta; annál kevésbé várta a haza, hogy a nemzeti összes kormány e törvényjavaslat mellett nyilatkozzék. Épen ily bizonyosnak tartom én, t. képviselőház, hogy senki a ház tagjai közül a választások idején megválasztatása előtt ily megoldását e nagy fontosságú kérdésnek a törvényhatóságok rendezését illetőleg nem hozta programmjába, és bizonyos vagyok arról, hogy ha valaki e ház tagjai közül, kik itt ülünk, bátor lett volna ezt fölvenni programmjába, az nem ülne most itt e ház padján. (Élénk helyeslés balról.) Ennélfogva, ha a többségnek véleménye ezen törvényjavaslat mellett nyilatkoznék, én a többség véleményében nem volnék hajlandó az ország többségének közvéleményét fölismerni. De most a tárgyra térek át. Ezen törvényjavaslat, ha csakugyan tőrvény erejére emelkedik, — mintegy tabula rasát csinálna a nemzet intézményeiből, melyekhez a nemzet a legnagyobb kegyelettel ragaszkodik; alapjában feldúlná a társadalmi rendet, melyet az 48-ki törvények megalapítottak ; azon társadalmi rendet, melyet a 20 éves absolutismus nem semmisíthetett meg, sőt nem mert megtámadni : ezen törvényjavaslat megtagadja, sőt elárulja azon alapot, melyen maga e képviselőház áll. Nézetem szerint ezen törvényjavaslat valóságos merénylet, vértagadással határos merénylet, a népszabadság, a népfölség az egyenlőség és testvériség ellen, ellene a magyar és átalában a józan alkotmányosságnak. Ezen törvényjavaslat szerint alkotandó bizottságai a megyéknek és illető városoknak nem egyéb, mint gúnyja a népképviseletnek; és az önkormányzat, melyet e javaslat igér, nem egyéb, mint gúnyja az önkormányzat eszméjének ; annál keserűbb gúny, mert a t. miniszter ur szerencsétlen hivatkozással más országokra azt, mint egy kegyelettel veendő concessiót akarja feltüntetni az ezredéves szabadságot ^élvezni megszokott magyar nemzet előtt. Ezen törvényjavaslat szerint szervezendő megyék — élőkön a főispánnal, ki hatáskörénél fogva, mely a törvényjavaslatban körvonaloztatik, inkább basának mondható volna — lehetnek minden egyéb csak nem az, minek az 1848-ki törvényekben neveztetnek, alkotmányunk védbástyái : oly czim, melyet a múltban oly méltán kiérdemeltek, és melyet a jövőben még inkább volnának kiérdemlendők, (Élénk helyeslés balról) helyes szervezet, s valódi önkormányzat mellett,
