Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-194

194. országos Blés június 25. 1870. 13 tatni nem lehet; de ha ugyanazon egy tactica minden évben ismételtetik, ezt nem tartom ezélszerünek, de hozzá teszem, loyalis eljárásnak sem. Minden esztendőben, ugy tavaly, mint az idén is, a legfontosabb törvényjavaslatok az ülésszak végére halasztatnak (Igaz! bal felől.) A kor mány igen jól tudja azt, hogy a képviselők nagy része, a ki nem hivatalnok, épen ilyenkor óhajt haza menni az aratás eszközlésére és vezérlésére. A múlt évben, midőn a bíróságok szervezéséről szóló tőrvényjavaslat a kormány részéről előterjesztetett, az ellenzék azt monda: czélszerütlen ennek tárgyalása, mert életbe ugy sem léphet. A következés megmutatta, hogy az ellenzéknek igaza volt. Most ismét az ellenzék azt mondja: hogy hallgassuk meg az ország közvéleményét, hallgassuk meg a törvényhatóságok nyilatkozatát, és én azt hiszem, hogy a sajnos következmény be fogja bizonyítani azt, hogy csakugyan az ellenzéknek most is már igaza van. Az egyesült franczia seregeket az orosz hatalom rendes hadseregével és kozákjaival nem tudta az országból kiverni; szüksége volt szövetségesre; ezen szövetséges volt: a nagy hideg, és a berezina. Az igen tisztelt kormány is, hogy ily törvényjavaslatokat a házon keresztül hajtson, szövetségeseket keres, és ezek : a júliusi hőség, és ezen terem. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Egyébiránt, tisztelt ház, azon vissza lépésnek eszközlésére, mely ezen törvénjavaslat által czéloztatik, még mindig van elég időnk. Kívánom tehát és kérem a t. házat : méltóztassék erre vonatkozó indiványomat, — mely azt foglalja magában, hogy ezen fontos törvényjavaslat tárgyalása a jövő ülésszakra, mint első sorban fölveendő halasztassék, hogy ezen idő alatt az ország közvéleménye és a törvényhatóságok is nyilatkozhassanak, — felolvastatni. (Helyeslés Ml felől.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Simonyi Lajos báró indítványát.) Indítvány. beadja Simonyi Lajos báró. „A jelenleg tárgyaltatni szándékolt köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslatnál nem volt fontosabb és Magyarország életére nagyobb horderejű mindeddig a ház asztalára letéve. Ily életbevágó törvények hozatalánál, hogy azok czélszerüek és üdvös eredményt fölmutathatok legyenek, elkerülhetlenül megkívántatik, sőt szükséges is, hogy az ország közvéleménye meghallgattassák. Á jelen törvényjavaslat azonban a kormány által csak folyó évi április 28-án lévén beadva, ha az most tárgyaltatik, nem adatik meg az ország közvéleményének, különösen pedig az azt nagy részben kiegészítő törvényhatóságoknak a kellő idő, hogy azok fölött tanácskozhassanak és nyilatkozhassanak. Tekintve tehát ezen fönebbi indokokat, de tekintve a jelen ülésszak előhaladott voltát, indítvány ózta tik: hogy a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat tágyalása a jövő ülésszakra, mint első sorban fölveendő, halasztassék. Elnök: T. ház! Az elnöknek kötelessége a házat mindenkor figyelmeztetni a szabályokra. Ezen szabályok 103. §-a azt mondja: „Aminisztérium által előterjesztett törvényjavaslatoktól az osztályülési tárgyalást megtagadni nem lehet." Midőn a miniszter ur ezen törvényjavaslatot beadta, a ház azt határozta, hogy kinyomatik és a tagok közt kiosztatik. Másodszor, a ház ezen határozatában utasította az osztályokat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalás alá vegyék. Az osztályok befejezvén munkájokat: mit kell akkor tenni? azt a 108-ik §. határozza meg, mely így szól: „A központi bizottság jelentése az írásban beadott külön véleményekkel együtt a ház asztalára letétetvén, kinyomatik és — rendkívüli eseteket kivéve, —legalább három nap közbevetésével napirendre tűzetik." Erre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat. Kérdem tehát most: mikor méltóztatnak a törvényjavaslatot tárgyalás alá venni ? (Fölkiáltások : Csütörtökön ! Mások: Ki kell nyomatni az indítványt!) Méltóztassanak nyilatkozni, mert egy indítvány van beadva és a felől határozni kell. (Fölkiáltások bal felől: Ki kell nyomatni!) Ghyczy Kálmán : A t. elnök ur előadására vagyok bátor egy megjegyzést tenni. (Halljuk!) Elnök ur hivatkozott a házszabályok 108-ik §-ára, melyben az fejeztetik ki, hogy a központi bizottságnak jelentései legalább 3 nap közbevetésével napirendre tűznndők. Ez kifejezi azt, hogy rendkívüli eseteket kivéve, korábbi időre nem lehetett a tárgyalást kitűzni, de nem fejezi ki azt, hogy okvetlenül kitűzendő 3 nap múlva a tárgyalás, (Igaz I Ugy van! bal felől.) hanem az iránt a háznak határoznia szabad és joga van. Ezt akartam csak megjegyezni azokra, miket a t. elnök ur mondott. Halász Boldizsár : Csak a Simonyi Lajos képviselő ur által beadott indítványra kívánom megjegyezni, hogy az is kinyomassák, majdan a kinyomatás után határoztassék el: hogy mi történjék vele 1 (Szavazzunk !) Csanády Sándor: Én osztozom azok véleményében, kik a töi-vényjavaslat tárgyalását elhasztatni kérik, osztozom annál fogva is, mert — a mint a központi bizottság előadója mondani méltóztatott — a jelentés hat ivet foglal magában. Már engedelmet kérek, egy 6 ívet magában fog-