Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-194

8 194. országos ülés június 25 1870. vonország küldöttsége által máris szerkesztett erre vonatkozó szakasz az emiitett törvénybe fölvétessék. A magyar országos küldöttség erre kije­lenté, hogy egyes vasúti vonalak kijelölése köz­jogi viszonyokat szabályozó egyezményben helyet nem foglalhat; s hogy az egyezmény létrejötté­ivel a vasúti ügy átalában közösnek nyilvánít­tatván, a közös országgyűlésen Horvát-Szlavón és Dalmátországok küldöttei annál könnyebben előmozdíthatják küldőik kivánatait, mivel a ki­vánatok több vonalra nézve , mint alkalmuk volt tapasztalni a magyar országgyűlésen, máris élénk viszhangra találtak. . Ezen az 1868-ik évi Julius hó 24-én mind­két országos küldöttség által tartott közös ülés­ről szóló jegyzőkönyvben olvasható nyilatkozat­ban a horvát-szlavón országos küldöttség annál inkább megnyugodott, minthogy a közös ország­gyűlésnek a magyar országos küldöttség által hangsúlyozott, s Horvátország anyagi érdekei­nek előmozdítására vonatkozó készsége e fontos vasútvonal létesítésére nézve elegendő garantiát nyújtani látszott. Hasonló bizalomtól áthatva a horvát-szla­vón országgyűlés is e vonal nagy jelentőségét elismervén, annak mielőbbi kiépítését a közös magyar országgyűlésnek külön átiratban s mele­gen kötötte szivére. Nem kevésbé hangsúlyoztattatott e vasútvonal politikai s nemzetgazdasági fontossága Horvát­Szlavonországok bánja által már akkor, a mi­dőn múlt évi Julius havában az erre vonatkozó előmunkálatokat s terveket a magyar kormány­nak átvizsgálás s elhatározás végett bemutat­ván, különösen kiemelte a két országos küldött­ségnek az egyezmény létrejövetele alkalmával e részben kicserélt nyilatkozatait. Tizenegy hó múlt el azóta a nélkül, hogy a közlekedési minisztérium, tudtunkkal, megtette volna az e vasút létesítésére megkívántató lé­péseket. Bátor vagyok ennélfogva a közmunka- és közlekedési miniszter úrhoz következő interpella­tiót intézni: „Hajlandó-e miniszter ur a Csáktornyától Varasdon át Zapresiesig vezetendő s kamatbizto­sitás mellett kiépítendő mozdonyvasutvonalra nézve még a jelen év folyamában törvényjavas­latot a ház elé terjeszteni?" Gorove István közlekedési mi­niszter: Ismeretes a kormány előtt Horvát­országnak saját országgyűlésén formulázott azon óhajtása, hogy Csáktornyától Várasd városa érin­tésével Várasd és Zágráb megyéken keresztül Zapresiesig egy vasútvonal építtessék. Horvátország küldöttei ez óhajtásukat — valamint az Eszék Sziszekre vonatkozót — a kiegyezkedés alkalmával az országos bizottság előtt előadták, sőt magukba a kiegyezkedési pontozatokba is fölvétetni kérték. A magyarországi kiegyezkedési bizottság azonban ez előterjesztett kívánalmakat természe­tüknél fogva nem foglalta a kiegyezkedési pon­tozatok közé, de nem is utasította vissza és a horvátországi bizottságot azon körülményre utalta, hogy miután Horvátország képviselői a magyar országgyűlésen jövőre úgyis részt ve­endnek, alkalmuk lesz e kívánalmakat nemcsak előterjeszteni, de hozzájárulásukkal létre is hozni. A szlavóniai vasutvonalaknál Horvátország képviselőinek már volt alkalmuk tapasztalni azt, hogy a magyar országgyűlés tetemes áldozatokra kész, hogy Horvátországnak eme kívánalma tel­jesíttessék s ez által anyagi érdekeik kielégítést leljenek. A kormány ismerve az országnak Horvát­ország irányában fenálló élénk részvétét s abban maga részéről is teljesen osztozván, mindig kész­séget tanúsított a szóba hozott vonal létesítése iránt. A kormány előtt ismeretesek a viszonyok, melyek e vasútvonal létesítésére befolynak, is­meretes Várasd megyének népességi viszonya, — e megyében egy négyszeg mértföldön 5290 lélek lakik s így a magyar korona legnépesebb megyéjét képezi, — ismeretes e népességnek szorgalma: tudjuk a körülményt, hogy e vidék leg­nagyobb része semmi más közlekedési eszközzel nem bír, s e pálya leginkább lesz specificus hor­vátországi pálya. Ha azonban mindezek mellett a kormány eddigelé e vonal kiépítése iránt az országgyűlés­nek előterjesztést nem tett, ez azért történt, mert az előmunkálatok nem voltak tökéletesen befejezve, az ajánlatok kellően fölszerelve s a kérdésnek azon része hogy e vonal miként építtessék ki az állam legkevesebb terhelte­tésével r í nem volt a kormány által kellően tanul­mányozva. Azonban, valamint jelen előadásomból a t. interpelláló követ ur s a horvátországi kép­viselő urak meggyőződhettek arról, mily rokon­szenvvel viseltetünk a t. képviselő urak azon kí­vánalma iránt: ugy az összes kormány ne­vében nyilváníthatom, hogy a kormány e vasut­vonalt kiépítendőnek találja, erre nézve a meg­indított tanulmányozást minden irányban hala­déktalanul folytatandó és így elkészülve a.leg­közelebbi ülésszakban nem mulasztandja el a törvényhozást a további intézkedésekre felkérni. (Éljemés.) Horváth Péter: T. képviselőház! kö­szönöttel vévén a t. miniszter urnák azon kész-

Next

/
Thumbnails
Contents