Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-194
8 194. országos ülés június 25 1870. vonország küldöttsége által máris szerkesztett erre vonatkozó szakasz az emiitett törvénybe fölvétessék. A magyar országos küldöttség erre kijelenté, hogy egyes vasúti vonalak kijelölése közjogi viszonyokat szabályozó egyezményben helyet nem foglalhat; s hogy az egyezmény létrejöttéivel a vasúti ügy átalában közösnek nyilváníttatván, a közös országgyűlésen Horvát-Szlavón és Dalmátországok küldöttei annál könnyebben előmozdíthatják küldőik kivánatait, mivel a kivánatok több vonalra nézve , mint alkalmuk volt tapasztalni a magyar országgyűlésen, máris élénk viszhangra találtak. . Ezen az 1868-ik évi Julius hó 24-én mindkét országos küldöttség által tartott közös ülésről szóló jegyzőkönyvben olvasható nyilatkozatban a horvát-szlavón országos küldöttség annál inkább megnyugodott, minthogy a közös országgyűlésnek a magyar országos küldöttség által hangsúlyozott, s Horvátország anyagi érdekeinek előmozdítására vonatkozó készsége e fontos vasútvonal létesítésére nézve elegendő garantiát nyújtani látszott. Hasonló bizalomtól áthatva a horvát-szlavón országgyűlés is e vonal nagy jelentőségét elismervén, annak mielőbbi kiépítését a közös magyar országgyűlésnek külön átiratban s melegen kötötte szivére. Nem kevésbé hangsúlyoztattatott e vasútvonal politikai s nemzetgazdasági fontossága HorvátSzlavonországok bánja által már akkor, a midőn múlt évi Julius havában az erre vonatkozó előmunkálatokat s terveket a magyar kormánynak átvizsgálás s elhatározás végett bemutatván, különösen kiemelte a két országos küldöttségnek az egyezmény létrejövetele alkalmával e részben kicserélt nyilatkozatait. Tizenegy hó múlt el azóta a nélkül, hogy a közlekedési minisztérium, tudtunkkal, megtette volna az e vasút létesítésére megkívántató lépéseket. Bátor vagyok ennélfogva a közmunka- és közlekedési miniszter úrhoz következő interpellatiót intézni: „Hajlandó-e miniszter ur a Csáktornyától Varasdon át Zapresiesig vezetendő s kamatbiztositás mellett kiépítendő mozdonyvasutvonalra nézve még a jelen év folyamában törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni?" Gorove István közlekedési miniszter: Ismeretes a kormány előtt Horvátországnak saját országgyűlésén formulázott azon óhajtása, hogy Csáktornyától Várasd városa érintésével Várasd és Zágráb megyéken keresztül Zapresiesig egy vasútvonal építtessék. Horvátország küldöttei ez óhajtásukat — valamint az Eszék Sziszekre vonatkozót — a kiegyezkedés alkalmával az országos bizottság előtt előadták, sőt magukba a kiegyezkedési pontozatokba is fölvétetni kérték. A magyarországi kiegyezkedési bizottság azonban ez előterjesztett kívánalmakat természetüknél fogva nem foglalta a kiegyezkedési pontozatok közé, de nem is utasította vissza és a horvátországi bizottságot azon körülményre utalta, hogy miután Horvátország képviselői a magyar országgyűlésen jövőre úgyis részt veendnek, alkalmuk lesz e kívánalmakat nemcsak előterjeszteni, de hozzájárulásukkal létre is hozni. A szlavóniai vasutvonalaknál Horvátország képviselőinek már volt alkalmuk tapasztalni azt, hogy a magyar országgyűlés tetemes áldozatokra kész, hogy Horvátországnak eme kívánalma teljesíttessék s ez által anyagi érdekeik kielégítést leljenek. A kormány ismerve az országnak Horvátország irányában fenálló élénk részvétét s abban maga részéről is teljesen osztozván, mindig készséget tanúsított a szóba hozott vonal létesítése iránt. A kormány előtt ismeretesek a viszonyok, melyek e vasútvonal létesítésére befolynak, ismeretes Várasd megyének népességi viszonya, — e megyében egy négyszeg mértföldön 5290 lélek lakik s így a magyar korona legnépesebb megyéjét képezi, — ismeretes e népességnek szorgalma: tudjuk a körülményt, hogy e vidék legnagyobb része semmi más közlekedési eszközzel nem bír, s e pálya leginkább lesz specificus horvátországi pálya. Ha azonban mindezek mellett a kormány eddigelé e vonal kiépítése iránt az országgyűlésnek előterjesztést nem tett, ez azért történt, mert az előmunkálatok nem voltak tökéletesen befejezve, az ajánlatok kellően fölszerelve s a kérdésnek azon része hogy e vonal miként építtessék ki az állam legkevesebb terheltetésével r í nem volt a kormány által kellően tanulmányozva. Azonban, valamint jelen előadásomból a t. interpelláló követ ur s a horvátországi képviselő urak meggyőződhettek arról, mily rokonszenvvel viseltetünk a t. képviselő urak azon kívánalma iránt: ugy az összes kormány nevében nyilváníthatom, hogy a kormány e vasutvonalt kiépítendőnek találja, erre nézve a megindított tanulmányozást minden irányban haladéktalanul folytatandó és így elkészülve a.legközelebbi ülésszakban nem mulasztandja el a törvényhozást a további intézkedésekre felkérni. (Éljemés.) Horváth Péter: T. képviselőház! köszönöttel vévén a t. miniszter urnák azon kész-
