Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

J04. 199. országos ölés Julius 2. 1870. törvényessége fölött is itél azon esetben, ha az önkormányzati testületek azok törvényességét netalán kétségbe vonnák. Átalában átható érvényre van emelve Angliában az angol népnek azon minden körülmény közt jelentkező főtörekvése a parlamentalis kormányt: a közigazgatás rendes menetére való befolyástól a lehetőségig kizárni. (Felkiáltások balról: Ugy vem!) Miniszterhez való felíolyamodásnak Angliában nyoma sincs, és ha valaki netalán Angliában azt indítványba hozná, az nem volna kevésbé megdöbbentő, mint ha ón e háznak azt indítványoznám, hogy töröljük el a kormány felügyeleti jogát. Angliában, — természetesen ott is csak emberek vannak — előfordulnak a közigazgatásban oly hiányok, melyek ellen, azért mert nem tőrvény és nem jogsértők, a bíróságoknál orvoslást nem lehet találni. Ily hátrányokon azonban, miután a kormánynak felügyeleti joga nincs, a nép önmaga kénytelen segíteni. A nép önmaga az, mely, mint Éber képviselő ur igen helyesen monda, felügyeleti jogot maga gyakorol az önkormányzati testületek fölött. E felügyeleti jogot érvényesiti a szabad sajtó, de különösen a meetingek és a kérvény rendszere által, t. i. kérvényezés utján arra ösztönzi a parlamentet, hogy a közigazgatásban előforduló hiányokat törvényes intézkedés utján orvosolja. Ha egy részről tagadhatatlan, hogy az angol önkormányzatnak ez a fénypontja, mely meg mutatja, mennyire képes egy valóban szabad nép a kormány gyámkodását nélkülözni : ugy más részről épen ezen kormányfelügyeleti jog hiánya az oka annak : miért lehetett oly fejlődésre juttatni a meeting rendszert Angliában. En részemről nem megyek annyira, nem akarom eltörölni a kormány felügyeleti jogát, nem akarom különösen két okból : először, mert a kormány gyámkodásában növekedett népünk, — habár mintaképül veheti az angol népet, politikai erélyben azzal nem mérkőzhetik. I)e egy fontosabb oknál fogva sem : mert a bíróságok felügyeleti joga, mint azt Angliában találjuk, föltételez egy oly minden egyes részletre kiterjedő közigazgatási törvényszerzóst, milyet Anglián kivül sehol a világon nem találunk. Ez az, aminél fogva én nem akarom eltörölni a kormány felügyeleti jogát ; de nem akarom azt sem, hogy a kormány e czimen teljhatalmat gyakoroljon. Akarom és kívánom, hogy a kormány e jogot azon korlátok közt gyakorolja, melyek a felügyeleti jog természetéből folynak. A felügyeleti jog feljogosítja illetőleg kötelességévé teszi a kormánynak őrködni a fölött, hogy a törvényhatóságok egész eljárásukban a törvények korlátai közt mozogjanak, hogy határozataik az állam főnállását, egy szóval a közérdeket ne veszélyeztessék. E felügyleti jog tehát természeténél fogva negatív. A felügyeleti jog tárgya soha sem lehet a törvényhatóság egyik vagy másik tisztviselője : tárgya mindig csak a képviselő-testület maga lehet. A képviselő-testület az, melylyel érintkezik a kormány, melynek utján rendelkezhetik a törvényhatósággal. A képviselő-testület az, mely a törvényhatóságot mint: jogi személyt jogosan s a tőrvény értelmében képviseli. A központi kormánynak minden hyerarchicus és fegyelmi hatalma a törvényhatósági tisztviselők fölött nem jelent egyebet, mint magát a jogi személyt, a törvényhatóságot alkatrészeire felbontani, és ez által magát a törvényhatóságot megsemisitenL (Tetszés a bal oldalon.) A kormánynak e felügyeleti jogánál fogva kötelessége a törvényhatóság minden oly határoi zatát, mely nézete szerint a törvénybe ütköznék, j a fölállítandó állambiróság ítélete alá bocsátani. Csak azon esetben, midőn az ily határozat közveszélyü, és a késedelemben veszély forog, ily esetben áll be a kényszerhelyzet és a kormánynak ily esetben joga vau az ily határozatot saját felelősssége terhe alatt annullálni; az ily határozat végrehajtását betiltani. Ily esetben a szükséghez képest föl is oszlathatja, uj választások kiírása mellett a képviselő testületet, és szükség esetében föl is függesztheti az egész tiszti kart: de még ez esetben sem rendelkezhetik a választott tisztviselővel s ez esetben sem tartozik a választott tisztviselő engedelmességgel a kormány közegének és ez eseben sem fedhetik a főispán rendeletei a tisztviselőt, szemben a bizottsággal. Éppen azért, mert a felügyeleti jog ily terj mészetü, mert a kormány felügyelhet a fölött, hogy \ az állam közérdekei ne veszélyeztessenek, felügyelhet a fölött, hogy a törvények meg ne sértessenek ; de soha sem Ítélhet a fölött : vajon a törvények igazán megsértettek-e vagy nem? Epén azért | tartom én szükségesnek az állambiróság intézI menyét. Nem osztozhatom e tekintetben a t. belügyminiszter és Tóth Vilmos államtitkár urak azon aggodalmában, hogy hisz ez annyi, mint magát a parlamentalismust lényegében megsemmisiteni; mert az országot kiteszszük annak, hogy egy I rendelet fölött a törvényszók egy módon, a kép! viselőház más módon fos Ítélni. En azt üiszem: ez csak a parlamentális i kormányrendszer téves fölfogásából eredhet. A parlamentális többség soha sincs hivatva ítélni a fölött; vajon valami törvényes-e vagy nem % és csak a felett van hivatva ítélni, vajon a kor| mány a többség politikai szellemében, a többség ! politikája értelmében járt-e el-? (Derültség. Ellenmondás jobb felöl.)