Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

ilés Julius 2. 1870. 102 199. országos t rói hatalom nem a végrehajtó hatalom fölött, hanem annak alatta áll. (Ugy van! bal felől.) Jelenleg a belügyminiszter ur az önkormányzati rendszert akarja megsemmisíteni. Mielőtt azonban állitásom igazolásába bocsátkoznám, egész átalánoságban akarom megjegyezni, hogy részemről a eentralisatio és decentralisatio kérdését sem izlés dolgának, sem czélszerüségi kérdésnek, hanem épen a parlamenti rendszer természeténél fogva, tisztán jogi kérdésnek tartom. Én a decentralisatiót, az önkormányzatot nem azért kívánom, mert olcsóbb vagy gyorsabb. Legyen bár a eentralisatio olcsó vagy gyors, — mit most vitatni nem akarok — én meg vagyok győződve, hogy a nép az önkormányzati jogról épolykevéssé mondhat le, mint magáról a szabad fejlődésről, ez emberi rendeltetésről. Jogkérdés az önkormányzat kérdése: mert ugyanazon alapeszme, mely följogosítja a népet, hogy a törvényhozást és végrehajtást, t. i. a központi végrehajtást kezébe vegye, följogosítja az állampolgárokat arra is, hogy a törvényeknek az ő körükbe eső végrehajtása csak az ő hozzájárulások és befolyásuk mellett történjék. Ezek után, t. ház, nem lehet szándékom a szőnyegen forgó törvényjavaslat részletes taglalásába bocsátkozni; csak jelezni óhajtom azon fő elvi ellentéteket, melyek köztem és a törvényjavaslat pártolói között léteznek. Arra nézve, hogy közigazgatási rendszerünk mai állapotában nem tartható fön, hiszen különbség közöttünk nincs : különbség köztünk csak a módra nézve van, melyet követendőnek vélünk. Ily első elvi ellentétnek találom azt, a mit Szirmay és Éber képviselő urak ma fölemlítettek. Ok azt mondották, hogy az önkormányzati rendszerűek súlypontja nem a törvényhatóságokban, hanem a községekben íekszik, és hajói értettem, Éber képviselő ur utalt e tekintetben Angliára, hogy ebbeli nézetét támogassa. Részemről nem vagyok e nézetben, és a mennyiben hivatkozás történt Angliára, én ezt nem jól választottnak tartom. Az angol önkormányzati rendszer a városi szervezetet, illetőleg nagy részben hasonlít a continentális városok szervezetéhez ; de nem így a többi helyhatóságokra nézve. Az angol önkormányzati testület nem egy egységes, hanem a közigazgatás főbb ágazatainak megfelelő többrendbeli szervezet, mely többrendbeli szervezet egymás mellett önállóan és függetlenül áll; mely többrendbeli szervezetben közös csak épen az illetékességi kör közössége. Ezen illetékes jogi kör eleinte ugyan a helyi község ; de a községigazgatásnak kifejlett magas követelményeihez képest ma már nem ily helyi község, hanem több ily helyi községnek egyesítéséből képezett közigazgatási kerületnek területi összege. Az angol önkormányzati rendszer tehát nem a continentalis fogalom szerinti községi rendszer, hanem közigazgatási kerületi rendszer. Minden egészséges önkormányzatnak, mint ma Éber Nándor t. képv. ur megjegyezte, első föltétele : hogy elegendő számmal, elegendő mértékben bírjon azon elemekkel, melyek miveltségük és tapasztalataik folytán egyedül képesitvék arra, hogy egy rendes közigazgatás, ugy mint a valódi felelősség elveit érvényre juttassák. Másik föltétele az egészséges önkormányzatnak az, hogy az ily komplikált szervezettel arányosak legyenek a közigazgatásnak föladatai. Hogy minderre a helyi község már területi kiterjedésénél fogva nem képes, az világos. De bizonyítják ezt azon államok is, melyek ujabb időben kísérlettek meg az önkormányzati rendszer életbeléptetését, és melyek ily közigazgatási kerületek hiányában mesterségesen alakítottak ily kerületeket. Ha ezen kerületek sokszor épen nem, rendesen csak hoszszu idő múlva,—több generation — át képesek gyökeret verni, és ha ily mesterségesen alaki tott kerületek épen azért csak ritkán felelnek meg a valódi czélnak, és megnehezítik az önkormányzati rendszer életbeléptetését : akkor azt hiszem, hogy ez nagy és fontos ok arra, hogy mi azon közigazgatási kerületeket, melyek százados államfejlemények folytán alakultak, ne rontsuk le, hanem inkább azokban keressük az önkormányzati rendszer súlypontját. (Helyeslés bal felöl.) Épen azért én nem a községek, hanem a törvényhatóságok önkormányzatában látom az önkormányzati rendszer jövőjét. (Helyeslés bal felől.) Epeu ezért óhajtom, hogy a törvényhatóságok, melyek eddig a fejedelem absolut hatalma ellenében voltak az alkotmányosság és szabadság védbástyái, ezentúl legyenek védbástyái azon absolut hatalom ellen, mely a parlamentalis kormány kezében van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy a kormány ép e törvényhatóságokat lényegükben akarja megsemmisíteni, az világos. Minfc tudjuk, a franczia központosítási rendszer a közigazgatási kerületek szabad választás utjáu alakult conseill-eit —a képviselő testületeket — nem zárja ki, sőt a conseill-ek systémáját egyenesen föntartja. Ezen conseill-jknek bizonyos mértékben van határozati joguk. De az, mi a franczia rendszernek a központosítás félreismerhétlen bélyegét, jellegét adta, nem más, mint az : hogy a törvényhozás már a múlt század végén azon magában véve nem helytelen elvből, miszerint administrálni egy, tanács-