Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-169

169. országos Qlée áprii 28. 1870. 81 Horvát Boldizsár igazságügy­miniszter: Legyenek meggyőződve a t. kép­viselő urak, hogy mire ezen törvényjavaslatokat elvégzik, akkor az italmérési jogról szóló törvény­javaslat is a ház asztalán lesz. (Élénk De­rültség.) Elnök: A pénzügyi és vasúti bizottság­nak van jelentése. Kautz Gyula előadó (olvassa a pénzügyi és vasúti bigottságok jelentését a kormány által előterjeszteti nyiregyház-ungvári másodrendű vasútra vonatkozó törvényjavaslat tárgyában.) A ház régebben kimondván azt, hogy e másodrendű vasút kiépíttessék, a kormány előterjesztést tett és eltérőleg az eddigi gyakorlattól, mely szerint másodrendű vasutaknak kamatbiztositás nem adatott, e vasutat mértföldenkint 22,000 írttal biztosíttatni kéri, azon indokolással, hogy csak ily föltétel mellett találkozott vállal­kozó. A pénzügyi bizottsághoz azonban ajánlat adatott be, meby szerint mértföldenkint 21,000 frt. kéretik. A két bizottság mértföldenkint 20,000 frtot ajánl megszavazandónak, és kimon­datni kívánja, hogy e vasút a magy. keleti vas­úti hálózat kiegészítő részévé váljék. Elnök : Ki fog nyomatni és az osztályok­hoz utasíttatni. Ghyczy Kálmán : Szintén csak azon értelemben kívánnám az osztályokhoz utasíttatni, mint a valkán-perjámosi vasútra vonatkozó je­lentést. Elnök: Természetesen ez is csak akkor fog elővétetni, ha a horvát képviselők jelen lesz­nek ; ez különben ki van mondva a mai jegyző­könyv első pontjában. A napirenden levő tárgy : végmegszavazása a birák nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatnak. Erre nézve azonban bátor vagyok egy ész­revételt tenni. Eddig nem volt szokásban, hogy ha a már megszavazott törvényjavaslatra a fő­rendek észrevételeket tettek, és mi azokra vá­laszoltunk, ez különálló térvényjavaslat gyanánt tekintessék és ismét megszavaztassák; hanem egy­szerűen átküldöttük innen az észrevételeket jegy­zőkönyvi kivonat mellett. Tegnap azonban az kívántatott, hogy újra szavazzuk meg a törvény­javaslatot. Nem tudom, ez az eddigi praxissal nem ellenkezik-e? Ha tehát a t. ház a korrábbi gyakorlatban méltóztatik megnyugodni, a kép­viselőháznak e törvényjavaslat iránt, a főrendiház által tett észrevételek folytán, tegnap hozott határozata s az arra vonatkozó jegyzőkönyvi ki­vonat a főrendekhez át fog küldetni. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak megengedni, a főrendiház­nak a birák ás bírósági hivatalnokok felelőssé­géről szóló törvényjavaslatra tett s napirenden KÉPV. H. NAPLÓ 1844 vm. levő észrevételeit oly módon fogjuk tárgyalni, mint tegnap, hogy t. i. az előadó fel fogja ol­vasni a központi bizottság jelentését, s azután a törvényjavaslatnak illető szakaszai fognak részle­tenkint tárgyaltatni. Szögyény László előadó: T. ház! A birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat a képviselőház által tárgy al­tatván és elfogadtatván,' hozzájárulás végett szokott módon a főrendekhez küldetett át. A főrendiház a törvényjavaslatot átalánosságban el­fogadta ugyan, de részleteire nézve több lénye­ges módosítást tett. Ezen lényegesebb módosítá­sok, eltekintve egyes kisebb irályi módosítások­tól, 4 főpontra reducálhatók. Ugyanis: 1-szőr a főrendek az ezen törvényjavaslatban kimondott felelősség elvét egyszersmind az eskükdtszéki ta­gokra is ki kívánják terjeszteni; 2-szor. Azon fe­gyelmi bíróságok alakításánál melyek a legfel­sőbb törvényszékek fölött lesznek hivatva ítélni, az elnökséget a felsőház elnökére kívánják ruháztatni; 3-szor. Midőn az igazságügyi felügye­leti jogról van szó, ő felsége főfelügyeleti jogát kívánjuk alkalmaztatni; 4-szer. Az 1-ső fokú fe­gyelmi bíróságoknál a főrendiház a biró­küldés jogát is kívánja alkalmaztatni. Ezek a főmódositások, melyeket a főrendiház ezen tör­vényjavaslatra nézve tett. A tisztelt ház engedelmével, — minthogy véleményem szerint átalános tárgyalásnak helye nem lehet, - a részletes tárgyalás alkalmával, az egyes szakaszoknál fogom azon álláspontot előadni, melyet a központi bizottság a főrendi­ház ezen módosításaival szemben elfoglalt, s eszerint csak is azon szakaszok lennének felolva­sandók, melyekre nézve a főrendiház módosítá­sokat javasol. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 1. 2. 3. szakaszát.) A főrendiház az első s második szakaszra nézve nem indítványoz módosítást. A harmadik szakasznak a főrendiház által módosított szerkezete, a következő: (Ol­vassa^. Szögyény László előadó : Tisztelt ház! Ezen szakasznál a főrendiház módositványa, mint az imént fölolvasva volt, abban központo­sul, hogy a felelősséget az esküdtszéki tagokra is kiterjeszti. A főrendiház ezen módosítást kö­vetkezőkép indokolja, (olvassa:) „Haugyanis van bíró ellenében biztosítékra szüksége a társadalom­nak, leginkább mutatkozik e szükség oly bíró­ság tagjaival szemben, mely ha büntetést nem szab is meg, de míg egyfelől törvényes bizonyí­tékokhoz kötve nincs, másfelől ténykérdésekben első és egyszersmind utolsó folyamodásu bíróság tagja —- melytől többé felebbvitelnek helye nincs." 11

Next

/
Thumbnails
Contents