Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-169

169. országos Ülés ápri! 28. 1370. 79 törvényhozás jóváhagyásának kikötése mellett, e kikötés által biztosítva van az országgyűlés számára a tárgynak minden oldalról megfontolása, mielőtt az egyezség tettleg foganatosíttatnék. Mivel pedig a tárgy alatti lánczhid megváltásának szüksége az ország és az illető társaság között kötött szerződés pontjaiból volna meghatározandó, és minden szerződés viszonyos jogokat és kötelességeket foglal magában, jelesen — midőn valamely társaság a folyó bizonyos hosszában kizáró jogot nyer hídépítésre és vámszedésre — abstract jogelv szerint, és ha az ellenkező nincs a szerződésben világosan megrendelve, azon társaság a kizáró jog megnyerése által egyszersmind azon kötelességet is magára vállalja: a folyónak kiváltság alá eső hosszában elegendő, és a járókelőket veszély ellen biztosító közlekedési eszközökről gondoskodni, mely kötelességnek, midőn annak esete beállana, elmulasztása által az ily társaság a kizáró kiváltságot elvesztené: mert kiváltságot a közlekedés megakasztásával és a hid túlterhelt állapota által előidézett közveszelylyel gyakorolni nem lehet. Ezen tekintetekből, melyek kétségtelenül a minisztérium által bírálat alá vétettek, mielőtt azon meggyőződésre jutott, hogy a fönforgó esetben sem a társaságnak nem áll kötelességében, sem illetőleg az országnak jogában egy másik hidat építeni, és eképen a fönálló hid megvásárlása mulhatlanul szükséges arra, hogy a megszaporodott közlekedésen uj hid építése által könnyítve legyen — következő kérdésekkel fordulok a minisztériumhoz: 1. Szándékozik-e, mielőtt a megváltás iránti egyezést a ház jóváhagyása alá bocsátaná, magát az eredeti szerződést a ház asztalára letenni 1 2. Nem tartja-e szükségesnek azon jogi véleményt és minden indító okokat, a melyek által a megváltásnak az országot illető kötelességéről meggyőződött, a házzal egész kiterjedésükben közölni: miszerint az ország beláthassa, hogy képviselői teljesen megvizsgálták, s végmegállapodásukban egyaránt méltatták mind a társaság, mind az ország jogait? 3. Nem volna-e szives a minisztériuma házzal közölni, vajon az egyezés előtt meg volt-e vagy meg lesz-e vizsgálva a közbiztonság szempontjából elsőrendű mérnökök által a lánczhid jelen állapota tartósság és kellő jó karban létei tekintetében ? Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog az összes minisztériummal. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök • Nem lévén elkészülve ezen interpellatióra, meg fogja engedni a tisztelt ház, hogy azt elolvasván, annak utána adjak majd választ. Egyébiránt azt gondolom: semmi oka sincs a kormánynak megtagadni azon fölvilágositásokat, melyeket tisztelt barátom kérni méltóztatott, és ezt rövid idő alatt meg is fogja adni. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Azt gondolom, tisztelt ház, nem mondok semmi olyat, miről a tisztelt ház tagjainak már magán utón értesülésök ne lenne, ha azt mondom, hogy a mostoha időjárás, az országnak igen sok vidékén, kisebb nagyobb mérvben tönkre tette a folyó év reményét. Vannak, — elég szomorú — de vannak egyes vidékek, hol azt lehet mondani, hogy az őszi vetemények legnagyobb része tönkre ment, és a jelen mostoha időjárás mellett, a mi még él is, azon ponton van, hogy tönkre menjen; mig a takarmány és legelő hiánya a szegényebb gazdákat oly helyzetbe teszi, hogy a tavaszi vetéseket csak igen hiányosan képesek teljesíteni. Ily körülmények közt én okvetlenül szűkségesnek tartom, hogy a károk nagysága megállapittassék és intézkedés történjék az iránt, hogy a mely vidékek legnagyobb mérvben vannak sújtva, ott az adó-végrehajtás megszüntettessék; s átalában a hivatalos adatok alapján az iránt a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtörténjenek. Én tudom azt, tisztelt ház, hogy az államnak az adóra szüksége van, de tudom azt is, hogy alkotmányos államnak egy évi adóbehajtásáért , midőn rendkívüli csapások sújtják egyik vagy másik részét az országnak, azon ország lakosságának tőkevagyonát megsemmisitnie nem szabad, mert, midőn ezt tenné, nem csak az igazság, nem csak a méltányosság, de saját érdeke ellen is vétene. Ezen szempontokból indulva ki, intézek kérdést az összes minisztériumhoz, mert azt hiszem, hogy a kérdés az összes minisztériumot illeti. „Tekintve, hogy a mostoha időjárás által előidézett csapások az országnak földmivelésből élő lakosságát az ország több vidékein a folyó év remélt jövedelmeitől kisebb vagy nagyobb mértékben, és egyes vidékeken épen teljesen megfosztották, kérdem a minisztériumtól, hogy a) intézkedett-e az iránt, hogy a szenvedett kár nagysága az ország egyes vidékein hivatalosan fölvétessék < és b) szándékozik-e azon vidékeken, melyek nagy mérvben sújtattak, az adóbehajtást fölfüggeszteni ós intézkedést tenni az iránt, hogy a vagyonosabbak az adó fizetésére nézve legalább