Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-192

182. országos ülés június 21. 1870. 397 ság a szerződést és a törvényjavaslatot elfoga­dás végett: és pedig a szerződést minden vál­toztatás nélkül. A tőrvényjavaslatra nézve tett némi cse­kély módosításokat bátor leszek annak idejében és helyén a részletes tárgyalás alkalmával meg­említeni. Somossy Ignácz: T. ház! Nékem sem­mi észrevételem nincs az ellen, hogy a lánczhid megváltása bármi áron is megtörténjék, miután ez iránt az országos akarat már nyilatkozott és a két nagy város és azok kereskedelmi összeköt­tetése országos érdekű ; hanem van igenis észre­vételem a törvényjavaslat előterjesztésére nézve. Midőn egy pénzszegény országnak több milliót tevő kiadása iránti törvényjavaslat terjesztetik a ház elé, különösen mikor e kiadás csak köl­csön pénzből fedezhető: méltán megvárhatja a képviselő ház, hogy az indokoló miniszteri elő­terjesztésben épen ugy a kedvező, mint a ked­vezőtlen tételek teljes tisztaságban, s átlátha­tólag terjesztessenek a ház elé, különösen pedig, hogy a részletek fölemlitése nyomán készült ki­mutatás, mely a törvényjavaslat elfogadására egyedüli döntő okul hozatik föl, az előterjesz­tés tartalmával egybehangzó legyen. Jelen miniszteri előterjesztés, véleményem sze­rint, a méltányos követelésnek nem 'felel meg: mert a végkimutatás ugy állíttatik föl, mintha az országnak a lánczhid megváltása részvényen­kint 690 frtba, s összesen 6.772,350 frtba ke­rülne, és ennek nyomán az mutattatik ki, mint­ha a részvényes társulat csak 405,089 frt 25 kr. nyereségben részesülne; — és ez alapon ugy mutattatik föl, mintha az ország a biztos jö­vedelemnek megfelelő 8.000,000 tőkét kép­viselő vagyon megvásárlásánál 1.227,650 fo­rintnyi előnyben részesülne. — E számítás azon combinatio szerint, melyet az előterjesztésből szerezni bírtam, nem világlik ki: mert e végki­mutatásból hiányzik: 1-ször a passivaként az államra át vállalt 1584 darab 500 frtos, ós 5938 darab 100 frtos elsőbbségi kötvények kielégítési terhe, mely egy­maga 1.385,800 frtot tesz; 2-szor hibázik azon 400,000 frtos passiva tétel, mely összeget a szabadalmi idő lejártával az állam Buda-Pest városoknak fizetni elvállalt. Ha ezeket összeadjuk a fön emiitett váltsági ősz­szeggel: az állam által fizetendő összeg 8.558,150 frtot tesz, a rész vény társulat nyeresége pe­dig nem 403,089 frt 25 kr, de 2.190,889 frt 25 kr. leend — a mi a jóváhagyás indokolásánál nem kis különbség. Föltűnő előttem azon különbség is, mely a kamatok kiszámításánál más mértéket állit föl a rész vény társulatra t, i. 6%-ot; mig az államra 5%-kot, s e számítás minő különbséget állit elő, Bátor vagyok fölmutatni; — 400,000 frtba vette föl a kimutatásba, az évi tiszta jövedelmet a tisz­telt miniszter ur, s ez, mint helyesen kimutatja, 5 százalékkal 8 millió frtnyi tökének felel meg, ennek nyomán kimutatja, hogy ezen tőkeérték 6.772,000 írton váltatván meg: az állam 1.227,650 frtig előnyben részesül, a mi azonban nem valódi, hanem csak ezen különböző kamatlábbali szá­mításon alapszik, és egyedül papiroson létező eredmény. Ugyanis ha hasonló kamatlábét alkalma­zunk a két alkut tevő félre, mit igazság ós mél­tányosság egyaránt követel: akkor a kimuta­tásban föl vett 400,000 frt jövedelem 6%-kal nem 8 millió, de 6.666,666 frtos 66 2 / 3 kr. tőké­nek felel meg, s ekkor a miniszter által is a kimutatásban fölvett váltsági ár mellett nem 1.227,650 frt előny, de 105,683 frt 33 1 /, kr hátrány tűnik ki az országra nézve. Megjegy­zem továbbá, hogy azon számok közt, melyek az úgynevezett „az államra átjövő activákat" ké­pezik, sehol megkülönböztetve nem látom azon 100,000 frt tartaléktőkét s annak 20 évi ka­mat fölszaporodását, mely a kamatok kamatai nélkül is 120 ezer és igy összesen 220 ezer fo­rintot tenne, és melynek az eredeti szerződés értelmében tartaléktőke gyanánt az activák közt kellene szerepelni, s miután azon előterjesztés­ben, mely alapul szolgálna a képviselőháznak, a kérdéses tárgy megbirálására a 4-ik lapon az A alatti 4-ik tételnél, szerintem 100,000 frt szám­adási hiba is mutatkozik: — tisztelettel fölkérem a tisztelt pénzügyminiszter urat: méltóztassék nevezett nehézségeim eloszlatására fölvilágosí­tást adni, föntartván további előadásomat a nyerendő fölvilágositáshoz képest megtehetni. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : T. képviselőház! Tökéletesen egyet­értek előttem szóló képviselő úrral abban, hogy az előterjesztéseknek ugy kell szerkesztve len­ni, hogy az ország tisztán tudja: mi áron jut valamely megvenni szándékolt tárgyhoz: a jelen esetben a hidhoz ? De bátor vagyok azon véle­ményt fejezni ki, hogy a jelen esetben ezen kel­léknek elég van téve; elég van téve kétségen kívül és azt a t. képviselő ur is alkalmasint meg fogja engedni, ha nemcsak az előterjesztés vég­lapjain közlött kimutatást veszi figyelembe, ha­nem azon iratokat is, melyek közölve lettek a kormány által, s mindenekelőtt magát a legdön­tőbb okmányt, t. i. a szerződés szövegét, mely épen elfogadásra és beczikkelyezésre van ajánlva. A képviselő ur igen helyesen kiszámította, hogy, ha mindent számításba veszünk, nem 6.772,350 frt, hanem 8.580,350 frt. — ő csak ezresekben beszél, — lesz a fizetendő ősszeg a

Next

/
Thumbnails
Contents