Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-192
182. országos ülés június 21. 1870. 397 ság a szerződést és a törvényjavaslatot elfogadás végett: és pedig a szerződést minden változtatás nélkül. A tőrvényjavaslatra nézve tett némi csekély módosításokat bátor leszek annak idejében és helyén a részletes tárgyalás alkalmával megemlíteni. Somossy Ignácz: T. ház! Nékem semmi észrevételem nincs az ellen, hogy a lánczhid megváltása bármi áron is megtörténjék, miután ez iránt az országos akarat már nyilatkozott és a két nagy város és azok kereskedelmi összeköttetése országos érdekű ; hanem van igenis észrevételem a törvényjavaslat előterjesztésére nézve. Midőn egy pénzszegény országnak több milliót tevő kiadása iránti törvényjavaslat terjesztetik a ház elé, különösen mikor e kiadás csak kölcsön pénzből fedezhető: méltán megvárhatja a képviselő ház, hogy az indokoló miniszteri előterjesztésben épen ugy a kedvező, mint a kedvezőtlen tételek teljes tisztaságban, s átláthatólag terjesztessenek a ház elé, különösen pedig, hogy a részletek fölemlitése nyomán készült kimutatás, mely a törvényjavaslat elfogadására egyedüli döntő okul hozatik föl, az előterjesztés tartalmával egybehangzó legyen. Jelen miniszteri előterjesztés, véleményem szerint, a méltányos követelésnek nem 'felel meg: mert a végkimutatás ugy állíttatik föl, mintha az országnak a lánczhid megváltása részvényenkint 690 frtba, s összesen 6.772,350 frtba kerülne, és ennek nyomán az mutattatik ki, mintha a részvényes társulat csak 405,089 frt 25 kr. nyereségben részesülne; — és ez alapon ugy mutattatik föl, mintha az ország a biztos jövedelemnek megfelelő 8.000,000 tőkét képviselő vagyon megvásárlásánál 1.227,650 forintnyi előnyben részesülne. — E számítás azon combinatio szerint, melyet az előterjesztésből szerezni bírtam, nem világlik ki: mert e végkimutatásból hiányzik: 1-ször a passivaként az államra át vállalt 1584 darab 500 frtos, ós 5938 darab 100 frtos elsőbbségi kötvények kielégítési terhe, mely egymaga 1.385,800 frtot tesz; 2-szor hibázik azon 400,000 frtos passiva tétel, mely összeget a szabadalmi idő lejártával az állam Buda-Pest városoknak fizetni elvállalt. Ha ezeket összeadjuk a fön emiitett váltsági őszszeggel: az állam által fizetendő összeg 8.558,150 frtot tesz, a rész vény társulat nyeresége pedig nem 403,089 frt 25 kr, de 2.190,889 frt 25 kr. leend — a mi a jóváhagyás indokolásánál nem kis különbség. Föltűnő előttem azon különbség is, mely a kamatok kiszámításánál más mértéket állit föl a rész vény társulatra t, i. 6%-ot; mig az államra 5%-kot, s e számítás minő különbséget állit elő, Bátor vagyok fölmutatni; — 400,000 frtba vette föl a kimutatásba, az évi tiszta jövedelmet a tisztelt miniszter ur, s ez, mint helyesen kimutatja, 5 százalékkal 8 millió frtnyi tökének felel meg, ennek nyomán kimutatja, hogy ezen tőkeérték 6.772,000 írton váltatván meg: az állam 1.227,650 frtig előnyben részesül, a mi azonban nem valódi, hanem csak ezen különböző kamatlábbali számításon alapszik, és egyedül papiroson létező eredmény. Ugyanis ha hasonló kamatlábét alkalmazunk a két alkut tevő félre, mit igazság ós méltányosság egyaránt követel: akkor a kimutatásban föl vett 400,000 frt jövedelem 6%-kal nem 8 millió, de 6.666,666 frtos 66 2 / 3 kr. tőkének felel meg, s ekkor a miniszter által is a kimutatásban fölvett váltsági ár mellett nem 1.227,650 frt előny, de 105,683 frt 33 1 /, kr hátrány tűnik ki az országra nézve. Megjegyzem továbbá, hogy azon számok közt, melyek az úgynevezett „az államra átjövő activákat" képezik, sehol megkülönböztetve nem látom azon 100,000 frt tartaléktőkét s annak 20 évi kamat fölszaporodását, mely a kamatok kamatai nélkül is 120 ezer és igy összesen 220 ezer forintot tenne, és melynek az eredeti szerződés értelmében tartaléktőke gyanánt az activák közt kellene szerepelni, s miután azon előterjesztésben, mely alapul szolgálna a képviselőháznak, a kérdéses tárgy megbirálására a 4-ik lapon az A alatti 4-ik tételnél, szerintem 100,000 frt számadási hiba is mutatkozik: — tisztelettel fölkérem a tisztelt pénzügyminiszter urat: méltóztassék nevezett nehézségeim eloszlatására fölvilágosítást adni, föntartván további előadásomat a nyerendő fölvilágositáshoz képest megtehetni. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. képviselőház! Tökéletesen egyetértek előttem szóló képviselő úrral abban, hogy az előterjesztéseknek ugy kell szerkesztve lenni, hogy az ország tisztán tudja: mi áron jut valamely megvenni szándékolt tárgyhoz: a jelen esetben a hidhoz ? De bátor vagyok azon véleményt fejezni ki, hogy a jelen esetben ezen kelléknek elég van téve; elég van téve kétségen kívül és azt a t. képviselő ur is alkalmasint meg fogja engedni, ha nemcsak az előterjesztés véglapjain közlött kimutatást veszi figyelembe, hanem azon iratokat is, melyek közölve lettek a kormány által, s mindenekelőtt magát a legdöntőbb okmányt, t. i. a szerződés szövegét, mely épen elfogadásra és beczikkelyezésre van ajánlva. A képviselő ur igen helyesen kiszámította, hogy, ha mindent számításba veszünk, nem 6.772,350 frt, hanem 8.580,350 frt. — ő csak ezresekben beszél, — lesz a fizetendő ősszeg a
