Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-191

566 191. országos ülés június 20. 1870. Ivánka Zsigmond: Tisztelt ház ! A 8-ik bíráló bizottság részéről van szerencsém dalnoki Lázár Mihály felső Fehér megye belső kerületbeli megválasztott képviselő választása iránt tett jelentést tiszteletteljesen beterjeszteni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a jelentést, mely szerint dalnoki Lázár Mihály az igazolt képviselők sorába igtattatni határ oztatik.) Elnök: A ház ezen jelentést tudomásul veszi s Lázár Mihályt a soron levő osztályba sorozza. Kautz Gyula előadó: Van szerencsém a vasúti és pénzügyi bizottság együttes jelentésót bemutatni a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által előterjesztett ós az 1868. VIII. tczikk által helyben hagyott szerződós módosítására vonatkozó törvényjavatlat tárgyában. (Fölkiáltások : Ki kell nyomatni!) A bizottság második jelentése a vallási és közoktatásügyi minisztérium által előterjesztett és az 1870-ki oktatásügyi költségek födözésére meggátoltatni kért póthitelről szóló törvényjavaslatra vonatkozik. (Fölkiáltás: Ki kell nyomatni !) Elnök: Mindkét jelentés felolvasottnak vétetvén, ki fog nyomatni és tárgyalás végett az osztályokhoz utasittatik. Következik tárgyalása a Pesten fölállítandó posta- és távirda-házról szóló törvényjavaslatnak. Kérem előadó urat, szíveskedjék jelentését megtenni. Mihályi Péter központi bizottsági előadó (olvassa a jelentést.) Elnök: Átalánosságban van észrevétele a t. háznak. (Fölkiáltások : Nincs!) Akkor a már felolvasott törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául kitüzetik. Jegyző ur szíves lesz felolvasni. Jámbor Pál jegyző (olvassa az 1. §-t.) Elnök : Nincs észrevétel? (Nincs ) Elfogadtatok. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2. §-t.) Mihályi Péter központi bizottsági előadó: E §. 6. sorában csak egy csekély sajtó hiba igazítandó ki. Elnök : Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk /) Elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 3. §-t.) Mihályi Péter központi bizottsági előadó: Nincs észrevétel. Elnök : Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Az igy részleteiben is elfogadott törvényjavaslat a legközelebbi ülésben fel fog olvastatni és a végleges szavazás alá bocsátatni. Következik tárgyalása az érsekujvár-nyitratrencséni vasút kiépítése iránti törvényjavaslatnak. Széll Kálmán központi bizottsági előadó (olvassa a központi bizottság jelentését :) Az osztályok s az azok előadóiból alakult központi bizottság az érsekujvár-nyitra-trencséni vasútvonal kiépítése iránt előterjesztett törvényjavaslatot s engedélyokmányt azon jelentés kíséretében vette tárgyalás alá, melyet a pénzügyi s vasúti bizottságok a háznak ez engedélyokmány iránt előterjesztettek. Miután a központi bizottság ugyanazon álláspontból bírálta meg ez engedélyokmányt, mely álláspontot az együttes jelentésben főleg a pénzügyi bizottság elfoglalt és ugyan azon indokok s érvelések alapján fogadta el tárgyalás alapjául ez engedélyokmányt .- engedje meg nekem a t. ház, hogy a központi bizottság szavazatának indokolására előadjam és körvonalazzam főbb vonásaiban azon tárgyalás menetét, melyet ezen engedélyokmány fölött a bizottságok, s főleg a pénzügyi bizottság folytatott, s engedje még meghatároznom és kiemelnem a főbb momentumokat, melyekre a bizottság e szavazata alapítva van. (Sálijuk!) Az érsekujvár-nyitra trencséni vasútvonal kiépítésére nézve az 1868. deczember 4-én hozott határozat oda utasította a kormányt, hogy az az engedély tárgyalását megindítván, annak befejezte után annak eredményeként egy törvényjavaslatot s engedélyokmányt terjeszszen a ház elé. Ezen országos határozat e vonalnak Nyitráról-Trencsénig való irányát nyilt kérdésnek hagyta föl. A kormány, midőn e határozatnak eleget téve a t. ház előtt fekvő ezen előterjesztést a háznak bemutatta, a Nyitra és Trencsén közti vonalra nézve a nyitravölgyi irányra határozván magát, e vonalat Nyitrától Bánon át Trenesénig vezettetni óhajtja. Ezen alapon irta ki a csődtárgyalásokat, ez alapon adta ki az engedélyokmányt az engedélyeseknek, s ez alapon szerkesztette a törvényjavaslatot. A vasúti bizottság ezen törvényjavaslat tárgyalásánál azon nézetből indulva ki, hogy a két versenyző irány mellett felhozható indokok egymást körülbelől ellensúlyozzák, fő szempontnak tartotta a költség kérdését, a műszaki kivitel nehezebb vagy könnyebb voltát, s e szempontot szem előtt tartván, miután azt ítélte, hogy a vágvölgyi vonal kiépítése sokkal kevesebb költségbe kerül, mint a nyitravölgyi, s hogy a kamatbiztositás által az országra súlyosodé teher könnyebb lesz ezen iránynál, mint lenne a nyitravölgyinél : az engedélyokmányt mellőzni óhajtja s egy határozati javaslatot vél a t. ház elé terjesztendőnek, melyben azonaján-